A szociológus szerint az nem érdekli a kormányt, hogy „mi lesz az egyházra öntött közpénz milliárdokkal”.
Miközben Iványi Gábor egyházától, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől és a hozzá kapcsolódó összes karitatív szervezettől még a törvény szerint nekik járó támogatást is megtagadja a magyar kormány, és 13 éve sanyargatják őket, addig a nyilvánvalóan bizniszegyházként működő, és leginkább a hazai vallásos zsidóság politikai megosztásának célját szolgáló EMIH-hez 2010 óta dől a pénz.
Most éppen az derült ki, hogy a 400 millió forintos állami támogatással és 1.7 milliárd állami kölcsönnel létrehozott kóser vágóhíd hónapok óta nem működik, lényegében csődbe ment.
De az EMIH garázdálkodásának ennél sokkal látványosabb bizonyítéka az un. Sorsok Háza története. Az intézményt 2011-ben, akkori értéken 12 milliárd(!) forintból építette fel az állam, és a hatalmas értékű épület azóta is üresen áll.
A soh'se volt múzeum az első néhány évben a fideszen belüli politikai marakodás (Lázár vs. Schmidt) miatt nem működött, majd agordiuszi csomót a miniszterelnök azzal vágta el, hogy Köves Slomóéknak, vagyis az EMIH-nek ajándékozta az ingatlant. Az épület azóta ott rohad a Józsefvárosi Pályaudvar helyén, az EMIH képtelen tartalommal megtölteni a ma már legalább 20 milliárd értékű emlék helyet. Én ezt a történetet Kertész Imre és a magyar holokauszt emléke megszégyenítésének gondolom.
De sorolhatnám tovább az EMIH kártevéseit; a 168 óra tönkretételét, a Klub Rádió sorsában játszott dicstelen szerepüket vagy most legutóbb az Ortodox Egyház einstandolását. Véletlenül tudom, hogy amikor a 168 órát megvásárolták, akkor az egyik első kérdésük az volt a főszerkesztőhöz, hogy mikor kívánják megszüntetni velem a munkakapcsolatot. Nem akarták.
De nyilvánvaló, hogy nem személy szerint Köves Slomónak volt problémája azzal, hogy én háromhetente publicisztikát írok a lapba, hanem a kormánytól érkezett az utasítás. A lapot viszont tönkretették. De indítottak már internetes portált, létrehoztak rendkívül értékes állami által adományozott ingatlanon közösségi találkozó helyet, ám semmi nem működik. Köves Slomó és az egyháza 13 éve játssza a ráosztott szerepet, aminek semmi más célja nincs, mint a zsidó közösség megosztása.
És a kormány busásan megfizeti ezt. Az pedig, hogy mi lesz az e célból az egyházra öntött közpénz milliárdokkal, az láthatóan már egyáltalán nem érdekli a kormányt. Iványi Gáborék egyháza hajléktalan szállót, hajléktalan kórházat, nappali melegedőt, mélyszegénységben élő gyermekek számára iskolát, lelkészképző főiskolát, idősotthont működtet számos településen, és még a neki törvény szerint járó állami támogatást is megpróbálja az állam mindenféle kreált jogcímen elvonni tőlük.
A bűnük az, hogy ők hivatásuknak megfelelően, nem a hatalom, hanem a hívők a rászorulók, az elesettek szolgálatát és nem a hatalomhoz dörgölőzést tartják feladatuknak. (Vásárhelyi Mária)
