Már hivatalos statisztikákat torzít el a NER
Van két vármegye Magyarországon, amelyek építőipara évek óta kiugróan teljesít országos összevetésben. Az idén májusban Fejérben például másfélszer nagyobb volt az építőipari termelés értéke, mint a közép-dunántúli régió másik két megyéjében összesen (Veszprémben és Komárom-Esztergomban). Bács-Kiskun pedig még ennél is nagyobb mértékben szárnyalta túl közvetlen térségét. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy az érintett megyék egyszerűen gyorsabban fejlődnek környezetüknél, és néhány nagyberuházás okozza az eltérést. Valójában azonban szó sincs erről. Az ágazati adatokat a kormányközeli építőipari cégek szárnyalása torzítja el annyira, hogy az már megyei szinten is látszik. - írja a G7
Élenjáró vármegyék
Ahogy a gazdaság egésze, az építőipar is erősen fővárosközpontú Magyarországon. Az ágazat termelésének bő harmada összpontosul Budapesten. Ez egy hajszállal alacsonyabb ugyan, mint amekkora részt a teljes hazai GDP-ből kihasít magának a főváros, de így is rendkívül jelentős. Az egyes megyék között ugyanakkor már nincs ennyire nagy különbség. Pest vármegye némileg kimagaslik, de ez mindig is így volt, már csak a többi megyénél jóval nagyobb népessége és Budapest közelsége miatt is.
Az elmúlt években azonban – ahogy a fenti ábrán is látszik – két másik vármegye építőipari teljesítménye is elég látványosan elvált a többiétől. Bács-Kiskun esetében különösen szembetűnő ez, de most már jó ideje Fejér megye is tízmilliárdokkal előzi az egyébként jóval népesebb Hajdú-Bihart és Borsod-Abaúj-Zemplént.
Még látványosabb ez a folyamat, ha egy főre vetítve vizsgáljuk az építőipari termelés értékét. Így Fejér és Bács-Kiskun már Pest vármegyét is előzi, az országos átlagot pedig messze túlszárnyalja még a fővárosi számokat figyelembe véve is.
A két vármegye látványos előretörése azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezekben sokkal több beruházásra került volna sor, mint az ország többi pontján. A statisztikai hivatal ugyanis nem az építkezés helye, hanem az építést végző vállalkozás székhelye alapján összesíti az iparági adatokat. Azaz Bács-Kiskunban és Fejérben nem azért szárnyal az építőipar, mert ezekben a vármegyékben rengeteget építkeznek, hanem azért, mert az itt bejelentett cégek rengeteg megbízást kapnak.
Márpedig – a főváros mellett – épp ez a két megye a legfontosabb központja a kormányközeli építőipari cégeknek. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának bázisa a Fejér megyei Felcsúton van, míg a kormány legtöbbet foglalkoztatott autópálya-építője, Szíjj László Duna Aszfaltja a Bács-Kiskun vármegyében található Tiszakécskén székel.
Szíjj-Mészáros tandem
Első ránézésre azt gondolnánk, hogy ennek sok jelentősége nem lehet, hiszen néhány cég nem tudja elmozdítani egy egész megye iparági statisztikáit, de minden jel arra utal, hogy pont ez történt. A Fejér megyei építőipar teljesítménye például nagyon látványosan követi le az ide bejegyzett Mészáros-cégek árbevételét.
Ahogy a fenti ábrán is látszik, előfordultak olyan évek, amikor a felcsúti Mészáros-cégek bevétele még meg is haladta a teljes megyei építőipar termelési értékét. Ez úgy lehetséges, hogy a statisztikai hivatal nem az árbevételből indul ki, hanem a tényleges termelési értékből, a kettő pedig – ha vélhetően cégenként azért együtt is mozog – nem azonos.
Ugyanezt a folyamatot figyelhetjük meg Bács-Kiskun megye és a Duna Aszfalt esetében is. Kifejezetten látványos, hogy 2015-ről 2016-ra Szíjj László cégének megzuhanásával egy időben hogyan esett vissza a megyei építőipar teljesítménye. Kisebb mértékben, de tavaly ugyanez megismétlődött.
A NER-hatást erősíti az is, hogy 2010-ben még sem Bács-Kiskun, sem Fejér nem lógott ki jelentősen az országos átlagból, nagyjából azt hozták, amit a többi megye is. A Fidesz hatalomra kerülése, és különösen 2015-2016 óta sokkal meredekebb felfutást mutatnak, mint az ország többi része. Utóbbi dátum azért fontos, mert az Orbán-Simicska háború kirobbanását követően a Mészáros-Szíjj tandem ekkor került igazán pozícióba.
Mindez nagyon jól megmutatja, hogy a NER mekkora súllyal bír mostanra az építőiparban. Korábban már írt róla a G7, hogy a kormányközeli vállalatok részesedése országosan is évek óta 10 százalék körül mozog a szektorban, most pedig az is látszik, hogy megyei szinten teljes statisztikákat tudnak eltorzítani ezek a vállalatok.
Egyébként ez nem csak a két említett kiugróan teljesítő vármegyében figyelhető meg. Bár Zala felfutása nem volt ennyire látványos, a megyei építőipar teljesítménye itt is párhuzamosan mozgott egy időközben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerülő cég növekedésével.
(G7)
