Ez az a tankerület, amelynek nemrég őrizetbe vették a gazdasági vezetőjét korrupciós bűncselekmények miatt.
Bár a kormány tavaly decemberben mintegy 1800 millió forintot biztosított a tankerületi központok adósságállományának rendezésére, számos tankerületben már januárban újabb tartozásokat halmoztak fel – derült ki a Magyar Államkincstár kimutatásából.
A 60-ból 26 tankerületi központnak összesen 1880 millió forint volt a lejárt tartozásállománya januárban, ezek közül hétnek az adóssága közelítette vagy haladta meg a 100 millió forintot.
A legnagyobb, összesen 340 millió forintos adóssága a Belső-Pesti Tankerületi Központnak volt.
Ez az a tankerület, amelynek nemrég őrizetbe vették a gazdasági vezetőjét korrupciós bűncselekmények miatt.
- A második helyen a Mátészalkai Tankerületi Központ végzett 193 millió forintos lejárt tartozással.
- A harmadik helyen a Váci Tankerületi Központ állt 177 millió forintos adóssággal.
Februárra valamelyest mérséklődött a helyzet, a tankerületi központok összes adósságállománya 281 millió forinttal kevesebb, vagyis 1599 millió forint volt, amit 20 tankerület halmozott fel. Néhány központban, például a dunakeszi, a kelet-pesti, a miskolci, a szegedi, a tatabányai tankerületben sikerült rendezni az adósságokat, februárban már nem volt tartozásuk. A Mátészalkai Tankerületi Központban 81 millió forintra, a Váci Tankerületi Központban 97 millió forintra sikerült lefaragni a tartozást.
Mindeközben például a balatonfüredi, esztergomi, kaposvári tankerületnek, míg januárban nem, februárban már voltak adósságaik. A legnagyobb mértékben
a Kaposvári Tankerületi Központ tartozásállománya nőtt egy hónap alatt, nulláról 154 millió forintra.
Nagyot nőttek a Békéscsabai Tankerületi Központ adósságai is, a januári 39 millió forintról 155 millióra. A legtöbb adóssága – 336 millió forint – azonban továbbra is a Belső-Pesti Tankerületi Központnak volt.
A Népszava tavaly ősszel számolt be arról, hogy a tankerületek egy része jelentős tartozásokat halmozott fel,
az adósságállomány a szeptemberi 1,3 milliárd forintról novemberre 1,8 milliárd forintra nőtt.
A tankerületi központok gazdálkodását ellenőrizni hivatott Klebelsberg Központ (KK) akkor azt írta, „néhány” esetben egyes rezsiszámlákat nem sikerült kiegyenlíteniük, ezek kompenzációját december végén kapták meg a kormánytól. Ugyanakkor
több tankerületi központ évek óta tartósan szerepel az államkincstár adóslistáján, szinte folyamatosan adósságokat görgetve maga előtt.
A KK korábbi álláspontja szerint arról sem lehet beszélni, hogy a tankerületek el lennének adósodva: a tartozások eddig a tankerületek együttes költségvetésének kevesebb mint 0,5 százalékát tették ki.
A tankerületek gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseinkre a KK egyébként rendszerint azt a választ adja, hogy a központok önálló költségvetési szervek, gazdasági döntéseiket is önállóan hozzák meg. Miközben a KK működéséről, feladatairól szóló kormányrendelet szerint a tankerületi központok gazdálkodásának ellenőrzése a KK feladata lenne. (Népszava)
