Magyarország alternatív megoldást keres, de minden pótmegoldásnak megvannak a maga buktatói.
Jó ideje ott lógott a levegőben, az ukránok végül a héten meglépték, és olyan szankciókat róttak ki az orosz Lukoil társaságra, ami ellehetetlenítette az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitját Magyarországra és Szlovákiába. Pozsony és Budapest feltűnően hallgat, ám a legérdekesebb része a hírnek, hogy valószínűleg egyik ország sem akarja tovább Ukrajnától függővé tenni az olajimportját, így alternatív megoldáson dolgoznak az oroszokkal.
A szlovák gazdasági minisztérium szerint hivatalosan az orosz kőolaj nem került embargó alá, az Ukrajnán keresztül Szlovákiába és Magyarországra olajat szállító Barátság kőoaljvezeték sem sérült meg. Annyi történt, hogy Ukrajna szankciós listára tette az orosz Lukoil társaságot, ami így nem tudja eljuttatni termékét az érintett két országba.
Ha a kiesés hosszú távon áll fenn, az súlyos problémákat okozhat a Slovnaftnak, ám egyelőre krízishelyzet nem állt elő, mert az összes orosz olajszállításoknak csak egy részét (bár jelentős részét) teszi ki a Lukoillal kötött szerződés. A Slovnaft az oroszellenes európai szankciók miatt pedig az elmúlt évben elkezdett alternatív kőolajimport után nézni, és a termelés egy részének átállítása az eltérő típusú kőolajra szintén folyamatban van.
Az persze nyilvánvaló, hogy az ukránoknak tudniuk kellett, milyen következményekkel jár, ha szigorítják a Lukoil elleni szankciókat, így a háttérben politikai motiváció is felsejlik. Egyes nyugati lapok – jellemzően a háborúpárti narratívákat harsogó portálok – azt írják, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bosszút állt Orbán Viktor magyar miniszterelnökön, amiért az békemissziója keretében Moszkvába is ellátogatott és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerdán az ukrán tranzitfolyosó részleges elzáródására azt reagálta:
Az olajszállítmányok esetén egy új jogi helyzet állt elő Ukrajnában, amelynek alapján a Lukoil nem szállít Magyarországra. Most azon dolgozunk, hogy jogi megoldás szülessen erre a helyzetre, amelyen keresztül a szállítmányokat újra lehet indítani, mert az orosz olaj nagyon fontos az energiabiztonságunk szempontjából
majd hozzátette:
A Mol ezen a jogi megoldáson dolgozik a Lukoillal, ami lehetővé teszi majd azt, hogy az olajszállítmányok folyamatosak legyenek Oroszország részéről, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül.
fogalmazott a magyar külügyminiszter.
Azt is érdemes tudni, hogy a magyar kőolajellátás kétharmadrészt az orosz olajtól függ, és ennek a mennyiségnek a felét a Lukoil biztosította – eddig.
Jelenleg a központi kérdés már nem az, hogyan lehetne kiegyezni az ukránokkal. Kijev ugyanis eddig is szemtelenül zsarolta Magyarországot és rajta keresztül egyébként egész Közép-Európát. Az elmúlt két évben az ukrán vezetés a négyszeresére emelte az orosz olaj tranzitdíját Magyarország számára – mivel Szlovákia az előző, progresszív kormányok idején az utolsó fegyverét is hajlandó lett volna átadni az ukránoknak, kevésbé markáns drágulást élt meg.
Mindezt annak ellenére, hogy Magyarország és Szlovákia is ellátja Ukrajnát üzemanyaggal és árammal, még ha fegyverekkel nem is. Sőt, a békemisszió első állomásakor Orbán és Zelenszkij Kijevben Ukrajna energiaellátásának biztosításáról is tárgyaltak, lévén, hogy Magyarországon keresztül is jelentős mennyiségű áram érkezik Ukrajnába.
A fenti körülmény miatt így ma már az egyetlen szóbajöhető megoldás Ukrajna megkerülése. A kérdés, hogy merre.
Hogyan tovább?
Az egyik alternatíva az Adria-kőolajvezeték kihasználása. A fő probléma ezzel az, hogy a szabad kapacitása meg sem közelíti a Barátság kőolajvezetéken történő kiesők pótlását.
A másik fő probléma, hogy a horvátok – az ukránokhoz hasonlóan – igencsak szemérmetlenül lovagolják meg az ukrajnai háború energiaellátási következményeit, és jelentősen drágították – és folyamatosan drágítják még ma is – a tranzitdíjaikat.
A horvát Omislalja kikötőn keresztül érkező nem orosz kőolaj is felmerülhet pótlásként, itt azonban tudni kell, hogy ennek vannak technológiai korlátai, és jelentős, nem utolsósorban nagyon költséges üzemi átállásokat kell foganatosítania a magyar és a szlovák finomítóknak is. A Slovnaft már egy éve szenved a 200-300 millió euró közötti beruházással, ennyibe kerül ugyanis az üzem átállítása nem orosz kőolaj feldolgozására. A magyar MOL Dunai Finomítójában ma szintén dolgoznak nem orosz kőolajjal, ám ennek aránya csak 30 százalék.
Az Omisalja kikötő kapcsán pedig ugyancsak fennáll a horvát tranzitdíjak emelésének kockázata.
Kevésbé valószínű, de azért még felmerülhet megoldásként, hogy a magyar és szlovák (illetve cseh) importőrök úgy írják a szerződéseiket az oroszokkal, hogy egy olyan cégtől vegyék meg a Lukoillal lekötött mennyiséget, amely nem szerepel az ukrán szankciós listán.
Az ukránok lépése, Szlovákia és Magyarország viszonylagos hallgatása mindenesetre kérdéseket vet fel. A logikus az lenne, ha a két békepárti ország legalább kihasználná a mediális teret, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a döntés megváltoztatására.
Kérdőjelek
Hogy erre nem kerül sor, annak több oka is lehet. Az egyik, ahogy Orbán Viktor is megírta az EU vezetőihez intézett levelében, hogy a békemisszió találkozóinak tapasztalatai szerint a közeljövőben jelentősen eszkalálódni fog a helyzet Ukrajnában. Vagyis a harcok elérhetik a Barátság kőolajvezetéket, ami szándékos csapásban vagy a harcok közelsége miatt véletlenül is megsérülhet.
Egy másik lehetőség, hogy Ukrajnán belül van egy hatalmi központ, amely ezzel a lépéssel akarja ellehetetleníteni az ukrán-magyar párbeszédet, esetleg nyugati érdekek mentén igyekszik védekező pozícióba szorítani Magyarországot. Ez a forgatókönyv nem annyira valószerűtlen. Zelenszkij elnök nem egyszemélyi diktátor, Nyugatról súgják neki, hogy mit kell tennie, tanácsadóinak és az elnöki palota vezetőinek nagy része az USA-hoz kötődik.
Könnyen lehet, hogy Zelenszkijt azért kényszerítették bele a Lukoil keményebb szankcionálásába, hogy elgáncsolják a Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokat – a szankciókat ugyanis Zelenszkij kettejük találkozója előtt egy nappal írta alá.
Ez elvileg megmagyarázná, miért indult politikai és mediális hadjárat Zelenszkij ellen Szlovákia és Magyarország részéről – a két országnak fontosabb a béke lehetőségének napirenden tartása, minthogy árnyékboxot folytasson egy olyan döntés miatt, ami nem is Kijevben született. (KÖRKÉP.SK)