Szűkíti a lakástámogatásokat és véget vet az inflációfelhajtó árstopoknak a kabinet. Az emberek megrohamozhatják a bankokat és a boltokat is.
Több megszorító intézkedést jelentette be a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter: a legnagyobb horderejű döntés a lakástámogatásokat érinti. Jelentősen leszűkítik ugyanis az eddigi családtámogatási rendszer legfontosabb alappillérének számító, 2015. júliusában bevezetett csok-programot. Gulyás Gergely közlése szerint a családok otthonteremtési kedvezményét (csok) 2024. január 1.-től már nem lehet igénybe venni az ötezer főnél nagyobb településeken, azaz a városokban. Vagyis csak a jelenleg 2629 kistelepülésen elérhető falusi csok marad meg, annak viszont nő a vissza nem térítendő összege: építés és vásárlás esetén 1 gyermeknél 600 ezerről 1 millió, 2 gyermek esetén 2,6 millióról 4 millió, 3 gyermek esetén 10 millióról 15 millió forintra.
Gulyás Gergely azzal indokolta a csokos változtatást, hogy a jelenlegi kamatkörnyezetben a városokban visszaesett a csok igénybevétele, a támogatással leginkább a falvakban élnek. Azt is mondta, hogy a kormány új lakhatási-támogatási szabályokon dolgozik a városokra vonatkozóan, ám erről semmilyen részletet nem árult el.
A miniszter indoklása ugyanakkor csak a valóság egy részének kifejtését jelenti. A csok- és az ahhoz kapcsolódó hitelezés ugyanis a lakáspiac befagyásával és a piaci hitelezés bezuhanásával párhuzamosan esett vissza – elsősorban a magas infláció és a magas kamatkörnyezet, na meg a még mindig magas ingatlanárak miatt. A kereslet valóban főként a falusi csok iránt maradt meg – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a folyósított támogatás felét tette ki a tavalyi utolsó negyedévben -, ám ennek leginkább az az oka, hogy a kistelepülések alacsonyabb ingatlanárai miatt a falvakban még jobbak a lehetőségek az otthonteremtésre, és ehhez arányaiban nagyobb segítséget is nyújt a csok. A városokban viszont a magas ingatlanárak miatt muszáj (lenne) drága piaci hitelt is felvenni a vásárláshoz.
Az állami támogatásnak ugyanakkor a városokban is jelentős szerepe van, sőt: anélkül drasztikusan szűkül azok köre, akik pénzügyi kifeszítettség nélkül tudnak ingatlant vásárolni.
Budapesten például már csak a 3 gyermekes, tehát a legmagasabb állami támogatásra jogosult családok tudnak túlzott kockázatot jelentő anyagi kifeszítettség nélkül megvásárolni egy új lakást – derült ki egy lapunk által is ismertetett, májusi jegybanki elemzésből. A csok azonban egy használt lakás megvásárlásakor már őket sem menti meg a túlzott anyagi kockázatoktól (3 gyerekre újépítésű lakás esetén 10 millió, használt lakás esetén 2,2 millió forint csok jár). Az átlagos jövedelmű, gyermek nélküli – tehát állami támogatást igénybe venni nem tudó - háztartások számára pedig már csak rendkívüli anyagi kifeszítettség mellett lehetséges a hitelből történő lakásvásárlás.
Nagy kérdés, mi jön utána
Szintén ebből az elemzésből derült ki, hogy vidéken csok nélkül pénzügyi korlátokba ütköznek a 2 gyermekes családok mind egy új, mind egy használt lakás megvásárlásakor, az állami támogatás igénybevételével azonban mindkét cél pénzügyi kifeszítettség nélkül elérhető. Vagyis a vidéki lakáspiac megfizethetőségében még jelentősebb az állami támogatások szerepe (a vidéki lakáspiac alatt azonban nem csupán a falvak, hanem a kisebb nagyobb városok is értendők).
Mindez azt jelenti, hogy a 10 százaléknál járó piaci lakáshitelkamatok miatt jelentősen romlott a lakásvásárlás elérhetősége a családok számára, az állami támogatás és a hozzá kapcsolódó, 3 százalékos kamatozású kedvezményes hitel nélkül pedig még tovább romlana. Nagy kérdés, mi jön a „városi csok” kivezetése után, erről azonban egyelőre semmit nem lehet tudni. Egy új lakásvásárlási támogatásra vagy kedvezményes lakáshitelprogramra ugyanakkor az állami megrendelések leállításával hatalmas rendelésállománytól elesett építőiparnak is égető szüksége volna, hiszen az teremtené meg a finanszírozási oldalát a felépítendő új lakásoknak. Ha viszont nincs fizetőképes lakossági kereslet – márpedig 10 százalékos hitelkamatoknál nincs -, akkor a beruházók sem fognak lakásokat építeni.
Nem feltétlenül megszorításokról van szó, láthatóan átalakítják a támogatásokat
– kommentálta az Orbán-kormány döntéseit a Népszavának Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője. Mint mondta:
az idén 30-40 százalékkal csökkent a lakáspiaci forgalom a megemelkedett hitelkamatok és az infláció miatt. A babaváró hitel és a csok változások azt vetítik előre, hogy 2024. január 1.-től jelentősen bővülhetnek ezek a támogatások,
ezekből a babaváró hitel és falusi csok emelését már be is jelentette a kormány. Nagy kérdés, ha megszűnik a „városi csok”, mi jön majd helyette. Balogh László arra számít, hogy nem azért szünteti meg a kormány a „városi csokot”, mert spórolni szeretne, hanem ezen a területen is várhatóak új döntések. Ezeket azonban egyelőre nem ismerjük. Az elemző szerint azért várható bővítés januártól, mert az elmúlt években a városokban az áremelkedések miatt a csok jelentősen veszített szerepéből, így azokat elég lett volna meghagyni a jelenlegi formában. Épp a kivezetés utal arra, hogy újabb szabályozás is lesz; korábban erre is adott jelzéseket a kormány - tette hozzá az elemző.
A mostani döntések után más-más stratégiát kell követniük a különböző életkorban, élethelyzetben lévő páraknak – magyarázta Balogh László. Érdemes kivárni a lakásvásárlással azoknak, akik kistelepülésen építkeznének. Lesznek viszont olyan vásárlók, akinek érdemes az idén lépniük: ők azok a párok, ahol a nő 21-39 év között van, de a gyerekvállalást csak pár év múlva tervezik. A már elfogadott döntések abba az irányba mutatnak, hogy a 30 év feletti nők a jövőben nem tudnak igényelni babaváró hitelt, így akik már elérték ezt a kort, és terveznek a jövőben gyereket, még az idén lépniük kell.
Kivezetik az árstopokat, áruhiány jöhet
Az Orbán-kormány augusztus elejétől kivezeti az utolsó, élelmiszerekre vonatkozó árstopokat is – jelentette be Gulyás Gergely. Az árstopokat a kormány 2022 februárjában vezette be a választások, és még az ukrajnai háború kitörése előtt – ezzel akarták mérsékelni a már akkor felpörgő élelmiszer-inflációt. A lépés egyértelműen elhibázott volt, hiszen az MNB számításai szerint az élelmiszer és üzemanyag árstopok összesen 3-4 százalékkal emelték meg a tavalyi inflációt. 2022-ben a fogyasztói árak éves átlagban 14,5 százalékkal emelkedtek, ám az infláció csak az idén érte el a csúcsát 25,7 százalékkal – ez lett EU legmagasabb inflációja. Az élelmiszer-infláció 44,8 százalékon tetőzött, ami szintén a legmagasabb volt az egész unióban - ennek részint oka az árstop, de a kiskereskedelmre kivetett több mint 300 milliárdos különadó is, ami elemzői becslések szerint további 4-5 százalékos áremelkedést eredményezett az élelmiszerboltokban.
A kormány most megszünteti ezeket a gazdaságra nézve káros intézkedéseket, de nem azonnal, csak augusztus elsejétől. Ennek következtében az árstopos élelmiszerek (liszt, cukor, csirkemell, sertéscomb, étolaj 2,8-as UHT tej, tojás, burgonya) esetében hasonló áruhiány alakulhat ki, mint a benzinárstop eltörlése előtt az üzemanyagokból.
Az árstop eltörlése augusztusban plusz egy százalékos inflációt okoz, ám a kormány tavaly júliusban emelte meg drasztikusan az energiaárakat. A két hatás kiegyenlíti egymást az idei inflációs mutatóban, így a kivezetés áremelő hatásai nem lesznek egyértelműen láthatóak. Ez magyarázhatja, hogy a kormány augusztus 1-ig vár az élelmiszerekre kivetett ársapkák megszüntetésével. Ennek ára azonban áruhiány lehet. (Népszava)