Nagy fordulatot jeleznek Peking stratégiájában
Az elmúlt években általánossá vált a nézet Washingtonban, hogy Kína felemelkedése veszélyezteti az unipoláris világrendet. Néhány kutató azonban megkérdőjelezi az eddigi dogmákat, szerintük Kína teljesen más logikát követ a geopolitikai ambícióinál – számolt be a Nikkei Asia.
Az Egyesült Államokban nagy felhördülést okozott a kijelentés 2021-ben, amikor Philip Davidson admirális kifejtette, hogy szerinte Kína a „következő hat évben” katonai lépéseket fog tenni Tajvan ellen. Az azóta eltelt időben a 2027-es évszám a „Davidson-dátum”-ként híresült el. A belengetett esztendő egyben nagyon fontos évforduló Kínában, ekkor lesz ugyanis százéves a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (People’s Liberation Army – PLA). Bár sokan hajlamosak Washingtonban a kijelentést úgy venni, hogy eddigre kell felkészülnie az amerikai haderőnek a kínai invázióra, SOKAN FIGYELMEZTETTEK ARRA, HOGY MINDIG KÉSZEN KELL ÁLLNI EGY NAGYSZABÁSÚ HADMŰVELETRE A TÁVOL-KELETEN.
Admiral Philip Davidson, who led the US Undo-Pacific command, told the US Congress in 2021 that a Chinese invasion of Taiwan could happen by 2027. But US intelligence now reportedly believes that Xi could move against Taiwan much earlier, writes @Chellaney https://t.co/PXsGBALLw3 pic.twitter.com/AH57T39DYq
— Open Magazine (@Openthemag) April 10, 2023
A kínai szándék pontos értelmezése azonban folyamatos kihívás elé állítja az elemzőket. Korábban elválasztották egymástól az ország bel- és külpolitikáját, viszont az újabb megfigyelések szerint sokkal mélyebb kapcsolat van a kettő között, mint eddig hitték. Fontos példája ennek a kínai nukleáris arzenál bővítéséről szóló hírek. Peking bejelentette, hogy 2030-ra legalább ezer atomtöltettel szeretne rendelkezni. Az eddigi vélekedés az volt, hogy a Kína ezeket elrettentő erőként akár be is vetheti, mivel egy esetleges tajvani kudarc a Kínai Kommunista Párt hatalmát is megrengetheti.
Tong Csao, a washingtoni Carnegie Endowment for International Peace kutatója szerint azonban másmilyen megközelítést érdemes ebben is alkalmazni:
Kína nukleáris fejlesztését nem egyértelmű katonai logika vezérli. A politikai logika vezérli.
Hozzátette, hogy Kína szeretné bizonyítani az Egyesült Államoknak, hogy nagyhatalomként lehet rá tekinteni, ezzel szeretne engedékenyebb hozzáállást elérni a Fehér Háznál. Csao szerint a pekingi stratégia megváltozásához az is hozzájárult, hogy az elmúlt időben a kínai gazdasági kilátások romlottak, közben a nagy szövetséges Oroszország komoly stratégiai hibákat vétett. Emiatt az addigi erőegyensúly elkezdett Amerika felé billenni.
Összességében Pekingben kétségek merülhetnek fel a korábbi értékelésükkel kapcsolatban, miszerint a Nyugat hanyatlik, a Kelet pedig felemelkedik
– tette hozzá a kutató.
Jared McKinney, az Air War College adjunktusa és Peter Harris, a Colorado State University docense könyvükben azzal érvelnek, hogy a korábbi elrettentés már nem hatékony Tajvan ellen.
A SZIGET GAZDASÁGA FOLYAMATOSAN TÁVOLODIK KÍNÁTÓL, AZ ÚJONNAN FŰTÖTT INVÁZIÓS KOMMUNIKÁCIÓT PEDIG INKÁBB A NACIONALIZMUS VEZÉRLI PEKINGBEN.
Ennek oka, hogy a kivárás politikája nem hozott eddig valódi eredményeket, sőt, a sziget bekebelezése egyre távolodni tűnik. A szerzők egy dátumot is bemondtak, ami után már szinte lehetetlen lesz megvalósítani Tajvan megszerzését: ez 2032. Az érvek szerint Japán és az Egyesült Államok eddigre veszi fel teljesen a kínai fejlesztési ritmust, ezért az már nem fogja tudni tovább csökkenteni a hátrányát a nyugati szövetségesekkel szemben a keleti nagyhatalom.
Aminek van értelme a nagyhatalmi versenyben, annak nincs értelme az elrettentés szempontjából. Mivel szerintünk a helyzet veszélyes, úgy gondoljuk, hogy az elrettentés fontosabb, mint a nagyhatalmi verseny
– tette hozzá McKinney. (Portolio)
