Tuti, hogy bekapott néhány levél Xanaxot az est végére, miközben egyre üvegesebb szemmel nézett ki a fejéből.
Amúgy Tóni főállásban a Kedves Vezető jobb keze, neki kell eltüntetni a szemetet (meg egyéb más dolgokat is, de ezt most hagyjuk.) Szabadidejében Tóni feltalál. Ne kérdezzék mit, senki nem tudja pontosan, ő a legkevésbé, de százmilliókat lehet vele keresni. Tisztán. Lepapírozva….majdcsak legálisan….majdcsak. Amúgy is szeret alkotni. Így lett Cecike, meg most Barbara. Rengeteg pénz, és még több szilikon. Szép feladat.
Szóval helyzet lett. Pedig az elején olyan jól megoldották az egész „banális” ügyet. A Kedves Vezető „gyerekszerető” haverja körül akadt némi matatnivaló Katinak még áprilisban. Rászóltak. Elrendezte. Ez volt a dolga az ég szerelmére, annak a nőnek. Elé rakják, aláírja. Bármit, bármikor. Pont. Nem gondolkozik, csak vigyorog, mint a vett malac. Jól ment neki. Ráadásul Pali bácsival ellentétben (aki vélhetően az ecserin vette a diplomáját) még tudott írni is. Mondjuk állandóan a kamerák előtt pattogott, ezt a Kedves Vezető meg nehezen viselte, de Rejtő óta tudjuk, hogy épelméjű üdülővendégekre nem lehet világfürdőhelyeket bazírozni!
A héten viszont valaki köpött (áh, kurv@ Brüsszel...vagy Gyurcsány…), a bagatell szívesség kiderült. Volt némi ajtócsapkodás, Kati, meg vele Jucus is ment a lecsóba. No problem. Fogyóeszközök. Tizenkettő egy tucat. Örüljenek, hogy segíthettek. Eddig tiszta sor. Nézni kell majd két másikat. A lényeg, hogy kezelték. Katit repülő-sózták órákig, hogy ne ájuljon el, míg kamerák elé mehetett, a megoldáshoz meg Tóni kellett a végén, meg a Kedves Vezető rábólintása. Ez nem nagy öröm, mert a Kedves Vezető nem szereti, ha hétvégén zavarják. Templom, pacalpörkölt, disznóvágás, nyáron repcsizés, ilyesmi.
Még eddig is istenes. Feladat megoldva, sírás-picsogás kezelve Katiéknál, hogy nem is ők a felelősek, meg csak parancsot teljesítettek. Amúgy, oszt’? Ezért tartották őket.
Ekkor ütött be az istennyila.
A semmiből lecsapó villámot Péternek hívják. Nem mellesleg Tóninál ekkor került elő a Xanaxos doboz. Merthogy Péter, (a kirúgott Jucus volt férje) ...hogy is mondják?...őszinte beismerő vallomás(oka)t tett.
Leginkább Tónira terhelőt. Előbb írásban, majd egy órát kamera előtt is. Péter beszélt ebül szerzett vagyonokról, a kedves Vezető kedves családjáról, fél ország elzabrálásáról, Tóni szerény, ám annál hatásosabb és aljasabb eszközeiről.
Ha röviden kellene összefoglalni: a maffiáról volt szó.
A felcsúti Cosa Nostráról.
Tóninak, gondolom az est végére elfogyhatott a doboz Xanax. Vélhetően a Karmelitában is éjszakai műszakot tartottak. Talán a fiúk (Péter csak szolgálatoknak nevezte őket) is készítik már elő a végső megoldást.
Nem tudom, lehet én vagyok túlzóan babonás, de Péter helyében most kerülném a magányt, a magas épületeket….és, ki tudja, teát sem szívesen innék. Sok benne a teofilin.