A kabinet 2025-re is sokat ígér és sokat remél a parlamentnek benyújtott költségvetés számai szerint, ám a kockázatokkal nem törődik.
A kormány szeret ígérni. Ezt tette az elmúlt években folyamatosan, így tervezte meg 2020 óta szinte az összes költségvetését, ám a szebb jövő egyetlen évben sem jött el. Hol a Covid-járvány, hol az ukrajnai háború miatti energiaárrobbanás húzta keresztbe a számításait, de minden évben tetézte a bajokat az elhibázott költségvetési- és gazdaságpolitika. A kormány 2025-re sem szakít azzal, hogy ígéretekkel rózsaszín felhőt fest a magyar gazdaság egére, miközben a kockázatokról nem vesz tudomást.
A 2025-ös költségvetés nem békeköltségvetés lesz abban az értelmében, hogy nem ezt a melléknevet ragasztották rá végül, hanem ez az új gazdaságpolitika büdzséje – derül ki parlament előtt fekvő javaslat indokolásból. Az új gazdaságpolitika alatt a kormány a „gazdasági semlegességet” illetve az ehhez ragasztott „akciótervet” érti. Az új gazdaságpolitikai akcióterv a jövő évi költségvetés alapja is egyben. Az akcióterv három fő pillérre épül: a jövedelmek vásárlóerejének növelésére, a megfizethető lakhatás biztosítására, és a Demján Sándor Programra, amely a kis- és közepes vállalkozások támogatását célozza – olvasható az indokolásban.
Az Orbán-kormány kettős szorításban van: egyfelől csökken a népszerűsége, ami veszélybe sodorhatja Orbán Viktor 2026-os újraválasztását, emiatt osztogatásokra lenne szükség, másfelől csökkenteni kellene az államháztartás rendkívül magas hiányát.
Idén a deficit várhatóan megközelíti a 4800 milliárd forintot – ezt szeretnék jövőre 4122 milliárdra mérsékelni –, ami egy rendkívül visszafogott lépés. Nem kétséges, ha a kormánynak döntenie kell az osztogatás és egyensúlyi költségvetés között, feltehetőleg az előbbit fogja választani. Egyelőre a kormány bizakodik, hogy nem kerül ilyen döntéshelyzetbe: arra számít, hogy a magyar gazdaság az idei 0,8 százalékos „növekedés" után jövőre már 3,4 százalékkal bővülhet a bruttó hazai termék a (GDP). Ezt arra alapozzák, hogy idén egyrészt természetes módon beindul a növekedés, felpörögnek az autó- és akkugyárak, számos nagy beruházás (debreceni BMW, szegedi BYD autógyárak) termelővé válik, illetve a jóléti intézkedések révén felpörög a lakossági fogyasztás, így a gazdasági növekedés is.
Az osztogatás jegyében a kormány nagy reményeket fűz az úgynevezett munkáshitelhez. A cél kettős: így próbálnak a fiatal szavazók körében – ahol a Fidesz nagyon rosszul teljesít – szimpátiát kelteni, nem mellesleg a felvett hitelből fogyasztás lesz, ez pedig segítené a gazdasági növekedés beindulását. A kormány számításai szerint akár 300 ezer 17-25 éves fiatal előtt nyílik meg az elvi lehetősége a munkáshitelre, amely 10 éves futamidőre akár 4 millió forint hitelt is jelenthet kamatmentesen. A kormány azzal számol, hogy közel minden második fiatal élhet a lehetőséggel, ami 500 milliárdos hitelkihelyezést jelentene – erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt egy konferencián.
Az osztogatás másik nyilvánvaló eszköze a családosok szja-kedvezményének emelése, egyelőre 25 százalékkal éves szinten. A korábbi ígéretek szerint a kedvezményeket 2025-ben megduplázták volna, de végül ezt két évre széthúzták. Első ízben 2025 júliusában nőnek a kedvezmények 50 százalékkal, második lépést 2026 januárjára tervezik.
A foglalkoztatásban érdemi változással nem számol a kormány, a nettó átlagkeresetek viszont a versenyszférában 8,9 százalékkal, a közszférában 7,8 százalékkal nőhetnek, ami jelentős emelkedés reálértelemben, még akkor is, ha a kormány 3,2 százalékos inflációját az elemzők alultervezettnek látják. Az elemzők szerint ugyanis a jövő évi infláció közelebb lesz a 4 százalékhoz, bár nem éri azt el, míg
a gazdasági növekedés viszont könnyen 3 százalék alatt maradhat. Így viszont a 8,7 százalékos béremelési tervek is túlzóak lehetnek. Ezek azok a kockázatok amelyekkel nem igazán törődik a kabinet, de ezek közé sorolható az uniós pénzek további zárolása és a forint várható gyengülése is.
A kormány azzal számolt, hogy jövőre az euró átlagos árfolyama 397,5 forint lesz, pedig ma a piaci elemzők szerint kizárható, hogy az euró tartósan 400 (410?) forint alatt maradjon. Ezen kockázatokat a Költségvetési Tanács is szóvá tette, de a figyelmeztetésekre eddig nem reagált a kormány.
Látva a kockázatokat, illetve az optimista tervezést komoly esély van arra, hogy 2020, 2021, 2022, 2023 és 2024 után jövőre is felborul a költségvetés, emiatt majd évközi kiigazításokra lesz szükség, hisz biztonsági tartalékot gyakorlatilag nem tervezett a kormány. Nagy kérdés, hogy fél évvel a választások előtt a kabinet, ha olyan helyzetbe kerül, hogy szükség lesz rá, miként igazítja ki a költségvetési folyamatokat.
Csökkenő honvédelmi és sportkiadások
Az államháztartás kiadásai jövőre 39 390 milliárd forintra rúgnak, ez a várható 87 955 milliárd forintos GDP 44,8 százaléka. A kiadások az idei évre tervezetthez képest 9,3 százalékkal növekednek, vagyis a 3,2 százalékos inflációhoz képest jelentős a növekedés, azzal a kiegészítéssel, hogy a számítások bázisa az idei költségvetési terv, nem pedig a várható tények. Azt lehet látni, hogy az idei tervekhez képest 2,4 százalékkal - 1753 milliárd forintra - csökkenek a honvédelmi kiadások, de még így is teljesíti a kormány a NATO elvárást, amely szerint a GDP 2 százalékát kell védelmi kiadásokra költeni. Az állam működési kiadásai mindössze 3,1 százalékkal emelkednek, vagyis reálértéken stagnálnak, azaz, ha nem is spórol magán az állam, de a tervek szerint nem növeli működési kiadásait.
A kormány számai szerint a sportra fordítandó kiadások 7 százalékkal csökkennek az idei tervekhez képest, és 17 százalékkal kevesebb jut a környezetvédelemre is. Ezzel szemben az oktatásra fordított kiadások 14,7 százalékkal 3876 milliárd forintra nőnek, az egészségügyre 3717 milliárd jut, ami 9,8 százalékos bővülés. Ezzel együtt az egészségügyre fordított kiadások mindössze a GDP 4,2 százalékára rúgnak majd 2025-ben, ez az EU egyik legalacsonyabb GDP arányos kiadása, az Uniós országok átlagosan a GDP-jük 7,8 százalékát költötték erre a célra az elmúlt években. A nyugdíjakra 6546 milliárdot terveztek, ez 9 százalékos bővülés a kiadásokban annak ellenére, hogy a nyugdíjak csak 3,2 százalékkal emelkednek januártól.
Szorítanak az adóprésen, ami a lakosságnak is fájni fog
A kormány látszólag nem készül jelentős adóemelésekre jövőre, ugyanis az államháztartás adó- és járulékbevételei mindösszesen 1,3 százalékkal, 499 milliárd forinttal növekednek az idei tervekhez képest, míg az állam összes bevétele meghaladja majd a 38739 milliárd forintot. A tervezéshez – és ez fontos -, a Pénzügyminisztérium nem készítette el sem a 2024-es költségvetés módosítását, sem nem adott becslést az idei várható bevételekről, pedig nagy szükség lett volna rá. Ugyanis az eredeti tervben szereplő négy százalékos gazdasági növekedéshez képest idén jóval alacsonyabb, 0,5-0,8 százalékos növekedés várható, ami átrajzolta az idei költségvetési folyamatokat, vagyis a tervezés bázisát. A kormány egyértelműen sunyit, ugyanis a Költségvetési Tanácsnak (KT) megküldte az idei várható tényadatokat, de a törvényhozók elől azt eltitkolta.
Ezzel együtt az idei tervekhez képest összesen egy százalékkal nőnek az adóbevételek, de egyes adónemekben óriási emelések lesznek. A legnagyobb mértékben - kilenc százalékkal – a lakossági adóbefizetések nőnek, 5283 milliárdra, ez praktikusan a személyi jövedelemadót jelenti. A kormány jövőre 3,2 százalékos inflációval és 8,7 százalékos bruttó béremelkedéssel számol, ebből bőven kijön a 9-10 százalékos szja-bevételnövekedés. Az áfával viszont továbbra is baj van: jövőre 8277 milliárdos bevétellel számol a kabinet, ez 89 milliárddal, illetve egy százalékkal alacsonyabb (!) az idei terveknél. (Itt is látszik, hogy az idei tervezést milyen szinten mérte el a kormány. A KT adataiból kiderül, hogy az idei várható tényadathoz képest 8,1 százalékkal nőnek az áfa-bevételek és 7 százalékkal a jövedéki adóbevételek.)
Viszont 45 százalékkal emelik az újonnan forgalomba állított autókra kivetett regisztrációs adóbevételeket és még ennél is drasztikusabb mértékben, 69 százalékkal, összegszerűen 241 milliárddal a pénzügyi tranzakciós illetékeket. Ennek a bankszámlaforgalomra kivetett kvázi fogyasztási adónak a túlnyomó részét közvetve vagy közvetlenül a lakosság fizeti meg. A turizmusfejlesztési hozzájárulás 66 százalékkal nő, ám ezt a 90 milliárdos többletet szinte biztos, hogy az idegenforgalmi helyek továbbhárítják a vendégekre.
A cégek befizetései 5 százalékkal nőnek, tőlük 3935 milliárdot remél a kormány. Jelentősen 42 százalékkal csökkennek az energetikai cégek terhei, eltörlik a gyógyszergyártók különadóját, a közműadót, ezzel szemben viszont 22 százalékkal emelik a szerencsejátékok adóját és további 18 százalékkal a kiskereskedelmi adót, így ebből a forrásból jövőre már 295 milliárd forintot fognak beszedni. A kiskereskedelmi adót formailag a kereskedőcégek fizetik, amelyek ezt (szinte) teljes mértékben beépítik áraikba, így a boltokban az állami elvonások miatt újabb áremelésekre lehet számítani. (Népszava)
