Az elmúlt 25 év egyik legfigyelemreméltóbb világpolitikai ténye, hogy egy befektetési bankár önkényes megnevezése a feltörekvő piacgazdaságok négy tagjára a lázadás szinonimájává vált.
A BRICS (vagy BRICS+)-országok által leggyakrabban szóba hozott téma, hogy egy valóban többpólusú világrendet szeretnének létrehozni, amely kihívást jelenthet az amerikai és nyugati hegemóniával szemben. A legfontosabb kérdés – különösen a szankciókkal sújtott tagok, mint Irán és Oroszország esetében – az, hogy életképes alternatívát nyújthassanak az amerikai dollár globális dominanciájára.
A BRICS betűszó öt állam szövetségét takarja. 2009-ben alapította Brazília, Oroszország, India és Kína. 2010-ben a Dél-afrikai Köztársaság csatlakozott, 2024 elején pedig Egyiptommal, Etiópiával, Iránnal és az Egyesült Arab Emírségekkel bővült ki, amely csoportot ma már mint BRICS+-t emlegetik.
23 évvel azután, hogy Jim O’Neill, a Goldman Sachs bankára megalkotta a „BRICS” betűszót a jövő feltörekvő gazdaságaira. Az a kérdés, hogy az egyre inkább széttartó klub képes lesz-e a nyugati vezetésű nemzetközi világrend tényleges alternatíváját megalkotni, vagy csak egy olyan társaság lesz, amelyben csupán álmokat kergető szereplők harcolnak.
A Nyugat, ha egyáltalán figyelmet fordít a BRICS-re, hajlamos azt széttartó gyűjtőfogalomként kezelni. Azonban a Nyugatról nehéz meglátni, hogy a világban mekkora tömegek utasítják el a jelenleg fennálló világrendet. Ez pedig összefogja ezt a lazán kapcsolódó társaságot – írja a Foreign Policy.
Ez nem összetartó blokk, de egyértelmű üzenet, amely alternatív globális rend iránti vágyról szól, amely mögött jelentős gazdasági erő áll
– mondta Asli Aydintasbas, a Brookings Intézet munkatársa.
Sokat beszélnek, keveset cselekednek
A BRICS-országok a csoport megalakulása óta sokkal többet beszéltek egy új globális rend megteremtéséről, mint hogy bármi konkrétat tettek volna annak létrehozása érdekében. Az egyik terület, amelyen a Kína által vezetett csoport különösen aktív volt, a pénzügyi hegemónia felszámolása. A központi cél a dollár trónfosztása volt és marad.
A tagok azonban különbözőképpen viszonyulnak a dollár központi szerepéhez – ami egyelőre egyesíti őket, de rávilágít a csoporton belüli repedésekre is. Egyesek, például Kína, Oroszország és Irán számára a dollár alternatívája azt jelenti, hogy a gazdaságuk szankcióbiztos lehet. Oroszország és Irán már most is ostrom alatt áll. Oroszország külföldi banki eszközeinek 2022 elején történt befagyasztása és esetleges lefoglalása a Nyugat részéről továbbra is óvatosságra intő példa azon országok számára, amelyek attól tartanak, hogy ők lehetnek a következők – még akkor is, ha nem akarnak megszállni egy szuverén szomszédot.
Mivel a dollár a nemzetközi kereskedelemben továbbra is abszolút meghatározó valuta, az amerikai szankciók hatósugara globális és megsemmisítő. Oroszország és Kína az elmúlt néhány évet nem önzetlenségből töltötte a nyugati fizetési rendszerek alternatíváinak kiépítésével. Mentőcsónakot építenek.
Széttartó társaság
Vlagyimir Putyin orosz elnök októberben Kazanyban fogadta a blokk tagállamainak és tucatnyi, hozzájuk lazábban kapcsolódó országok küldöttségeit, és kijelentette, hogy Oroszország a „globális déllel” szövetségben a „közös értékek, a fejlődés közös jövőképe és – ami a legfontosabb – az egymás érdekeinek figyelembevételének elve” mellett fog kiállni. Az év elején azonban Putyin még nyersebben fogalmazott – közölte a The Washington Post. Arról beszélt, hogy a BRICS olyan erőfeszítéseket tesz, amelyek legyőzik az Egyesült Államok vezette világrend által végzett „klasszikus gyarmatosítást”. Hszi Csin-ping kínai vezető – aki szintén gyakran hirdeti meg a nyugati „hegemónia” pekingi koordinációjú alternatíváját – Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatait kapaszkodónak nevezte egy egyre labilisabb világban.
A csoportosulás azonban még mindig gyengébb, mint tagjainak összessége. Sok minden elválasztja egymástól a főbb szereplőket, kormányaik politikai rendszerétől kezdve a földrajzi elhelyezkedésükön át a geopolitikai és gazdasági érdekeikig. Elveikben és megközelítésükben is eltérnek egymástól olyan fontos globális kérdésekben, mint az ukrajnai és a gázai háború.
Az olyan országok, mint Brazília és India, támogathatják a BRICS átfogó filozófiáját mint olyan intézményt, amely segíthet az új „többpólusú” világ kialakításában, de nem érdekeltek abban, hogy egy Nyugat-ellenes szövetséghez csatlakozzanak. Eredetileg mindketten szkeptikusak voltak Kína és Oroszország törekvésével szemben, hogy bővítsék a blokkot, mivel azt saját befolyásuk felhígítására tett hallgatólagos kísérletnek tekintették. Egyes elemzők szerint mindkét országnak jobb lenne, ha kilépnének a blokkból.
Számunkra az Egyesült Államok messze a legfontosabb partner a jövőbeli növekedésünk, a technológiák és a technológiákhoz való hozzáférés szempontjából, ezért nem akarjuk, hogy a BRICS a Nyugattal való konfliktus középpontjába kerüljön
– mondta a The Washington Postnak Kanwal Sibal, India korábbi külügyminisztere és volt oroszországi nagykövete. (Index)
