„Szégyellje magát a miniszterelnök!”
A bérfejlesztésre nagy szükség lenne, és nem 2026-ban, hanem jóval korábban – így reagált Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke az ágazatban jókora felháborodást keltő hétfői kormányfői bejelentésre. Orbán Viktor a parlamentben Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő kérdésére válaszolta, hogy a szociális ágazatban dolgozók bérének érdemi emelése legkorábban 2026-ban várható. Vagyis a magát idős- és gyermekbarátnak valló Orbán-ormány annak ellenére halogatja a szféra béreinek rendezését, hogy elsősorban a túl alacsony fizetések miatt már most sincs elég nevelőszülő, gyermek- és szociális otthonban dolgozó szakember. Csak nevelőszülő 2000 hiányzik. Az pedig, hogy kormányfő világossá tette, nem is számíthat egyhamar komoly béremelésre az ágazat 90 ezer dolgozója, gyorsan tovább ronthat a helyzeten.
– Az ősszel nagyon sok kollégának járt le a felmondási ideje, de egyetlen egy ember sem sikerült pótolni. Már érdeklődő sincs, még csak be sem téved senki. Emiatt mi, akik maradtunk egyre többet dolgozunk, ugyanazért a kevés pénzért. Elmondani nem tudom, milyen fáradtak vagyunk. És tényleg rajtunk akarnak spórolni? Hát menjenek már a fenébe! – fakadt ki egy fővárosi gyermekvédelmi intézmény dolgozója.
Egy vidéki gyermeknevelő úgy fogalmazott: – Szégyellje magát a miniszterelnök!
Sorra mennek el 20-30 éve pályán lévő elkötelezett, jó szakemberek, akik életüket a szakellátásra tették fel. Belegondolnak abba, hogy mit jelent ez a család nélkül felnövő gyerekeknek? Értsék már meg: lassan nem lesz aki a dolgozik!
A fiatalok számára sem vonzó a terület, nincs már jelentkező.Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke megjegyezte: a szociális ágazati összevont pótlék utolsó jelentősebb módosítása 2022. januárjában volt, de a béremelés nagy része valójában a minimálbér és bérminimum emelésének eredménye volt. Orbán Viktor mostani válasza pedig azt jelenti, hogy 4 évig nem tud vagy akar a kormányzat érdemben javítani csaknem 90 ezer ember bérhelyzetén. Az ágazatban ennél többen, körülbelül 100 ezren dolgoznak, de – mint mondta –, ebből mintegy 10 ezren a bölcsődei, egészségügyi, illetve a pedagógus bérrendszerek alá tartoznak.
A kormány idén és jövőre is a bérminimum 7, továbbá a minimálbér 9 százalékos felzárkóztatását tartja prioritásnak, de sokaknak ez nem jelent érdemi javulást. Az ágazat többségéhez tartozó szakképzett dolgozók béremelése nem éri el a bérminimum emelésének arányát. Mindez a diplomás, hosszabb ideje dolgozó szakemberek számára sokszor az éves inflációt sem elérő emelést jelent csak. Egy diplomás szociális munkás béremelése 3,6-5,5 százalék közé esik. Ennek oka az, hogy a bérminimum emelése mindenki fizetését egy fix összeggel emeli, de értelemszerűen a magasabb bérszinten dolgozó diplomásoknál ez kisebb arányt jelent, mint a bértábla elején vagy alján lévőknél.
Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára korábban azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér, a Belügyminisztérium adatai szerint a teljes szociális ágazat átlagbére pedig 476 433 forint, ami jövőre meghaladja az 505 000 forintot.
Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a bérrendezési tervek mellett megkérdezte a miniszterelnöktől azt is, várható-e, hogy megemelik az otthonban élő gyermekek napi étkeztetésére fordított 1500 forintot, és a havi 5100 forint zsebpénzt. Ezekre egyáltalán nem kapott választ.
A politikus a Népszava apunk érdeklődésre kijelentette: a forráshiány miatt az intézményekben élő gyerekek egyre több nehézséggel küzdenek, s ez közrejátszik abban, hogy a Menhely Alapítvány kutatása szerint a 40 év alatti budapesti hajléktalan emberek fele a gyermekvédelmi rendszerből kerül az utcára. Az Állami Számvevőszék jelentéséből pedig egyértelműen kiderül, a sok betöltetlen álláshely és a pályaelhagyás jelentős oka a megbecsülés hiánya. Jámbor András elmondta, Szabó Tímeával, a Párbeszéd–Zöldek országgyűlési képviselőjével közösen költségvetési módosító indítványt nyújtottak be, azt javasolták, hogy többek között a közmédia működésére tervezett forrásokból csoportosítson át a kormány egy jelentősebb összeget a gyermekvédelem területére. Az indítványt hétfőn leszavazták a kormánypárti képviselők.
Jámbor András szervezete, a Szikra Mozgalom petíciót is indított az egy gyermek napi étkeztetésére fordítható összeg triplájára emeléséről, a gyermekvédelemben élő gyermekek havi zsebpénzének növeléséről, a gyermekvédelmi dolgozók bérrendezéséről, valamint arról, hogy a dolgozók vegzálása helyett a valódi bűnelkövetőket számoltassák el. Eddig csaknem 5000-en támogatták a kezdeményezést – mondta. (Népszava)
