Miskolc – Van az a pont, ahol az ügyvédi hivatás túllép a jog technikai keretein, és belép az erkölcsi térbe. Ott dől el, ki mire teszi fel a nevét, a hivatását – és az igazságot. És ebben az ügyben dr. Hlivják Zita ügyvédnő nevét most már nem lehet megkerülni.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy egy édesapát személyes adattal való visszaélés miatt büntetőeljárás alá vontak, mert nyilvánosságra hozta azokat a jogsértéseket, melyeket az édesanya és annak édesanyja elkövettek gyermekével szemben – mindezt dokumentált formában: hangfelvételekkel, iratokkal, és TikTok videókban. Ő nem szépített, csak bemutatta a valóságot.
És most figyeljünk: a bántalmazók – igen, a bántalmazók – 5 millió forintos sérelemdíjat követelnek, mert a nyilvánosság megtudta, mit tettek.
Dr. Hlivják Zita ügyvédnő – a gyermek védelme helyett a bántalmazók jogaira hivatkozik
A bántalmazó anya és anyai nagymama jogi képviseletét dr. Hlivják Zita látja el, és álláspontja döbbenetes:
– Az édesapa által elszenvedett sérelmek „bagatellek”,
– A nyilvánosságra hozott tények sértik az anyát és nagymamát,
– És ezek alapján az apa fizesse meg a „jogtiprás” árát.
Ugyanez az ügyvéd védi az anyát abban a másik perben is, ahol az édesapa 1,5 milliós kártérítést követel, miután jogerős bírósági döntések is kimondták, hogy őt a per során súlyos jogsértések érték.
Ami ennél is súlyosabb: dr. Hlivják Zita ügyvédként nem vitatja a bántalmazó magatartást. Nem tagadja, hogy az anya és annak édesanyja súlyosan megsértették a gyermek jogait. Csak azt állítja: nem kellett volna erről beszélni.
De vajon mit mond ez az ügyvéd erkölcsi normáiról?
Milyen szakmai és erkölcsi hozzáállás az, amely szerint:
- Az áldozat hallgasson,
- Aki védi a gyermeket, azt büntessük,
- Aki bántalmaz, azt kártalanítsuk?
Dr. Hlivják Zita szerepe itt nem csupán egy ügyvédi megbízás. Ő aktív résztvevője egy olyan jogi játszmának, amelyben az igazság elnyomása a cél. Amikor egy ügyvéd úgy dönt, hogy a bizonyított bántalmazók érdekeit fontosabbnak tartja, mint a gyermek védelmét, akkor nem csak a jog szolgálatában áll – hanem egy torz erkölcsi rend igazolásában.
És ez nem a „szakmai semlegesség” kérdése. Ez az igazság morális megtagadása.
Mindenki választhat: az igazság oldalára áll – vagy annak eltakarására
A magyar jogrendszer egyik legmélyebb válságát éljük, ha egy gyermekvédelmi ügyben a közbeszéd témája nem a bántalmazás, hanem a nyilvánosságra hozó megbüntetése.
És ha ehhez ügyvédek adják a nevüket – tudatosan, elszántan, 5 millió forintért –, akkor az már nem jogképviselet. Az karaktergyilkosság és erkölcsi védelem egy visszaélés mögött.
Kérdések, amelyek elkerülhetetlenek
- Meddig lehet ügyvédi szerepre hivatkozva elfedni a valóságot?
- Milyen szakmai etika az, amelyben a bizonyítottan vétkes fél „áldozatként” lép fel?
- És mikor mondjuk ki végre: az igazság kimondása nem bűncselekmény. A bántalmazás igen.