Jövőre érettségi tétel lesz belőle. Az irodalom- és a történelemérettségik terén is évtizedes visszalépést hoz az új rendszer szakértők szerint.
Kijöttek a részletes tervek az új, a 2023/2024-es tanév végétől tervezett érettségikhez, írja az Eduline.
Egyes részleteiben egészen innovatívnak tűnik az új vizsgarendszer, legyen szó például a természettudományi tárgyakból vagy az informatikából, vagyis jövőre digitális kulturából tervezett projektmunkás feladatról.
Két kötelező tárgyból viszont évtizedes visszalépés jön az érettségik rendszerében.
Az új rendszer szerint ugyanis
- lesz egy nyelvtani feladatsor,
- lesz irodalmi-műveltségi teszt,
- eltűnik a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés,
- nem a jó helyesírást fogják jutalmazni, hanem a rosszat büntetni,
- ráadásul a hat kötelező életműtétel mellé bekerül négy új.
Eddig csak Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila életművét kellett bebiflázni a tanulóknak, mostantól viszont bekerül a díszes társaságba Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és Vörösmarty Mihály is.
És ki a tizedik? Egy bizonyos Herczeg Ferenc, akinek az életműve eddig a tanterv része sem volt.
Mit érdemes tudni Herczeg Ferencről? A diákok körében közkedvelt információforrás, a Wikipédia szerint ő volt a Horthy-korszak legnépszerűbb írója, 1927-től a Magyar Revíziós Liga elnöke, akinek emlékére a magyar kormány 2019-ben díjat alapított, 2021 szeptemberében pedig mellszobrot állítottak neki a Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színházban.
A történelemérettségit is átalakítják: jövőre még hangsúlyosabb szerepet kap a lexikális tudás, növelik a politikatörténeti témák arányát, cserébe viszont kevesebb életmódtörténeti kérdés lesz.
Nádori Gergely, a Tanárblog szerkesztője szerint az érettségik átalakítása is beleillik abba a sorba, ami szerint a magyar diákok egyre kevésbé tudják megkapni az oktatási rendszertől az egyre szükségesebb, jövőre fókuszáló készségeket. A szerző véleménycikkét a témában itt olvashatja. (Telex)