rendelet

Itt a kormány lépése a járvány miatt

CIVILHETES — Sat, 05 Apr 2025 04:13:09 +0000

Itt a kormány lépése a járvány miatt

CIVILHETES 2025. 04. 05., szo – 06:13

Egyre súlyosabb Magyarországon is a ragadós száj- és körömfájás járvány az állatállományban.

A kormány újabb intézkedést hozott a helyzetre való tekintettel, a Magyar Közlönyben kihirdette az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről szóló rendeletét. Emellett döntött arról is, hogy az érintett gazdálkodók számára könnyítést adnak, átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülnek hitelszerződéseik után.

Ezek szerint a kormány elkötelezett a járványos állatbetegség elleni védekezés során kárt szenvedett gazdák megsegítése iránt. Kimondja továbbá, hogy a nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegség elleni védekezés összehangolása érdekében szükséges operatív törzset létrehozni.

A kormányrendelet értelmében a kormány a Magyarország területén megjelenő, nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegség elleni védekezésben részt vevő

védelmi és biztonsági szervezetek, illetve közigazgatási szervek védelmi feladatainak koordinálása és összehangolása céljából

Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendel el.

Az összehangolt védelmi tevékenység keretében a műveleti tevékenységek irányítását, valamint a járványos állatbetegség elleni védekezésben részt vevő védelmi és biztonsági szervezetek, illetve közigazgatási szervek védekezéssel összefüggő tevékenységét a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter hangolja össze. A miniszter tevékenységét operatív törzs segíti, amelyet a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter vezet, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter társelnökletével.

Ezt az operatív törzset is a Belügyminisztérium működteti. Az Orbán Viktor által jegyzett rendelet pénteken 23 órakor életbe is lépett. A rendelet a hatálybalépését követő harmadik hónap utolsó napján hatályát veszti.

Még egy rendelet

A másik szabályozás a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók pénzügyi helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti rendelkezésekről címet viseli. Hangsúlyozza ebben a kormány, hogy kiemelt célja, hogy az ukrán–orosz háború, valamint az arra hivatkozással bevezetett, elhibázott brüsszeli szankciók teremtette humanitárius-gazdasági környezetben a mezőgazdasági termelés és a lakosság alapvető élelmiszerekkel történő ellátásának akadályait elhárítsa.

Ennek körében szükséges lehetőséget teremteni arra, hogy a rendkívül gyorsan terjedő

ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók – a pénzügyi helyzetük stabilizálása érdekében – átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek a hitelszerződéseik után.

A fizetési moratórium 2026. április 30. napjáig tart.

A szerződéses kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás – ideértve a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződéseket is – időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik - részletezi a kormány. (Portfolio)

Belföld

Címlapkép forrása: MTI/Vasvári Tamás

támogatás

MAGYAR KÖZLÖNY

MEZŐGAZDASÁG

rendelet

Megváltoztak a kék fény használatának a szabályai a magyar utakon

CIVILHETES — Wed, 19 Mar 2025 05:25:30 +0000

Megváltoztak a kék fény használatának a szabályai a magyar utakon

CIVILHETES 2025. 03. 19., sze – 06:25

Változtak a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályai – olvasható a Magyar Közlönyben.

Pintér Sándor belügyminiszter új rendelete pontosítja a mobil megkülönböztető fényjelzések használatának szabályait, hogy egységesebb és átláthatóbb legyen azok alkalmazása a közlekedésben.

A vonatkozó BM-rendelet eddig úgy fogalmazott, hogy a mozgatható üzemmódú (mobil) megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni.

Ez úgy módosul, hogy a mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket, a gépjármű megkülönböztetett jellegének láthatósága céljából – a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra – a megkülönböztető fényjelzés használata nélkül látható módon el lehet helyezni a gépjárművön. A készüléket a feladat végrehajtásához kell a gépjárművön – látható módon – elhelyezni – idézi a Portfolio.

Ez a módosítás segíti a jogalkalmazás egységesítését, és biztosítja, hogy a közúti forgalomban részt vevő speciális járművek egyértelműen felismerhetők legyenek. A rendelet kedden lépett hatályba. (Infostart)

Belföld

Címlapkép forrása: RTL

rendelet

BELÜGYMINISZTÉRIUM

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉS

Kaszinó helyett buliközpont – Már tetszik a Fidesznek az új sukorói King's City

CIVILHETES — Mon, 30 Dec 2024 10:53:07 +0000

Kaszinó helyett buliközpont – Már tetszik a Fidesznek az új sukorói King's City

CIVILHETES 2024. 12. 30., h – 11:53

2010 előtt még mindent megtett a jelenlegi kormánypárt a sukorói élményközpont megfúrásáért, most újracsomagolva megvalósítanák az óriásberuházást.

Ahhoz képest, hogy helyben mekkora indulatokat kavart az ötlet, az Orbán-kormány és a fideszes településvezetés meglehetősen szűkmarkúan bánik a sukorói „partiközpont” építésére vonatkozó információkkal. Bár a tervezett beruházásokról már hónapok óta hallani – petíció is született ellene ezres nagyságrendű aláírásokkal –, a kormány csak a napokban tett közzé egy nem sok adatot tartalmazó dokumentumot, nyolc napot adva a lakossági véleményezésre. Közben pedig december közepén már megjelent az Orbán-kormány honlapján az a rendelet, amely a pontos paraméterek tisztázása és az érintettek véleményének bevárása előtt zöld utat ad az építkezésnek - valójában egy hatalmas bulivárosnak a tópart utolsó, még beépítetlen (sukorói) szakaszán.

Az eddig ilyen-olyan formában napvilágra került tervek szerint 3000 fős központi csarnok, 110 mobilház, 300 sátras kemping, lakókocsi-parkoló és rengeteg kiegészítő létesítmény (személyautó-parkolók, raktárkonténerek, vécékonténerek, zuhanykonténerek) épülne Fiatalokért Központ néven – nagyjából ugyanott, ahová jó másfél évtizede az előző kormány King's City néven kaszinót álmodott, a Fidesz pedig az egész tókörnyéket fellármázta a környezet- és erkölcspusztítónak, zajosnak és fölöslegesnek nevezett projekt ellen.

Ugyanaz a párt most, kormányon a jelek szerint jóval megengedőbb, bár tényleg nem különösebben közlékeny. A beruházásról kérdéseket küldtünk Sukoró vezetésének, valamint az építési és a területfejlesztési minisztériumoknak. A válaszokat megpróbáljuk teljeskörűen közölni, hogy az olvasó is lássa: nem hallgatunk el semmilyen fontos részletet. A Navracsics-féle területfejlesztési tárca egyáltalán nem válaszolt semmit. Mészárosné Hegyi Gyöngyi Éva, Sukoró fideszes polgármestere az öt kérdésből álló kérdéssor egyetlen elemét válaszolta meg részletesen: eszerint nincs információjuk róla, hogy kinek a beruházásában épülne fel a buliváros. (Hogy milyen színvonalon zajlott a kommunikáció, azt jól jellemi: arra a kérdésünkre, hogy kinek a tulajdonában van a kiszemelt terület, az volt a reakció, hogy nézzünk utána a tulajdoni lapokban.) Lázár János építési tárcája volt még a legbőbeszédűbb: magyartalan, de legalább tartalmi szempontból értékelhető válaszuk szerint „a Fiatalokért Központ állami beruházás, amelynek építtetője az Építési és Közlekedési Minisztérium. A fejlesztés kiviteli tervei elkészültek, annak véglegesítéséhez az építési engedély megszerzése szükséges. A megvalósításra valamint megépítésre vonatkozóan jelenleg nincs kormánydöntés. Álláspontunk szerint a kaszinóváros, szerencsejáték célú létesítmény nem egyenértékű egy közösségi, ifjúsági/diák központként szolgáló létesítménnyel. A tervezett 80 222 négyzetméter területű – melynek tulajdonosa a Magyar állam - beruházás szellős beépítésű, tájhoz illeszkedő elrendezéssel valósulhat meg, amely sem méretében, sem jellegében nem vethető össze a kaszinóberuházással. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a járulékos közművesítési feladaton keresztül a velencei tó élővilágának megőrzéséhez is hozzájárulunk. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a beruházás nagyságáról a lefolytatott eredményes közbeszerzés után tud pontos információval szolgálni.”

Ahhoz képest, hogy a kormány látszólag nem nagyon tud semmit, a szóban forgó rendelet meglehetősen konkrét: a fentebb felsoroltakon túl

szálloda és apartmanok építését is lehetővé teszi, a hatalmas földdarabnak akár a 15 százalékát is beépíthetővé nyilvánítja, csupán 40 százaléknyi zöldfelületet ír elő (a területet ma szinte teljes egészében zöldfelület, erdő, cserje és gyep borítja), és merőben szakmaiatlan, de újabban nem szokatlan módon az építési engedély kiadását közművesítés előtt is lehetővé teszi – ismételten: közvetlenül a Velencei-tó partján.

Az egész csomag kísértetiesen emlékeztet a Fertő-tónál Orbán Ráhel körei által erőltetett, jogi és pénzügyi akadályok miatt azonban megfeneklett idegenforgalmi megaprojektre. - Az a legnagyobb baj, hogy a Velencei-tónál ez már a harmadik olyan állami nagyberuházás, amelyet anélkül hajtanak végre, hogy hozzányúltak volna a kiszáradóban lévő tó vízpótlásához – mondta lapunknak az említett petíció aláírásgyűjtő csapatának egyik névtelenséget kérő sukorói tagja. És valóban:

először a tópartot betonozták körbe 14 milliárdért, majd kajak-kenu központot építettek 46 milliárdért, miközben a sorozatban érkező nyári aszályok miatt a tó csak vegetál,

és a többször megígért, de soha el sem kezdett vízpótlást firtató kérdésekre mindig az a válasz, hogy nincs rá pénz.

A petíció a cikk írásának idején több mint 1600 aláírásnál járt. A sukorói önkormányzat december 19-i rendkívüli ülésén elfogadott egy határozatot, amely a várható bevételek és fejlesztések reményében támogatja a beruházást, de több információt és a Velencei-tó vízpótlásának megoldását sürgeti. A kormány beruházási koncepciójának véleményezési határideje is lejár a napokban. A döntés, amely a helyiek szerint minden bizonnyal már megszületett, formálisa a jövő évre marad. (Népszava)

Belföld

Címlapkép: Sukoró - Forrás: MTI

Ellátatlan betegek, idő előtt levágott lábak, drasztikus költségnövekedés – Nehezített akadálypályát kaptak karácsonyra a sebkezelők

CIVILHETES — Tue, 24 Dec 2024 10:12:19 +0000

Ellátatlan betegek, idő előtt levágott lábak, drasztikus költségnövekedés – Nehezített akadálypályát kaptak karácsonyra a sebkezelők

CIVILHETES 2024. 12. 24., k – 11:12

Ellátatlan betegek, idő előtt levágott lábak és a kórházi költségek drasztikus növekedése jósolható az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint azután, hogy nehezítették a korszerű kötszerek felírását.

Tovább nehezítette a kormányzat a nehezen gyógyuló sebek kötszereinek felírását – derül ki a közvetlenül karácsony előtt megjelent miniszteri rendeletből. E szerint januártól az úgynevezett habszivacs kötszerekből a korábbi havi 20 helyett már csak 15 darab rendelhető támogatással, valamint a felíráskor fotót is kell készíteniük az orvosoknak a sebről.

A jelenlegi támogatási rendszerben a „csupán” egy seb kötözésére szoruló, átlagos páciens ellátása havonta 30 ezer forintba kerül: ebből 24 ezret az állam, 6 ezret a beteg fizet térítési díjként. A súlyosabb, több seb kezelésére szorulóké már havi 50 ezer, melyből 10 ezer forint a térítési díj. A korlátozás miatt az ilyen betegek költségei, - ha az egyszerűbb és legolcsóbb eszközt kapják – szakértői számítások szerint másfél-kétszeresére emelkednének.

A szigorítás ellen már a rendelet-tervezet társadalmi vitája idején, augusztusban tiltakozott az Orvostechnikai Szövetség, akkor a Belügyminisztérium lapunk kérdéseire küldött válaszában egyebek mellett azt is írta: „álláspontunk szerint nem szűkíti a betegek hozzáférését a gyógyászati segédeszközökhöz, éppen ellenkezőleg, a betegek érdekeit szolgálja. Az egyéb kötszerek esetében eddig is kellett fényképet készíteni, az előírás a beteg állapotának nyomon követését és a terápia megfelelőségének értékelését szolgálja. (...) A jogszabálytervezet társadalmi egyeztetése során beérkező észrevételeket, javaslatokat a tárca érdemben vizsgálja, megfontolja annak végleges szövegezésekor.”

Úgy tűnik ez utóbbi elmaradt, hiszen gyakorlatilag változatlanul jelent meg most a szigorító rendelkezés.

Mint arról korábban is írtunk, tavaly januártól júniusig a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) még 1,6 milliárdot költött a kétrétegű habszivacs kötszerekre, idén januártól májusig már csak 780 millió forintot, azaz 51 százalékkal kisebb összeget.

- Azoknál a sebekre való kötszereknél, amelyeknél nem kellett fotó, 14 százalékkal nőtt a felírás, csakhogy ezek a sok váladékot termelő sebek ellátására kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmasak – állította saját szakértőik véleménye alapján Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Hozzátette:

ugyan bizonyos kötszerek cseréjét az alkalmazási előiratuk kétnaponta javasolja, és innen nézve akár elég is lehetne a 15 darab havonta, csakhogy nincs két egyforma seb, és előfordul, hogy ennél gyakoribb kötéscserére van szüksége a betegnek.

Rásky László szerint az orvos nem köteles a teljes havi támogatott mennyiséget felírni, ha nincs szükség rá, eddig is átlagosan 19 kötszert kaptak a betegek. Megjegyezte azt is, hogy a változással remélt költségvetési megtakarítással szemben a mérleg másik serpenyőjében ellátatlan betegek, idő előtt levágott lábak és a kórházi költségek drasztikus növekedése jósolható.

Noha már 2023 tavaszától több gyógyászati segédeszköz rendelésének feltétele a fotó készítése, ám máig nincsenek pontos szabályai annak, hogy hogyan kell elkészíteni, illetve tárolni ezeket a képeket. Továbbra sincs lehetőség az E-térbe való feltöltésükre, ráadásul az orvosok nem kaptak sem eszközt, sem forrást arra, hogy ezeket a képeket elkészítsék, vagy esetleg kinyomtassák a dokumentáció mellé. Így nagyon sok orvos már nem írja fel például a cukorbeteg nagyon súlyos lábszárfekélyeire a korszerű kétrétegű habszivacs kötszert. Átálltak az eddig még fotózás nélkül rendelhető habszivacsokra, csakhogy most ezek is bekerültek a „nehezített pályán” rendelhetők közé.

- Innen már nem nagyon van menekülés – kommentálta az új rendelkezést lapunknak Rásky László. Azaz már nincs mit felírni a macerásabban rendelhető helyett. Hozzátette azt is, hogy miután a nehezen gyógyuló sebek egyik súlyos következménye az amputáció,

az Orvostechnikai Szövetség mostantól monitorozza az alsóvégtag-amputációk számának alakulását.

Az így összegyűjtött adatokról pedig rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt. (Népszava)

Belföld

Címlapkép: A habszivacs kötszerekből a korábbi havi 20 helyett már csak 15 darab rendelhető támogatással, valamint a felíráskor fotót is kell készíteniük az orvosoknak a sebről. - Forrás: Huszár Dávid/Népszava

orvostechnikai szövetség

kötszerek

nehezítés

Régi házak helyi védettségét szüntetnék meg Siófokon

CIVILHETES — Mon, 09 Dec 2024 05:15:23 +0000

Régi házak helyi védettségét szüntetnék meg Siófokon

CIVILHETES 2024. 12. 09., h – 06:15

A városban nagy felháborodást keltett néhány éve, amikor tulajdonosaik védett épületeket bontottak le és helyükbe kockavillákat, lakóparkokat építettek. Most még több ilyen épület tűnhet el, ezúttal a képviselő-testület kezdeményezésére.

Siófokon 120, főleg századelős épület élvez helyi védelmet. Ezekből „csípné le” az önkormányzat most azokat, amelyeket nem tart fenntarthatónak. Pedig a műemlékvédelem lényege éppen az, hogy a régi épületek fennmaradjanak. Siófokon azonban a helyi védelem alatt álló épületek tulajdonosai semmilyen engedményt nem kapnak. Nincs építményadó-kedvezmény, nincs városi pályázat felújításra. Van viszont ezernyi tilalom és kötöttség, vagyis egy szép régi házat nem lehet úgy hasznosítani, mint egy újat. A város ezek szerint csak élvezni akarja a látványt, de egyelőre nem hajlandó tenni érte. Valamiféle megoldást 2015 óta ígérnek. Legutóbb, 2023 novemberében az volt a kedvezmény-kezdeményezés indoka, hogy mintegy 120 millió forint veszteség érné a várost, ha a helyi védelem alatt álló ingatlanok ingatlanadóját elengednék.

A siófoki helyi védett épületek száma az utóbbi mintegy negyven évben érdekes módon fluktuált. Az 1986-os általános rendezési terv még több mint 100 védelemre érdemes épületet tartott nyilván. Ez érdemben nem változott az 1992-es felülvizsgálatkor sem. Balázs Árpád (Fidesz) polgármestersége alatt 1997-ben a város akkori képviselő-testületének első örökségvédelmi helyi rendelete szerint már csak 67 ingatlant jelöltek védelemre méltónak. Majd 2005-ben ugyanezt a rendeletet úgy módosították, hogy már csak 18 helyi védett épület volt. Erről a mélypontról 2015-ben Molnár Árpád főépítész javaslatára emeltek be még 12 épületet a helyi védettek közé azzal, hogy a felmérésnek folytatódnia kell. Majd 2018-ban készült el a ma is hatályos lista 120 épületről. Ezt tervezi most újabb trendfordulóval csökkenteni a képviselő-testület.

A meglepő lépés eredője az, hogy a régi mozi védett épületét az önkormányzat eladta, az új tulajdonos pedig kezdeményezte a védettség levételét, mert szerinte annak körülményei már nem állnak fenn. A képviselő-testület idén januári ülésén úgy döntött, hogy a helyi védelem megszüntetését nem támogatja, de Kadlicskó Krisztián főépítészt felkérték, hogy áprilisra vizsgálja felül „a helyi védelem alatt álló épületek védettségének indokoltságát”. A munka az áprilisi ülésre nem készült el, a novemberi ülésen határidőmódosítást kapott a főépítészi iroda (a felvételen 1:33-tól látható). Egyelőre három épületről szeretnék levenni a védettséget. Ezek olyan épületek, amelyek a védettségi felvételkor sem voltak jó állapotban.

A MAgyar Narancs megkérdezte a főépítészt, de nem kaptak választ arra, melyek ezek az épületek, de a lap úgy tudja, az egykori ún. teremmozi, a régi Csülök vendéglő és egy másik vendéglátóipari egység az esélyes.

A Csülök vendéglő egyébként a világhírű pszichológus és zenepedagógus Révész Géza szülőháza, akiről az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának épületében termet neveztek el. A házat tulajdonosai hagyták lerohadni, az sem látszik, hogy a hatóság tett volna bármilyen intézkedést az állagmegóvás érdekében. Egy helyi döntéshozót hallottunk méltatlankodni arról, hogy ez a ház védett. (Megkérdeztük tőle, hogy szerinte ki volt Révész Géza, mire azt a választ kaptuk, hogy valami focista lehetett, mert a siófoki stadion utcáját nevezték el róla.)

A jelenleg helyi védelem alatt álló ingatlanok között van még önkormányzati tulajdonú épület. Ezek közül nemrégiben a Thanhoffer-villa volt eladó, ám vevő nem jelentkezett. Éppen ennek kapcsán kutattuk a helyi védelem alatt álló ingatlanok értékesítéséről szóló jogszabályt, és az egyszerű keresés véletlen találatot adott. A Nemzeti Jogszabálytárban felleltük azt a rendeletet, amely az önkormányzati tulajdonú ingatlanok elidegenítésének feltételeiről szól (de a nem lakás célú helyi védett épületekre is vonatkozik). Hatályosként volt feltüntetve. A rendelet egyik paragrafusa szerint helyi védelem alatt álló önkormányzati tulajdonú ingatlan vevőjét 30 százalékos vételárkedvezmény és tíz év részletfizetési kedvezmény illeti meg, amennyiben az egész ingatlant egyben vásárolja meg. Részletfizetés esetén a 30 százalékos kedvezménnyel csökkentett vételár 20 százalékát az adásvételi szerződés megkötését követő nyolc napon belül kell megfizetni.

A közel egymilliárd forintra értékelt Thanhoffer-villát e rendelet alapján már 140 millió forintért, egy kisebb parti dácsa áráért el lehetett volna vinni, a maradék 560 milliót pedig tíz év alatt kellene kipengetni.

Eladás esetén ezek szerint ugyanilyen feltételek mellett lehetne megvásárolni a város egyik legpatinásabb önkormányzati tulajdonú épületét, a volt Sió-Hullám Szállót, amelyre a jelenlegi használó, a Debreceni Egyetem elővásárlási jogot jegyeztetett be.

A lap megkérdezte az önkormányzat egyik jogászát, hogy hatályban van-e az 1995-ös, még Balázs Árpád első polgármesteri évében hozott rendelet. Nem igazán hitte. Mondták, hogy a jogtárban zölden jelzik, tehát lehet benne valami. Meglepődtek, amikor pár perces utánanézés után visszahívott minket és közölte, hogy tényleg hatályos úgy ahogy van, de megnyugtatott, hogy legutóbb 2015-ben alkalmazták ingatlan-értékesítés során.

A lap megjegyezte, hogy ha a rendelet hatályos, akkor az önkormányzattól helyi védett épületet vásárlók akár visszamenőleg is kérhetik-e a kedvezmény érvényesítését, az adásvételi szerződés módosítását, hiszen rendelet van rá. Akármi is a válasz, az esetleg ezután eladandó épületek vásárlói előtt ez a lehetőség remélhetőleg be fog zárulni, mivel a jogász megígérte, hogy januárban felülvizsgálják ezt a rendeletet.

Balázs Árpád 2014 óta nem polgármester Siófokon, azóta a harmadik jegyző lépett hivatalba. Az elavult rendelet valahogy nem tűnt fel. A helyi védelem fenntartása vagy megszüntetése ügyében a képviselő-testület elé jövő áprilisban kerül előterjesztés. (Magyar Narancs)

Belföld

Címlapkép forrása: Hello Siófok

helyi védelem alatt álló épület

Csülök vendéglő

Közzétették a tervezetet, mikor lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat

CIVILHETES — Thu, 22 Aug 2024 04:58:44 +0000

Közzétették a tervezetet, mikor lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat

CIVILHETES 2024. 08. 22., cs – 06:58

Szeptember elsejétől nem lesz kötelező a munkaalkalmassági orvosi vizsgálat, a kormány honlapján most megjelent a Belügyminisztérium rendeletének tervezete arról, milyen foglalkozásoknál, munkaköröknél tartanák meg mégis ezt a feltételt.

A tervezet szerint bizonyos esetekben a munkára való alkalmasságról továbbra is orvosi vizsgálat alapján kell dönteni, emellett a munkáltató is elrendelheti az orvosi vizsgálatot.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetet augusztus 29-ig lehet véleményezni. A dokumentum melléklete a következő munkaköröket sorolja fel, amelyeknél továbbra is kötelező lenne a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat:

Fokozott baleseti veszély

Két méternél magasabban végzett munka.
Föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörök.
Az ipari robbantóanyagok gyártásával, tárolásával, szállításával és felhasználásával kapcsolatos munka.
Erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett munkák.
Feszültség alatti munkavégzéssel járó munkakörök (FAM), egyéb feszültség alatt végzett tevékenységek.
Mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó (mozgó) termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka.

Terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)

A munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást
kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C-os hőérzetet (korrigált, effektív hőmérséklet) meghaladja.
A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb ideig, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Ionizáló sugárzás

Sugárveszélyes munkahelyen, például bizonyos szabvány szerinti ipari izotóplaboratóriumokban, orvosi izotóplaboratóriumokban.

Mesterséges optikai sugárzás (pl. lézer)

Nem-koherens optikai sugárzások (UV-A, UV-B, UV-C, IR-A és IR-B), valamint lézer optikai sugárzások. A munkavállalókat érő mesterséges optikai sugárzás expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló jogszabály melléklete szerinti expozíciós határértékeket meghaladó expozícióval járó tevékenységek.

Kémiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Minden olyan munkahelyen, ahol a dolgozót veszélyes anyag és veszélyes
keverék (ide értve a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagokat is) hatása érheti.

Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

Egészségügyi intézményekben az újszülöttek, koraszülöttek, csecsemő- és gyermekbetegek ellátásával kapcsolatos valamennyi munkakör; óvodákban,
bölcsődei ellátást biztosító intézményekben, szolgáltatásokban, csecsemő- és gyermekotthonokban a csecsemők, illetve a gyermekek ellátásával kapcsolatos
valamennyi munkakör.
Közfogyasztásra szánt élelmiszer (beleértve az ételt, italt) előállításával, valamint forgalmazásával (kivéve a csomagolt élelmiszerek és a nyers zöldség-gyümölcsfélék szállítását, tárolását) foglalkozó, továbbá ilyen munkahelyeken tisztítást, takarítást végző személy.

Tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbeszt ártalomnak kitett munkakörök

Az építőiparban, mezőgazdaságban vagy bármely egyéb területen lehetnek ilyen munkahelyek.

Biológiai kóroki tényezőnek kitett munkakörök

Egészségügyi és szociális ellátásban végzett munkák, beleértve az elkülönítő, valamint a kórbonctani részlegeket; klinikai, állatorvosi diagnosztikai laboratóriumokban végzett munkák; szennyvíztisztító berendezésekben, járható szelvényű szennyvízelvezető művekben végzett munkák; hulladék megsemmisítő, ártalmatlanító létesítményekben végzett munkák.

Éjszakai műszakban végzett munka

Ide számít a 22:00 és 6:00 között teljesített munkavégzés.

Ezeken kívül kötelező lehet az munkaalkalmassági orvosi vizsgálat:

A zajos munkahelyeken, ahol a zaj a felső beavatkozási határértéket meghaladja.
Vibrációval járó munkahelyeken (helyileg ható és/vagy egész test) prevenciós határértéket meghaladó esetben.
Ahol kézi tehermozgatást végeznek 10 kg felett.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tavaly novemberben nyújtott be egy salátatörvény-javaslatot, amiben mindenféle apróság mellett az is szerepelt, hogy megszüntetnék a kötelező foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatok jelentős részét. A javaslatot azzal indokolták, hogy ez csökkenti a munkáltatók vállát nyomó bürokratikus terhet, és ezzel növelhető a versenyképesség és a közigazgatás hatékonysága.

A szakszervezetek élesen elítélték a javaslatot. Álláspontjuk szerint minden munkakörben fenn kell tartani a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokat, hiszen még az irodai munkát végzők is számos kockázatnak vannak kitéve.

A Telexnek korábban egy foglalkozás-egészségügyben dolgozó orvos azt mondta: a cégek járnának jól azzal, ha nem bürokratikus tehernek gondolnák, hanem komolyan vennék ezeket a vizsgálatokat. Ezek ugyanis népegészségügyi szempontból is hasznosak, hiszen számos betegséget lehet idejében kiszűrni és gyógyítani. Ezzel nemcsak az emberek járnak jól, hanem az állam is. (Telex)

munkaalkalmassági vizsgálat

Karácsony Gergely hivatala örökbe fogadott egy macskát, a döntést a főjegyző írásba foglalta

CIVILHETES — Wed, 14 Aug 2024 03:19:56 +0000

Karácsony Gergely hivatala örökbe fogadott egy macskát, a döntést a főjegyző írásba foglalta

CIVILHETES 2024. 08. 14., sze – 05:19

Budapest főjegyzője utasításba foglalt egy macskát

Budapestnek is van saját, Magyar Közlöny-szerű lapja a helyi jogszabályok, rendeletek, utasítások közzétételére, a Fővárosi Közlöny. Ennek a legfrissebb számában publikálták Számadó Tamás főjegyző legújabb utasítását. Ami rettenetes bükkfanyelven ugyan, de úgy indul, mint valami tündérmese:

(1) A Főpolgármesteri Hivatal által örökbefogadott, a 900215000476318 transzponder sorszámmal egyedileg azonosított ivartalanított nőstény macska a Főpolgármesteri Hivatal székhelyének területén élhet, róla a Főpolgármesteri Hivatal gondoskodik.

Csakhogy a tündérmesékben sincs minden cukormázból, és a legtöbb szárnyas manó mögött sötét árnyak fenekednek. Itt sincs ez másképp, hiszen az utasítás következő pontja – mondjuk ki – kegyetlen:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyeden kívül más macska tartózkodása a Főpolgármesteri Hivatal székhelyének területén nem megengedett.

Azt, hogy kinek kell gondoskodnia egy macskáról, a magyar írásbeliség történetében senki se fogalmazta meg annyira nehézkes módon, mint doktor Számadó:

(1) Az örökbefogadott macska szükségleteinek megfelelő életfeltételekről történő gondoskodás – az állat etetése, itatása, megfelelő orvosi ellátásának, az állatorvos által szükségesnek ítélt immunizálásának, élősködők elleni védelmének biztosítása, tartási helyének, azon belül az alomnak a tisztán tartása –, valamint az állattartó jogszabályban előírt további kötelezettségeinek ellátása a Hivatalüzemeltetési és Intézményfejlesztési Főosztály feladata.

Azok kedvéért, akik mindig csak arra gondolnak, a rendelet megadja a macska költségeinek forrását is, amennyiben „az örökbefogadott macskáról történő gondoskodás költségeit a Főpolgármesteri Hivatal költségvetéséből, a 710301 Gazdasági ellátási feladatok címkódról kell biztosítani.” (444.hu)

Orbán a nemzeti kártyával tett egy gesztust Putyinnak, de csak később derül ki, hogy ez mire volt jó

CIVILHETES — Fri, 09 Aug 2024 05:36:20 +0000

Orbán a nemzeti kártyával tett egy gesztust Putyinnak, de csak később derül ki, hogy ez mire volt jó

CIVILHETES 2024. 08. 09., p – 07:36

Miután július elején Orbán Viktor Moszkvába látogatott, hirtelen megjelent egy rendelet a külföldiek magyarországi munkavállalását lehetővé tévő nemzeti kártya kibővítéséről: ez a belaruszokat és az oroszokat is a könnyített listára rakta. Az idén létrejött nemzeti kártya egy új tartózkodási jogcím, ami megkönnyíti néhány EU-n kívüli ország állampolgárai számára, hogy Magyarországra jöjjenek dolgozni.

A bejelentés óta a média egy része és az Európai Unió több képviselője is attól tart, hogy a magyar rendelet miatt orosz kémek is be tudnak szivárogni Európába. Pedig, ha az orosz kémek azt akarják, már régóta a spájzban lehetnek, ez nem a mostani döntésen fog múlni.

A nemzeti kártya ennél sokkal általánosabb problémákra hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogyan kezeli a magyar kormány a nemzetbiztonság kérdését, másrészt arra, hogyan bánik eközben Magyarország a menekültjeivel a folyamatosan kivéreztetett menekültrendszerében. Hogy amúgy mi szükség lehetett a belaruszok és az oroszok nemzeti kártyájára, továbbra sem világos. És nem is lesz, egészen addig, amíg nem kezdi el azt a kormány élesben használni.

Korlátlan számban kiadható, korlátlan alkalommal három évvel meghosszabbítható

A nemzeti kártya új tartózkodási jogcím, amely az idén január 1-jétől érvényes új bevándorlási törvényben jelent meg. Ez a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó, de legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén. Ugyanakkor korlátlan alkalommal három évvel meghosszabbítható.

Számos előnye van a vendégmunkásoknak kiadható munkavállalási vízummal szemben. Utóbbira a kormány jelenleg 65 ezer fős kvótát állított fel, és 300 olyan munkakört határozott meg, ahol vendégmunkás alkalmazható, abban az esetben, ha a munkáltató igazolja, hogy hazai munkavállalóval nem volt betölthető az állás.

A nemzeti kártya azonban a 65 ezer fős kvóta felett, korlátlan számban kiadható.
Ugyanúgy kell munkaadói szerződés, mint a hagyományos munkavállalói vízumnál, de nem kell hozzá igazolni, hogy hazai munkaerővel az adott munkakör nem tölthető be.
Mindkét esetben van alapszintű nemzetbiztonsági átvilágítás, ez azonban egyik esetben sem túl mély.

Eredetileg az idén év elején megjelent nemzeti kártya program csak szerb és ukrán állampolgároknak szólt. A júliusban érvénybe lépett rendelettel csak annyi történt, hogy bővítették ezt a listát: rákerült további hat ország, Belarusz és Oroszország mellett Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova és Montenegró.

Ez sem jelenti viszont azt, hogy valaki kaphat csak azért nemzeti kártyát, mert egy adott ország állampolgára: ugyanazok a szabályok vonatkoznak erre, mint bármely más tartózkodási engedélyre. „Ugyanúgy nem kaphat tehát ilyet az, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent, tehát ha az alapszintű nemzetbiztonsági átvilágítás felfedez valamilyen kockázatra utaló jelet” – magyarázza a nemzeti kártya működését Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza. Ez a kétség azonban a munkavállalói vízumnál éppúgy érvényes lehet, mint a nemzeti kártya esetében.

Diplomáciai feszültség lett belőle

Ennek ellenére a nemzeti kártya leginkább nemzetbiztonsági félelmeket hozott magával. Először Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke jelezte, hogy az új szabályozás szerinte megnyitná a schengeni övezetet az orosz kémek előtt is. Élesen reagáltak a magyar elképzelésre a balti államok, valamint Lengyelország és Finnország is, szintén a schengeni térség biztonságáért aggódva. Hatvanhét európai parlamenti képviselő, köztük a cseh Danuše Nerudová és a litván Petras Auštrevičius, nyílt levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja ki a magyar döntést. Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa aztán augusztus 2-án levelet írt Pintér Sándornak. Ebben arra kérte a belügyminisztert, hogy magyarázza el, hogyan fogja magát védeni Magyarország az orosz kémekkel szemben. Mint fogalmazott: ha a magyar kormány nem adja meg a szükséges válaszokat, az Európai Bizottság lépni fog.

A nemzetközi helyzet eközben feszült attól is, hogy Szijjártó Péter a balti államok nemzeti kártyára vonatkozó kritikájára meglepően élesen, „propagandahadjáratról” beszélve válaszolt. Szijjártó szerint „gyerekes hazugság” azt állítani, hogy az oroszok és belaruszok nemzeti kártya programba való bevonása „veszélyeztetné a schengeni övezet biztonságát”. A magyar külügyminiszter szerint ugyanis a baltiak állításával ellentétben az orosz és belorusz állampolgárok továbbra is kizárólag vízummal léphetnek be Magyarország, és ezzel a schengeni övezet területére, tartózkodási engedélyt pedig csak az Idegenrendészeti Főigazgatóság által lefolytatott eljárás után kaphatnak, ami nemzeti hatáskör. Emiatt be is hívatták a külügybe a magyarországi lett, észt és litván nagykövetet, és Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár első kézből adott tájékoztatást nekik a magyar szabályozásról.

Mi van a nemzetbiztonsággal?

Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek elmondta, hogy a magyar külügyi és külgazdasági miniszter a „propagandahadjáratra” vonatkozó kijelentések helyett már elsőre választhatta volna a klasszikus diplomáciai megoldást, és jogszabályokra, valamint arra hivatkozva, hogy a vízumok, a munkavállalási engedélyek kiadása nemzeti hatáskör, adhatott volna higgadt választ is. Helyette inkább olyan választ adott, amely „nem oszlatta el a kételyeket és nem is reagált érdemben a kritikákra”.

Holott az Oroszország-szakértő is úgy látja, hogy önmagában a nemzeti kártya program nem új biztonsági kockázat. Az ugyanis már így is van a rendszerben, és nem nyitotta annyival szélesebbre a kaput a potenciális orosz kémek előtt, mint amennyire a nemzeti kártyára kihegyezett EU-s nyilatkozatokból tűnik.

A munkavállaláshoz eddig is – tehát a vendégmunkásoknak kiadható vízumoknál is – csak alapszintű nemzetbiztonsági átvilágításra volt szükség. Azaz ez a vizsgálat közel sem volt alapos. „Potenciális probléma ez, mert tudjuk, hogy a hírszerző tisztjeiket hamis okmányokkal küldi Oroszország, nem biometrikus útlevéllel” – mondja Rácz. Tehát Magyarországon csak annyit tudnak vizsgálni, hogy az adott néven az illető személyről nincsen olyan adat, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Azt azonban – épp az orosz fél által elutasított biometrikus útlevelek híján – már nem tudja megállapítani egy ilyen szintű átvilágítás, hogy ez a személy más néven esetleg belépett-e már az EU-ba, volt-e vele szemben eljárás, utasították-e már ki bármi okból.

Új nemzetbiztonsági rést tehát nem igazán tudott ütni a pajzson a nemzeti kártya, mert az a rés már rég ott volt rajta.

Baj azért lehet, mert nincs limit

Szekeres Zsolt szerint sem önmagában a nemzeti kártyán múlik a nemzetbiztonság. „Ez általános kérdés. Sok ügyben látjuk, hogy a nemzetbiztonsági kifogást mint olyat sokszor nem jogállami keretek között használják a magyar hatóságok” – mondja Szekeres. A nemzetbiztonsági rendszer a kártyától függetlenül is nehezen átlátható. Akiket kiutasítanak, azok „sokszor az okokat sem tudják, védekezni pedig valójában nincs lehetőségük” – teszi hozzá. Így, bár a nemzetbiztonság védelme kiemelt állami cél, szerinte ennek a kifogásnak a használata mégis sokszor ütközik itthon emberi jogokba.

„Jogi oldalról nehéz azt mondani, hogy ebben plusz kockázat lenne a nemzeti kártya. Más kérdés, hogy a jogalkalmazás milyen problémákkal fog járni, lesz-e például egy speciális kör, akik kapnak akkor is kártyát, ha nem jogosultak rá” – mondja a Helsinki Bizottság jogásza.

Gesztus a Kremlnek, de lehet csupán alibi ajándék is

Épp a meglévő rések és lehetőségek ismeretében nem egészen világos, miért volt a kormánynak szüksége erre a módosításra, miközben újabb vádakat vett magára az EU-tól. Úgy, hogy közben piaci szempontból nem látszik az indoka az oroszok bevonásának a programba, ráadásul a beszivárgó orosz ügynököket a jelenlegi rendszer sem feltétlenül szűrné ki, ha munkavállalási engedély fedősztorijával jutnának be az EU-ba. Nem feltétlenül jut tehát új lehetőségekhez Moszkva, hogy Magyarországot trójai falóként használja az EU-ban, ahogyan ez a vád már rendszeresen éri a magyar kormányt.

Rácz András szerint konkrét olyan orosz befektetés nincs most (vagy nincs olyan fázisban még), amelyik indokolhatná az orosz munkások behozatalának megkönnyítését. Ilyen lehetne később a paksi erőmű – egyelőre a tervezettnél jóval lassabban haladó – bővítése, igaz, abban az esetben nem világos, mi szükség a nemzeti kártya által biztosított könnyítésre. Ebben az esetben ugyanis nem kell indokolni, hogy milyen munkakörbe kerül a kedvezményezett, és azt sem kell bizonyítani, hogy az illető magyar munkavállalóval nem helyettesíthető.

Ezek Paks esetében könnyen igazolhatók lennének, a legnagyobb orosz beruházás tehát nem igényelné a nemzeti kártya által biztosított könnyítést. Az pedig szintén nem világos, miért terjesztették ki belaruszokra is a rendeletet. Egy olyan ország állampolgáraira, amely a legszorosabb szövetségben áll Oroszországgal, miközben sem belarusz beruházás ezt nem indokolná, de a paksi erőműnél sem merül fel, hogy onnan hozna Oroszország szakembereket, hiszen még a Belaruszban épülő erőművet is oroszok építik.

Rácz szerint a nagy kérdés az lesz a nemzeti kártya körül, hogy miért nincs rá mennyiségi korlát – és mint ilyen, hogyan fog tényleges nemzetbiztonsági kockázattá válni akkor, amikor egyszerre sokan kérvényezik, és a magyar kormány felől nagy lenne a nyomás a hatóságokra, hogy adják is ki. Ekkor a rendszernek egyszerűen az alapszintű átvilágításra sem volna érdemben kapacitása.

Ő úgy látja tehát, hogy a nemzeti kártya egyelőre egy gesztus Oroszországnak, de a mennyiségi korlát hiányában jelenthet majd tényleges kockázatot is. A parlament még decemberben fogadta el azt a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. A „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” szóló törvényre azért volt szükség, mert a 2007-ben hozott rendelkezések még a migrációs hullámok előtt születtek, legalábbis ezzel az indoklással nyújtotta be a kormány a javaslatot az Országgyűlésnek. A kormány idén – a korábbi 81 ezer után – éves szinten 65 ezer fős korlátot is szabott a vendégmunkásoknak: ebbe a kvótába viszont nem esnek bele azok, akik nemzeti kártyával jönnek majd.

Menekültnek nem, munkás kéznek oké

A nemzeti kártyának egy érdemi könnyítése van csak: a munkáltatónak nem kell bizonyítania, hogy nem talált magyar dolgozót arra az adott munkakörre, amire keres. Mint Szekeres mondja, a nemzeti kártya rendszerét nem úgy kell elképzelni, hogy a kormány legyárt x darabot, és azokat elosztogatja. Annak, aki a rendelet szerinti országokból nemzeti kártyával akar Magyarországra jönni, két dolgot biztosan meg kell csinálnia.

Egyrészt rendelkeznie kell magyarországi munkával/ajánlattal.
Másrészt a saját országában kérvényeznie kell a magyar nagykövetségen a nemzeti kártyát.

Az, hogy a kártya – biometrikus útlevél nélkül – belföldön nem kérvényezhető, elég fontos: emiatt azok a menekültek, akik az orosz vagy a belarusz diktatúra elől jöttek Magyarországra, nem használhatják ki a nemzeti kártyát abban az esetben sem, ha itthon amúgy dolgoznak.

Mint Szekeres elmondta, ez is egy új, január 1-jén hatályba lépett idegenrendészeti törvény miatt van így, amely a legtöbb esetben kizárta, hogy belföldről kérvényezni lehessen a státuszváltást.

A Putyin- vagy Lukasenko-féle rezsimből menekülő oroszoknak és belaruszoknak egyébként is nehéz helyzetük van, ha a magyar kormánytól kérnének segítséget. „Vannak orosz és belarusz állampolgárok is, akiknek védelemre lenne szükségük, de azt sem engedi meg nekik Magyarország, hogy kérjenek” – mondja Szekeres.

Ezzel úgy látja, a kormánynak „az az üzenete, hogy Magyarország nem véd meg senkit, aki védelemre szorulna, olyan tartózkodási jogcímeket viszont létrehoznak, amik arra épülnek, hogy egy rendkívül problémás rendszerbe vendégmunkások jöjjenek Magyarországra. Olyan körülmények közé, amelyek melegágyát adhatják a jogsértéseknek és a kizsákmányolásnak.”

Mint Szekeres mondja, a magyar állam „esztelen, embertelen és jogsértő szigorításokkal és módosításokkal” építette le az elmúlt években az idegenrendészetet, különösen a menekültügyi rendszert. A 2015-ös menekültválság óta a kormány szisztematikusan üresíti ki a menekültügyi ellátást. Ez ütött vissza a háború kitörésekor is, amikor kiderült, hogy nincs infrastruktúra és elég szakember az Ukrajnából érkező menekültek megfelelő ellátására, tájékoztatására. Emiatt sokan nem is maradtak Magyarországon, kevesen kértek segítséget az államtól, és akik megtették, azok is csak nehezen kapták meg.

Szintén július elején módosította a kormány az ukrajnai menekülteket érintő kormányrendeletet is, amivel pont a magyar ajkúakból is álló kárpátaljai menekültekkel bánt el a leginkább. A rendelettel a kormány csak a „háborús területről érkezőknek” ígért támogatást, a Máltai Szeretetszolgálat kezébe adva a menekültügy szervezését. Azt nem tisztázta a rendelet, hogy ez a gyakorlatban hogy fog kinézni, mi alapján döntik el, hogy Ukrajna mely része „háborús övezet”, ha egyszer a rakétatámadások az ország fronttól távolabbi részeit is fenyegetik, és mi lesz azokkal, akik eddig kaptak segítséget. Nincs ez máshogy most a nemzeti kártya esetében sem: a menekültrendszer rendeleteihez hasonlóan úgy néz ki, itt is akkor lesznek a kérdésre válaszok, amikor már élesben lesz látható a rendelet hatása. (Telex)

Belföld

Címlapkép forrása: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

rendelet

menekültrendszer

nemzeti kártya

Szijjártó Péter lehet a hadak ura, és előkerült egy rejtélyes repülőteres cég is

CIVILHETES — Tue, 30 Jul 2024 04:51:40 +0000

Szijjártó Péter lehet a hadak ura, és előkerült egy rejtélyes repülőteres cég is

CIVILHETES 2024. 07. 30., k – 06:51

A miniszternek ráhatása lehet az import alakítására is.

Személyre szabnák Szijjártó Péter számára a külgazdasági és külügyminiszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló miniszteri rendeletet. Ha a tervezetet elfogadják, a tárcavezető növelheti a nemzetgazdaságban hiányként jelentkező alapanyagok és termékek importját, de felügyelheti a repülőterek működését, valamint a szövetséges fegyveres erők átvonulását is.

Feltűnő, de a kormány.hu oldalon megjelent tervezett alanya a korábbiaktól eltérően már nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), hanem maga a miniszter. Esetünkben Szijjártó Péter.

A rendelet hatálya ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter által vezetett minisztériumra terjed ki, valamint a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervre és azon alapítványra, közalapítványra, annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére, illetve a gazdasági társaságra, amely felett a miniszter tulajdonosi vagy alapítói jogokat gyakorol.

Szintén változás az eddigiekhez képest, hogy a kormányzat honlapján megjelent dokumentum már nem hivatkozik a honvédelmi típusú különleges jogrendre, amely eleddig behatárolta a külügyminiszter mozgáskörét.

A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje címszó alatt határozták meg Szijjártó Péter honvédelemmel kapcsolatos feladatait.

Többek között:

közreműködik a védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásában, valamint a védelmi és biztonsági felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok összeállításában;
kialakítja és működteti az ágazati védelmi és biztonsági tervezés rendszerét, végrehajtja a gazdaságfelkészítés, valamint a meghagyással kapcsolatos tárcaszintű feladatokat;
hozzájárul a védelmi és biztonsági célú tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspont kialakításához;
honvédelmi intézkedési tervet készít;
közreműködik a különleges jogrendi időszakokra és az összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában, azok külgazdasági és külügyi szervek által történő végrehajtásának koordinálásában;
egyszerűsíti a kijelölt légieszközök nemzeti határokon átnyúló operatív mozgását;
igény esetén növeli a nemzetgazdaságban hiányként jelentkező alapanyagok, termékek importját;
együttműködik a képességkatalógus összeállításában, végzi az ehhez szükséges adatgyűjtést;
a honvédelemért felelős miniszter felkérésére együttműködik a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások előkészítésében;
együttműködik a honvédelemért felelős miniszterrel az országgyűlés, illetve a kormány befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos döntésének végrehajtásában;
végrehajtja a befogadó nemzeti támogatás tárcára háruló egyéb feladatait.

Egyébként

a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk, vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatást

érti a kormányzat befogadó nemzeti támogatás kifejezés alatt.

Ezentúl a kormányzat erre irányuló döntését követően

a KKM végzi a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos feladatokat.

Szijjártó Péter ezeken túl jóváhagyja a külügyminisztérium honvédelmi intézkedési tervét, valamint ágazati felelősként irányítja a Nemzeti Intézkedések Gyűjteményében meghatározott, a külgazdasági és külügyi vonatkozású válságreagálási intézkedések bevezetésével összefüggő azon feladatok végrehajtását, amelyek

a válságövezetből való kimenekítéssel, a határátlépéssel, a külföldre utazással és beutazással, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezés bevezetésével kapcsolatosak.

Fontos még, hogy a minisztérium érintett álláshelyeinek, munkaköreinek meghagyásba bevonására a miniszter tesz javaslatot. Az úgynevezett meghagyás során az álláshelyhez, munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, ős őket a katonai igazgatási szervek a munkakörüktől eltérő szolgálatteljesítési helyre nem hívhatják be.

A rendeletben megállapítják a meghagyásba bevont szervek listáját is, illetve a honvédelemben közreműködő azon külgazdasági és külügyi szerveket, amelyek e rendelet alapján honvédelmi feladat ellátására, vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre kötelesek.

A honvédelemben közreműködő külgazdasági és külügyi szervek:

Adria Port Zártkörűen Működő Részvénytársaság (az olaszországi Trieszt kikötőjében zajló magyar kikötőfejlesztési projekt végrehajtója),
Air Hungary Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (eddig ismeretlen feladatú állami tulajdonú vállalat),
DEBRECEN INTERNATIONAL AIRPORT Korlátolt Felelősségű Társaság (a debreceni reptér fenntartója),
HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a kevésbbé ismert KKM-háttérintézmény feladatainak fókuszában elsősorban logisztikai, szállítmányozási, személyszállítási, létesítménygazdálkodási, illetve egyéb kiegészítő szolgáltatások állnak),
Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Pécs-pogányi repülőteret működtető Korlátolt Felelősségű Társaság.

A leginkább szembetűnő változás, hogy bekerült a KKM honvédelmi portfoliójába több repülőtér-fenntartó cég is, illetve az Air Hungary Zrt., amelynek pontos szerepéről csak találgatások vannak, hiszen például még honlapja sincs a nemrég megalapított állami vállalatnak. Ugyanakkor, ha abból indulunk ki, hogy Szijjártó Péter egyik feladata a kijelölt légieszközök nemzeti határokon átnyúló operatív mozgásának az egyszerűsítése, felmerülhet, hogy a honvédelmi céljai lesznek Air Hungary Zrt.-nek. (Economx)

Gazdaság

Címlapkép forrása: Reuters / Eduardo Munoz

Szijjártó Péter

Külgazdasági és Külügyminisztérium

HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

Az Orbán-kormány Paksnál felforralná a Dunát

CIVILHETES — Sat, 27 Jul 2024 06:08:47 +0000

Az Orbán-kormány Paksnál felforralná a Dunát

CIVILHETES 2024. 07. 27., szo – 08:08

Az energiaügyi miniszter a jövőben felmenthetné a Paksi Atomerőművet a Duna 30 fok fölötti felmelegítésének tilalma alól. A Greenpeace szakértője több olyan biztonságos megoldást is lát, amely nem járna a folyó élővilágának a megfőzésével.

Elkerülhetetlen esetben az energiaügyi miniszter felmentést adhatna a szabály alól, hogy a Duna hőmérséklete a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátási pontjától számított fél kilométeren túl nem lépheti át a 30 Celsius-fokot – hívta fel pénteken a figyelmet egy társadalmi vitára bocsátott szabálymódosítási tervre a szaktárca.

Egy tervezett rendelkezés az energiaügyi miniszter hozzájárulásával, ellátásbiztonsági okból lehetővé teheti az atomerőmű hűtővízét befogadó Duna-szakasz vízhőmérsékleti korlátozásának túllépését. A paksi teljesítmény visszafogása feszített energiapiaci helyzetekben közvetlen veszélybe sodorhatja a magyarországi fogyasztók zavartalan kiszolgálását - vélik. A környezetvédelmi szempontok érvényesítése mellett ezért indokolt lehet a határérték eseti túllépése, ha az ellátás biztonsága érdekében ez elkerülhetetlen – hangzik az indoklás.

A rendeleti szintű előírás szerint a Duna hőmérséklete a paksi blokkok hűtővizének kibocsátási pontjától számított fél kilométeres szakaszon túl már nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ennek érdekében a Paksi Atomerőmű már 29,5 fok felett megkezdi teljesítményének csökkentését. Ez tavalyelőtt egyszer, tavaly pedig, júliusban és augusztusban, két alkalommal vált szükségessé 22-72 órára. A klímaváltozás következtében az időjárási körülmények, elsősorban alacsony nyári vízálláskor, egyre többször vezethetnek a határérték eléréséhez. Az atomerőmű 80-as évekbeli üzembe helyezése óta a Duna csúcshőmérsékleti átlaga közel 3 fokkal emelkedett.

A július eleji, tartós kánikula jelentősen megterhelte a magyarországi villamosenergia-rendszert. A hónap közepén 7 gigawatt (GW) felett megdőlt a mindenkori nyári terhelési csúcs. A megugró igényeket időnként csak a belföldi áramtermelési és a behozatali lehetőségek teljes mozgósításával lehetett fedezni. A hosszabb távú megoldást számos kormányzati intézkedés szolgálja: egyebek mellett a zöldenergia tárolásának ösztönzése, rugalmasan szabályozható gázerőművek építése, vagy a paksi bővítés és újabb üzemidő-hosszabbítás. A részben már zajló fejlesztések megvalósulásáig – írja a tárca – éles ellátási helyzetekben a kisebb-nagyobb áramkimaradások a meglévő atomerőművi blokkok maradéktalan működtetésével előzhetők meg. A gyakori teljesítményváltozások csökkentik az atomerőmű élettartamát és az üzemanyag-felhasználás hatékonyságát is.

A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelkezés a vízhőmérsékleti határértéket változatlanul hagyva az energiaügyi miniszter hozzájárulásával ellátásbiztonsági okból lehetővé teheti a kivételes eseti határérték-túllépést. A tárcavezető a hozzájárulás megadásával egyidejűleg vízvédelmi intézkedések végrehajtására szólítja fel az atomerőmű üzemeltetőjét és a területi vízügyi igazgatóságot. A vízhőmérséklet emelkedése a Duna élővilágára az érintett szakaszon minimális, alig kimutatható hatást gyakorol – szögezi le az Energiaügyi Minisztérium.

A honlapra kihelyezett rendeletmódosítás egyébként gyakorlatilag két bővített mondat. Az első szerint a miniszter a vízhőmérsékleti határ betartása alól „ellátásbiztonsági” okokból felmentést adhat. A másik pedig ilyen esetben felszólítja az érintett szerveket a „szükséges vízvédelmi intézkedések” megtételére.

Sem a lehetséges indokoknak, sem a 30 foknál magasabb hőmérséklet mértékének, sem kiterjedésének, sem időtartamának, sem semmi másnak nem szabnak semminemű keretet.

A szintén egymondatos indoklás – illetve a vele teljesen megegyező tartalmi összefoglaló - szerint a lépést a globális éghajlatváltozás teszi szükségessé. A véleményeket augusztus 3-ig a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu címre várják.

Értetlenségét és egyet nem értését fejezte ki a környezetvédelmi szemléletet súlyosan sértő, „abszurd” elképzelés kapcsán lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. Bár a 30 fokos határt az egység engedélyei és belső szabályzatai is tartalmazhatják, a tekintetben nem kívánt jogi elemzésekbe bocsátkozni, hogy az atomerőművi előírások betartása alól rendeletek miként adhatnak „időleges” felmentést. A lépést ugyan nemzetközi vagy hazai jogszabályok kifejezetten nem tiltják, a kampányfelelős mégis utalt egy, még a néhai Sólyom László vezette Alkotmánybíróság egy évtizedekkel ezelőtti indoklására, amely szerint már elért környezetvédelmi szint nem csökkenthető. Mindazonáltal az sem tudható biztosan, hogy közel fél évszázada a Paksi Atomerőmű tervezői miért épp 30 fokban húzták meg a vízhőmérsékleti határt, amikor a Duna jellemzően nem melegszik 25 fok fölé, vagyis a folyó élővilágát már az ennél magasabb hőmérséklet is kellemetlenül érinti.

Felidézte: a világszintű felmelegedés nyomán a Duna egyre emelkedő hőmérséklete, illetve a csökkenő vízszint és -hozam miatt először 2018-ban fogták vissza látványosan az atomblokkok termelését a vízhőmérsékleti határ betartása érdekében. Ilyen esetek a következő nyarakon is előfordultak. A viszonylag sok eső miatt idén eddig még nem történt hasonló.

Perger András meggyőződése ugyanakkor, hogy a „Duna időnkénti felforralásánál” ma is létezhet jobb megoldás az áramszolgáltatás fenntartásához.

A mostanság leginkább este jelentkező csúcsigények kiszolgálására hagyományosan amúgy sem az atomblokkok alkalmasak:

a nukleáris alapú termelés gyors változtatása ugyanis (amire amúgy más összefüggésben a tárca is utalt) csökkenti a blokkok élettartamát, az első pedig a biztonság. A szakértő a megoldást inkább a napelemek által dél körül termelt, egyre nagyobb mennyiségű áram eltárolásában és esti értékesítésében látná. Az alacsony nyári vízállás okozta hűtési gondokat áthidalhatja az is, ha az atomblokkok karbantartását erre az évszakra időzítik és a csúcsigényeket inkább gyorsindítású biomassza- vagy gáztüzelésű egységekből szolgálják ki. De egy-egy ilyen, tényleg kifeszített helyzetben nem zárta ki egyes fogyasztók – például akkugyárak – ellátásának átmeneti felfüggesztését sem. A mostani helyzethez jelentősen hozzájárultak az Orbán-kormány egyoldalú, kizárólag az atom- és napenergiára összpontosító fejlesztési elképzelései is – tette hozzá a Greenpeace-szakértő. Felvetette, hogy ha a mostani, 4 darab, összesen 2 GW-nyi atomblokknál ilyen hűtési gondok merülnek fel, akkor mi lesz a Dunával, amennyiben a következő évtized során a kabinet terveinek megfelelően üzembe áll Paks 2 két új, összesen 2,4 GW-os blokkja is.

Más szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy amíg esténként a magyarországi fogyasztók milliárdokat fizetnek a környező államokban üzemelő víz- és szélerőművek áramáért, addig az Orbán-kormány az utoljára két évtizeddel ezelőtt engedélyezettek után legkorábban öt év múlva járulhat hozzá újabb szélerőművek építéséhez. A napokban az eddigi ideológiai vonalnak megfelelően épp Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kelt ki a „gyönyörű magyar tájat tönkretevő” szélerőművek ellen. Egyébként a Paksi Atomerőmű honlapján három 2023-as vízhőfok miatti terheléscsökkentési jelentést találtunk július 13-i, 18-i és 19-i dátummal. (Népszava)

ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM