Az Európai Parlament két szakbizottságának együttes ülésén két uniós biztos adott számot arról, hogy hol tart a Magyarországnak járó uniós források ügye.
Úgy tűnik, a Bizottság továbbra is arra vár, hogy a magyar kormány eleget tegyen a vállalásainak.
ohannes Hahn költségvetésért és Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztos arról beszélt az EP-képviselők előtt, hogy szerettek volna korábban is információkat adni a politikusoknak, de továbbra is Magyarország térfelén pattog a labda, a magyar kormánynak kellenek lépéseket tenni.
Hahn rámutatott, hogy a bizottság érvényt akar szerezni a feltételességi/jogállamisági rendeletnek, mert erre hatalmazták fel a tagállamok.
Ide tartozik az a tilalom is, hogy a közérdekű alapítványokkal szerződést kössön a Bizottság
– utalt az Erasmus+ és a Horizont Europe forrásaira. Az osztrák biztos jelezte, hogy Magyarország vállalt intézkedéseket, történtek is fejlemények, van például egy Integritás Hatóság, amely működik, illetve – tette hozzá – ha az ügyészség úgy dönt, hogy egy ügyet nem visz tovább, akkor az ellen fel lehet lépni. Egyebekben azonban a biztos nem tudott előrelépésről beszámolni.
A korrupcióellenes keretrendszer hiányosságai miatt Magyarország nem jut hozzá a hétéves költségvetésből 6,3 milliárd euróhoz és a teljes helyreállítási alaphoz, amelynek összege több mint 10 milliárd euró. Az igazságszolgáltatás függetlensége az egész hétéves költségvetést blokkolja, míg az akadémiai szabadság megsértése, a menekültekkel való bánásmód és az LMBTQI-közösség hátrányos megkülönböztetése további 2,5 milliárd eurót tesz elérhetetlenné.
A biztosok egyúttal cáfolták azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint már közel van a megállapodás, amely 13 milliárd eurót felszabadítana Magyarország számára. Ez az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításáról függő össze, amelynek kapcsán Magyarország már júliusban közölte, hogy teljesítette az elvárásokat. A brüsszeli testület azonban először szeptemberben, majd múlt héten újabb kérdéseket tett fel ezzel kapcsolatban, amely megszakítja a három hónapos határidő számítását. Így most a magyar válasz beérkezésétől függ, hogy mikor folytatódhat ez az eljárást.
A feltételek teljesítése nélkül nem indulnak meg a pénzek
– szögezte le Johannes Hahn. Schmit biztos pedig hozzátette, hogy
A cél sohasem Magyarország megbüntetése volt, hanem az EU pénzügyi érdekeinek védelme.
Az egyik képviselő, a néppárti Petri Sarvamaa azt a benyomását osztotta meg, hogy
Magyarországon sok időt és erőfeszítést fordítanak arra, hogy megkerüljék a dolgokat, amíg ez így van, addig nem folyósíthatjuk a pénzeket.
Johannes Hahn nyomatékosan leszögezte, hogy az Európai Bizottságnak nem a dolga, hogy tárgyaljon a magyar kormánnyal, a testület feladata a Magyarország által teljesített előírások értékelése és egy tiszta kép megalkotása.
Ha van politikai akarat, akkor nem nagy ügy ezeket a problémákat megoldani
– vélte a biztos, nem először.
A fideszes Deli Andor arról beszélte, hogy tagadhatatlanul történtek előrelépések, „nagyon sokat tett Magyarország, pedig újra és újra további követeléseket támasztanak”.
Ez mindig akkor történik, amikor ebben a házban nyomást gyakorolnak a Bizottságra. Ezt az eljárást nem szabad még tovább politizálni, különben az egész eljárás viccé válik
– mondta Deli, akinek a szavaira később Sarvamaa képviselő válaszol, aki szerint „elképesztő ez a megfogalmazás, de sok mindent elárul arról, hol is tartunk”.
Johannes Hahn utalt azokra a feltételezésekre, amelyek szerint Magyarország csak akkor járul hozzá Ukrajna további finanszírozásához, ha hozzájut a forrásokhoz.
Nem lehet bennünket zsarolni, lehet, hogy kicsit bonyolultabbá teszik a életünket, de akkor olyan megoldás születik, amelyik 26 tagállamot ölel fel
– tisztázta a helyzetet. Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció képviselője úgy érvelt, hogy ha lenne Magyarországon független ügyészség, nem kellene az Integritás Hatóság, amelyet Rónai a kormány által kreált kamuintézménynek nevezett, amelynek a saját működése sem átlátható.
Erre reagálva Johannes Hahn azt mondta, hogy a Hatóság nem régóta működik és majd meglátjuk, mit hoz a jövő, de megjegyezte, hogy a testület elnöke jó benyomást tett Brüsszelben. Ugyanakkor megköszönte azokat az információkat, amelyet Rónai Sándor megemlítette, jelezve, hogy foglalkozni fog ezzel.
A magyar vállalások teljesítéséről december 15-ig kell az Európai Bizottságnak egy jelentést készítenie a tagállamok számára, jelenleg azonban ott tartunk, hogy az elmúlt egy évben a korrupcióellenes keret kapcsán a magyar kormány semmilyen intézkedést nem jelentett be hivatalosan Brüsszelnek, még mindig ott tart a vállalások elvégzése, ahol tavaly év végén tartott. (hvg.hu)