Az Európai Bizottság elkészítette Magyarország egészségügyi országprofilját
A főbb megállapítások szerint, iszonyú keveset költünk az egészségügyre, nem javultak a halálozási mutatók, és óriási humánerőforrás-hiány van főleg az ápolóknál.
Az Európai Bizottság által készített egészségügyi országprofil szerint bár Magyarországon az egészségügyi kiadások összértéke folyamatosan nőtt, de hazánk még mindig az Európai Unió átlagos egészségügyi kiadásainak csupán felét költi a betegekre, ami 1866 eurót jelent (705 ezer forint) személyenként.
Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre.
Felhívják a 24 oldalas jelentésben arra is figyelmet, hogy Magyarország 2021-ben a GDP 7,4 százalékát költötte egészségügyre szemben a 11 százalékos uniós átlaggal.
Magas a saját zsebből fizetés
A hazai egészségügyben nagyon magas a betegek saját zsebből való költése is. A magyarok harmada fizet az egészségügyi ellátásért, többnyire azért, mert túl hosszúak a várólisták. Ezzel szemben a jelentés szerint az unió országaiban átlagosan a betegek 15 százaléka fizet az egészségügyi ellátásáért.
A magyar betegek főleg a járóbeteg-ellátásban, képalkotó diagnosztikáért vagyis CT- és MR-vizsgálatokért, gyógyszerekért, orvostechnikai eszközökért és a fogászati beavatkozásért fizetnek a leggyakrabban.
Nem javultak a halálozási mutatóink sem. 2020 és 2022 között a mintegy 43 350 többlethalálozás történt Magyarországon. Évente 65-70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak. A friss jelentés szerint Magyarországon szív-és érrendszeri betegségben, stroke-ban vagy daganatos megbetegedés miatt haltak meg a legtöbben. A tüdőrák továbbra is a leggyakoribb rák miatt bekövetkezett halálok, amelyet a vastagbél- és végbélrák követ, majd a nők körében az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A napokban derült ki, hogy nem lesz stroke-ügyelet a János kórházban.
Nagyon lemaradtunk az életévekben is
Na de térjünk vissza az Európai Bizottság jelentéséhez. A főbb megállapítások szerint a magyarok 4,5 évvel élnek rövidebb ideig, mint az EU többi országában élők.
Ráadásul a magyar férfiak hét évvel kevesebb ideig élnek, mint a magyar nők.
Mi vagyunk a legkövérebb nemzet. Míg 2009-ben a felnőttek 29 százaléka 2019-re 33 százaléka volt túlsúlyos, és már a serdülők között is minden negyedik súlyproblémákkal küzd.
A depresszió és a szorongásos zavarok a legnagyobb mentális egészségügyi problémák Magyarországon, és leginkább az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Nálunk az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány az EU-ban a férfiak körében. Százezer főre 17,1 öngyilkos jut, míg pár évvel korábban 15,7-en vetettek véget saját kezükkel az életüknek.
Kórházközpontúság
Még mindig kórházközpontú a betegellátásunk. Magyarországon 6,8 kórházi ágy jut ezer lakosra, ami több, mint az OECD átlaga, ahol 4,3 ágy van.
Nálunk 3,3 praktizáló orvos jut ezer lakosra, az OECD átlag 3,7 orvos, de a szakdolgozók száma is kevés, 5,3 ápoló jut a ezer betegre, míg az OECD országokban több mint kilenc. A egészségügyi humánerőforrás hiány az Európai Bizottság jelentése szerint az orvosok külföldi munkavégzésével függ össze, ahol magasabbak a fizetések, valamint a magánszektornak is elszívó hatása van.
Kitérnek az országprofilban a várólistákra is. Ebben felhívják a figyelmet, hogy a szürkehályog -, a csípő- és térdprotézisek műtétek esetében nőttek a várakozási idők. A legnagyobb emelkedés a szürkehályog-műtétek esetében volt: itt a betegek 42,2 százaléka 2020-ban három hónapot vagy annál is többet várt a műtétre. 2022-ben viszont már javult a tendencia és a szemműtétre várók 32,7 százalékának kellett 3 hónapnál is tovább türelemmel lenni.
De van azért még jó hír is a jelentésben. Magyarországon sikerült csökkenteni az indokolatlanul magas antibiotikum fogyasztást. Ebben az uniós átlag alatti számokat értünk el. Az antibiotikum rezisztencia egy jelentős közegészségügyi probléma az EU-ban, a becslések szerint évente 35 ezer halálesetet okoz. A jelentés szerint az antibiotikum-rezisztens fertőzések miatti egészségügyi ellátással összefüggő költségek körülbelül 1,1 milliárd eurót jelentenek évente. (Economx)