Szavaz az ország - ma tartják az önkormányzati és EP-választásokat

A korábbi választásokhoz képest elsősorban az EP-voksoláson lehetnek többen, hiszen ott hagyományosan alacsonyabb a részvétel (igaz, a legutóbbi alkalommal, 2019-ben már ott is jogosultak 43,6%-a ment el szavazni).

Hol szavazok?

A magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított választási ügyintézési alkalmazások igénybevételével KAÜ azonosítás után megtekintheted, hogy aktuálisan hol szerepelsz a szavazóköri névjegyzékben, azaz hol fogsz tudni szavazni. Ezt egyébként a legtöbben egyszerűen a lakóhelyük alapján eleve tudják, úgyhogy a fő kérdés, hogy hol van a lakóhely szerinti szavazókör. Ezek választásról választásra nem szoktak sokat változni, de érdemes azért ellenőrizni, hiszen ezt pár pillanat alatt meg lehet tenni: 

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA SZAVAZÓHELYISÉG-KERESŐJE ITT ÉRHETŐ EL.

Minden, amit a választásról reggel tudni érdemes

EP-választás, ezeket kell tudnod a szavazás előtt

Az európai parlamenti választásokon az uniós tagállamok polgárai képviselőket választanak az Európai Unió egyik fő intézményébe, az Európai Parlamentbe, az uniós polgárok érdekeinek európai szinten történő képviselete céljából.

Az európai parlamenti választásokat ötévente tartják meg, Európán belül mindenütt egy meghatározott időtartamon belül. Magyarországon a választás pontos dátumát a köztársasági elnök tűzi ki. A soron következő európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják az unió tagállamaiban, a közös alapelvekre figyelemmel Magyarországon június 9-én. A választások lebonyolítása az egyes országok feladata azzal, hogy a közös alapelveket az országoknak alkalmazniuk kell:

• a választások négy napon át, csütörtöktől vasárnapig tartanak,
• az egy politikai pártból választott EP-képviselők száma arányos az általa kapott szavazatok számával,
• az európai állampolgárság egyik részjogosultsága alapján a más tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok szavazhatnak (aktív választójog) és indulhatnak (passzív választójog) a választáson is abban az uniós országban, ahol élnek,
• minden polgár csak egyszer szavazhat.

Magyarországon a választás anyagi jogi szabályait az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény szabályozza, amely meghatározza a választási rendszer elemeit, a listaállítás feltételeit, az eredmény megállapításának szabályait.

Ki szavazhat a 2024-es EP-választáson?

Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán az jogosult választójogát gyakorolni, aki

• a választás napjáig betölti a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot köt,
• Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós állampolgár (uniós állampolgár esetében akkor, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja; az ehhez szükséges kérelmet itt lehet benyújtani),
• magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel (ehhez előzetes regisztráció szükséges),
• a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.

Az Európai Parlament tagjainak választásán való részvételre vonatkozó további szabályokról itt olvashatsz bővebben.

Mire lesz szükség a szavazásnál a 2024-es európai parlamenti választáson?

A VÁLASZTÁSON VOKSOLNI KIZÁRÓLAG A VÁLASZTÁS NAPJÁN ÉRVÉNYES OKMÁNYOKKAL LEHETSÉGES!

A június 9-i választásokon a választópolgároknak érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel kell igazolniuk személyazonosságukat, a lakcímüket, személyi azonosítójukat pedig a lakcímkártyával.

KIEMELTEN FONTOS: LEJÁRT OKMÁNNYAL NEM LEHET SZAVAZNI.

A személyi igazolvány és a jogosítvány is az igényléstől számított 8 nap alatt készül el, ezért az új okmányt javasolt legkésőbb május 31-ig igényelni, hogy az biztosan átvehető legyen a választás előtt. Az útlevél esetén magasabb illeték befizetése mellett lehetőség van sürgősségi, vagy azonnali - 24 órán belüli - okmányigénylésre is.

A VÁLASZTÁSOKRA TEKINTETTEL JÚNIUS 7-ÉN, PÉNTEKEN 10 ÓRÁTÓL HÉTFŐIG NEM LEHET MAJD ÚJ LAKCÍMET BEJELENTENI,

aki pedig pénteken 10 óra előtt elintézi a lakcímváltozás bejelentését, azt már az új címe alapján veszik fel a választói névjegyzékbe.

A LEGTÖBB KORMÁNYABLAK A VÁLASZTÁS HÉTVÉGÉJÉN, JÚNIUS 8-ÁN SZOMBATON, ÉS 9-ÉN VASÁRNAP IS NYITVA LESZ,

így ha a voksolás napján valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, ideiglenes személyi igazolványt igényelhet, amivel lehetséges a szavazás. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre és a lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.

Kire szavazhatok a 2024-es európai parlamenti választáson?

Listát azok a Magyarországon bejegyzett pártok állíthattak, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepeltek. Listát az a párt állíthatott, amely legalább 20 000 ajánlást összegyűjtött. Listát a pártok önállóan vagy közösen állíthatnak.

A 2024-ES EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSON MAGYARORSZÁGON 11 LISTA KÖZÜL LEHET - EGYET - VÁLASZTANI,

a szavazólapon az alábbi sorrendben lesznek megtalálhatók:

1. MEMO (Megoldás Mozgalom)
2. LMP – Zöldek (LMP- Magyarország Zöld Pártja
3. DK - MSZP - Párbeszéd- ZÖLDEK közös lista (Demokratikus Koalíció, Magyar Szocialista Párt, Párbeszéd - a Zöldek Pártja)
4. 2RK Párt (Második Reformkor Párt)
5. MMN (Mindenki Magyarországa Néppárt)
6. Momentum (Momentum Mozgalom)
7. FIDESZ - KDNP közös lista (FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség, Kereszténydemokrata Néppárt)
8. Jobbik (Jobbik – Konzervatívok)
9. TISZA (Tisztelet és Szabadság Párt)
10. MKKP (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)
11. Mi Hazánk (Mi Hazánk Mozgalom) 

Hány helyről döntünk a 2024-es EP-választáson?

Az egyes uniós országokból megválasztott képviselők számáról minden választás előtt megállapodás születik, és a degresszív arányosság elvén alapul, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb országból származó EP-képviselő több embert képvisel, mint egy kisebb ország képviselője.

Az EP képviselők számát azon elv szerint határozzák meg, hogy számuk nem haladhatja meg a 750 + 1 (elnök) főt.

A soron következő 2024-es európai parlamenti választás során 720 európai parlamenti képviselőt választanak meg, 15-tel többet, mint az előző választáson.

MAGYARORSZÁGON A 2024-ES EP-VÁLASZTÁSON 21 EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐT VÁLASZTUNK MEG,

ugyanannyit, mint a 2019-es EP-választás során.

Választási rendszer a 2024-es európai parlamenti választáson

Az Európai Parlament képviselőinek megválasztásakor az uniós jog alapján minden tagország választási rendszerének biztosítania kell az arányos képviseletet, ami azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott képviselők száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MAGYARORSZÁGI KÉPVISELŐINEK VÁLASZTÁSA ARÁNYOS RENDSZERBEN, LISTÁS SZAVAZÁSSAL TÖRTÉNIK, AMELY SORÁN A VÁLASZTÓPOLGÁROK EGY LISTÁRA SZAVAZHATNAK.

Azokra a pártokra lehet szavazni, amelyek a törvényben meghatározott időpontig megszerezték a megfelelő számú érvényes ajánlást.

Miután megválasztották az EP-képviselőket, a legtöbbjük csatlakozik egy transznacionális politikai csoporthoz. Az EP-képviselők tehát – nem nemzeti hovatartozáson – , hanem közös eszméken alapuló politikai csoportokba tömörülnek, míg a képviselőcsoportokhoz nem csatlakozó független képviselők. A képviselőcsoport létrehozásához legalább 23 képviselő szükséges, akiknek a tagállamok legalább 1/4 -ét kell képviselniük. Egyszerre egy képviselőcsoportba lehet tartozni. Jelenleg az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van.

A választási rendszer Magyarország területén a 2024-es európai parlamenti választáson

Magyarország területe egy választókerületet alkot, ami azt jelenti, hogy mindenki egy halmazban szereplő listára adhatja le voksát.

A MAGYAR VÁLASZTÁSI RENDSZER 5%-OS KÜSZÖBÖT ALKALMAZ.

A küszöb mértékét nem befolyásolja, hogy a lista állításában hány párt vesz részt. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megállapításra kerül, hogy melyek azok a listák, amelyekre leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5%-át. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot.

Ezeket kell tudnod az önkormányzati választás előtt

Mit takar a 2024-es önkormányzati választás?

Magyarország Alaptörvénye értelmében Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek.

A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán kerülnek megválasztásra a települési önkormányzati, fővárosi kerületi önkormányzati képviselők, a vármegyei közgyűlések tagjai, a fővárosi közgyűlés tagjai, valamint a települési és fővárosi kerületi polgármesterek, továbbá a fővárosban a főpolgármester.

Mikor lesz a 2024-es önkormányzati választás? Mettől meddig lehet szavazni a 2024-es önkormányzati választáson?

A 2024. JÚNIUS 9-I ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON 6.00 ÓRÁTÓL 19.00 ÓRÁIG LEHET SZAVAZNI.

Ki szavazhat a 2024-es önkormányzati választáson?

Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán, valamint a helyi népszavazáson választójoggal rendelkezik minden, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és európai uniós állampolgár, továbbá aktív választójoga van a menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező nagykorú személyeknek is.

Nem választhat és nem választható (azaz nem rendelkezik sem aktív, sem passzív választójoggal) az,

• aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll,
• akit a bíróság kizárt a választójogból, mert a választójog gyakorlásához szükséges belátási képessége mentális zavara következtében
• tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, vagy
• tartósan, teljeskörűen hiányzik.

Szavazati joggal ugyan rendelkezik, ám nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti (feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától) vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

MINDEN SZAVAZÁSRA JOGOSULT VÁLASZTÓPOLGÁR AUTOMATIKUSAN FELKERÜL A LAKÓHELYE SZERINTI TELEPÜLÉS SZAVAZÓKÖRI NÉVJEGYZÉKRE.

Az a választópolgár, aki a választás kitűzése előtt legalább 30 nappal tartózkodási helyet létesített (és annak érvényessége a szavazás napjáig folyamatosan fennáll), átjelentkezéssel tartózkodási helyén szavazhat.

Amennyiben a választópolgár átjelentkezéssel szavaz (és bejelentett lakcímeiben változás nem történik), a következő önkormányzati választásig a tartózkodási helye szerinti névjegyzékben szerepel majd, vagyis kizárólag a tartózkodási helyén kitűzésre kerülő időközi önkormányzati képviselő vagy polgármester választáson vehet részt.

Hol szavazhatok a 2024-es önkormányzati választáson?

A magyarorszag.hu weboldalon elérhető Személyreszabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) kialakított választási ügyintézési alkalmazások igénybevételével KAÜ azonosítás után megtekintheted, hogy aktuálisan hol szerepel a szavazóköri névjegyzékben, azaz hol fogsz tudni szavazni. Ugyanezen a felületen lehetősége van többek között mozgóurna igény benyújtására vagy belföldi átjelentkezésre.

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA SZAVAZÓHELYISÉG-KERESŐJE PEDIG ITT ÉRHETŐ EL.

Mire lesz szükség a szavazásnál a 2024-es önkormányzati választáson?

AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSON VOKSOLNI KIZÁRÓLAG A VÁLASZTÁS NAPJÁN ÉRVÉNYES OKMÁNYOKKAL LEHETSÉGES!

A június 9-i választásokon a választópolgároknak érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel kell igazolniuk személyazonosságukat, a lakcímüket, személyi azonosítójukat pedig a lakcímkártyával.

KIEMELTEN FONTOS: LEJÁRT OKMÁNNYAL NEM LEHET SZAVAZNI.

A személyi igazolvány és a jogosítvány is az igényléstől számított 8 nap alatt készül el, ezért az új okmányt javasolt legkésőbb május 31-ig igényelni, hogy az biztosan átvehető legyen a választás előtt. Az útlevél esetén magasabb illeték befizetése mellett lehetőség van sürgősségi, vagy azonnali - 24 órán belüli - okmányigénylésre is.

A VÁLASZTÁSOKRA TEKINTETTEL JÚNIUS 7-ÉN, PÉNTEKEN 10 ÓRÁTÓL HÉTFŐIG NEM LEHET MAJD ÚJ LAKCÍMET BEJELENTENI,

aki pedig pénteken 10 óra előtt elintézi a lakcímváltozás bejelentését, azt már az új címe alapján veszik fel a választói névjegyzékbe.

A LEGTÖBB KORMÁNYABLAK A VÁLASZTÁS HÉTVÉGÉJÉN, JÚNIUS 8-ÁN SZOMBATON, ÉS 9-ÉN VASÁRNAP IS NYITVA LESZ,

így ha a voksolás napján valakinek semmilyen érvényes személyazonosító igazolványa sincs, ideiglenes személyi igazolványt igényelhet, amivel lehetséges a szavazás. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre és a lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.

Kikre szavazhatok a 2024-es önkormányzati választáson?

A NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA FELÜLETÉN MEGKERESHETED A FŐVÁROS, BÁRMELYIK VÁRMEGYE, TELEPÜLÉS VAGY EGYÉNI VÁLASZTÓKERÜLET JELÖLTJEIT.

A jelölteket tovább szűrheted a jelölés típusa, az őket jelölő szervezet alapján és tetszőleges kulcsszóval. A jelöltek teljes és aktuális listáját le is töltheted. A felületen megkeresheted a főváros, bármely vármegye vagy település listáit is. A listákat tovább szűkítheted lista típusa és a listát állító jelölő szervezet alapján. A listák teljes és aktuális listáját le is töltheted.

A települési önkormányzati választás 2024-ben

A közgyűlések és képviselő-testületek választásának szabályai, valamint a testület létszáma attól függ hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 ezer főt. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.

A 2024-es önkormányzati választás menete 10 ezer lakosig

A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők választása ún. egyéni listás választási rendszerben történik. Ebben a választástípusban a település egésze alkot egy választókerületet. A képviselők száma a lakosságszám arányában változik.

Egyéni listás képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. 

A 2024-es önkormányzati választás menete 10 ezer lakos felett

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot. Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik.

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben egyéni választókerületi képviselőjelölt az lesz, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. 

A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – szerezhetnek mandátumot.

Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma a települések lakosságszámához igazodik.

Kompenzációs listát valamely területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthatott, ha az érintett település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. 

Azok a jelölő szervezetek, amelyek az egyéni választókerületek legalább kétharmadában közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát állíthattak.

Polgármesterválasztás a 2024-es önkormányzati választáson

A polgármester-választáson a település, illetve a fővárosi kerület, a főpolgármester-választás esetében a főváros egy választókerületnek számít.

A (fő)polgármester-választáson a jelölt:

• párt jelöltje,
• egyesület jelöltje, vagy
• független jelölt lehet.

Egy személy csak egy településen fogadhat el jelölést.

Az első két esetben (párt és egyesület jelöltje) szükséges, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában a választás kitűzésekor jogerősen szereplő pártot/egyesületet valamelyik területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság jelölő szervezetként nyilvántartásba vegye. Két vagy több jelölő szervezet közös jelöltet is állíthatott.

 Polgármesterjelölt az lehet, akit

• a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
• a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár,
• a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott.

Főpolgármester-jelölt az lehet, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár jelöltnek ajánlott.

Budapest fővárosi közgyűlési választása a 2024-es önkormányzati választáson

A fővárosi közgyűlés tagjai listás választással szerezhetnek mandátumot. A fővárosi közgyűlésbe a választópolgárok 32 képviselőt választanak. Ez esetben Budapest Főváros egy választókerületet alkot. A közgyűlés tagja továbbá a közvetlenül választott főpolgármester.

A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten fővárosi listát az a – területi választási bizottság vagy Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett –  jelölő szervezet állíthatott, amely vagy főpolgármester - jelöltet, vagy a fővárosi kerületekben legalább három polgármester-jelöltet állított.

Azok a jelölő szervezetek, amelyek közös főpolgármester- jelöltet, vagy legalább három fővárosi kerületben közös polgármester-jelöltet állítottak közös fővárosi listát állíthattak. 

Vármegyei közgyűlési választás a 2024-es önkormányzati választáson

A vármegyei közgyűlés tagjainak választásán minden vármegye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros. Mindez azt jelenti, hogy

A MEGYEI JOGÚ VÁROSBAN, ILLETVE A FŐVÁROSBAN LAKÓHELLYEL RENDELKEZŐ VÁLASZTÓPOLGÁROK NEM VESZNEK RÉSZT A VÁRMEGYEI KÖZGYŰLÉS TAGJAINAK VÁLASZTÁSÁBAN.

A vármegyei közgyűlés tagjait a választópolgárok a jelölő szervezetek által állított vármegyei listáról választják.

A vármegyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján a területi választási iroda vezetője határozta meg.

Vármegyei listát a területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen nyilvántartásba vett olyan jelölő szervezet állíthatott, amely a vármegyében választójoggal rendelkező választópolgárok 0,5%-ának érvényes ajánlását összegyűjtötte. Azok a jelölő szervezetek, akik közös listát kívántak állítani, a választópolgárok 1%-ának érvényes ajánlását kell összegyűjteniük, ami nem lehet kevesebb 2000 érvényes ajánlásnál. (Portfolio)