A környéken élők szerint már hetekkel ezelőtt leállt a Szeged–Röszke közötti vasútvonal újjáépítése.
A teherforgalom megindítása, azaz tavaly augusztus óta alig haladt valamit előre Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt. a 45 milliárd forintos, tisztán állami pénzből fedezett beruházáson.
Nyitott munkagödrök, a földből kiálló karvastagságú kábelek, csak félig-meddig elkészült közúti kereszteződések, a sínek mellé lerakott építőanyagok, nagy homokdombok maradtak a Szeged–Szabadka-vonal hazai, Röszkéig tartó 14 kilométeres szakaszát építő munkások után. A projektet teljes egészében az állam finanszírozza, az újjáépítésért 45 milliárd forintot kap Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt, azaz kilométerenként több mint 3 milliárd forintba kerül a beruházás.
A helyiek ráadásul azt mondják, hogy bár csak idén július első napjaiban derült ki, hogy műszaki problémákra hivatkozva leállították az építkezést a Szeged-Röszke vonalon, valójában már tavaly őszre eltűnt a munkások és a gépek többsége a munkaterületről.
Maga a sínpár már tavaly nyáron elkészült, 2022. augusztus elején meg is indította rajta a teherforgalmat a MÁV, a teljes újjáépítés azonban azóta sem fejeződött be. A teherforgalom megindítására azért volt mégis szükség, mert a Budapest–Belgrád közötti vasútfelújítás miatt azon a vonalon, Kelebiánál már nem juthatott át a két ország teherforgalma, amit így teljes egészében a Szeged–Röszke-vonalra tereltek át. A röszkei határon évtizedeken át nem volt vasúti teherforgalom, 2015 novemberében pedig a menekültválságra hivatkozva megszüntették a maradék napi néhány személyvonat közlekedését is Szeged és Szabadka között. Az újraindított teherforgalom átkelését most rendőrök biztosítják Röszkénél.
A Szeged-Szentmihályon élők idén tavasszal még láthattak némi haladást a sínek mellett, akkor állítottak fel néhány oszlopot, amelyek a villamosvezetéket tarthatják majd. A leendő szentmihályi állomáson is látható egy kis fejlődés a tavaly nyári állapothoz képest: a peron nagy része elkészült, és a tetőt tartó betongerendákat is felállították. Az állomáshoz ígért autóparkolóból viszont még semmi sem látszik.
Más előrelépést az utóbbi hónapokban nem láttak a környéken élők, akik már nagyon szeretnék, ha a családi házaik körül végre befejeződne a 2021 ősze óta tartó építkezés. A Szabad Európa értesülései szerint a MÁV Zrt.-nek minőségi kifogásai voltak a V-Híd Építő Zrt. munkájával, illetve a műszaki berendezéseivel kapcsolatban, emiatt hagyták el a kivitelezők a beruházást. Egy másik – vagy talán éppen a valódi – ok az lehet, hogy állítólag még további 4 milliárd forintot kellene költeni az ország eddig is legdrágább vasúti beruházására.
Kéz a kézben haladnak, csak az egyik lemaradt
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Szeged–Röszke–(Szabadka)- és a Budapest–Kelebia–(Belgrád)-vasútvonalak fejlesztése igen szorosan összefügg. Szegednél a V-Híd Építő Zrt. önállóan, a kelebiai vonalon pedig konzorcium tagjaként dolgozik. A teherforgalom átterelése Röszkére igen fontos lépés volt, ez tette lehetővé Budapest–Kelebia között a régi sínek felszedését, továbbá már úgy látszik, az összefüggés kiterjed a két beruházás megvalósításának eltérő ütemére is. Tavaly decemberben, amikor Szeged alatt már alig láttak a sínek közelében gépeket és munkásokat, arról számolt be egy szakmai lap, hogy igen gyors ütemben megy a vasútépítés a Kelebia–Budapest-vonalon, és az év végéig hátralévő pár napban újabb részegységek készülnek el.
Látványos haladás történt Kiskőrös állomáson is, ahol az összes kitérőt beépítették, átépítették az útátjárókat, a felsővezeték-tartó oszlopok háromnegyede már áll, továbbá a rendelkezésre álló munkaterületen a pályaépítés 90 százalékos készültségen van. A peronaluljáró egyik fele készen van, megépült felette a vágány, másik oldala várhatóan 2023 áprilisára lesz átjárható.
Az már 2023 márciusában kiderült, hogy a magyar állam újabb 20,3 milliárd forintot biztosít – ebből 3 milliárdot az idén – a 85 százalékban kínai hitelből, 15 százalék magyar önrésszel épülő, 2019-ben még mintegy 750 milliárdos költségűre becsült Budapest–Kelebia-vonalra. Méghozzá úgy, hogy a beruházási keret növelése közben visszavágták egyes „települési igények” megvalósítását, viszont újabb kiépítendő egységeket, például két katonai rakodóállomást is bevettek a tervekbe.
Most sem tájékoztatták az érintetteket
Tar Tibor, a Szeretem Szentmihályt Egyesület elnöke szerint a környéken élők semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról, hogy most mennyi időre állt le a vasúti fejlesztés, és ez milyen következményekkel jár a szentmihályiakra nézve. Így sem az általuk nagyon várt sorompók, sem a szintén régóta követelt zajvédelem ügyéről nem tudnak semmilyen új, érvényes információt.
Szentmihályon belül három utcában keresztezi a vasút a közutakat, ezekhez a MÁV korábban csak fénysorompókat tervezett, a lakók biztonságosabb, félkaros sorompót szerettek volna. Több helyre zajvédelmet is kértek, ahol a házak közel vannak a sínhez.
Ezekről már korábban is többször érdeklődtek a MÁV-nál: a beruházás megkezdése után hosszas, kitartó levelezgetéssel sikerült elérni, hogy kapjanak némi információt, de a további tájékoztatás utóbb már hónapok óta elmaradt.
A MÁV Zrt. honlapján olvasható május 8-i közlemény szerint a beruházás az ütemterv szerint halad, és a nyáron megkezdik a zajvédelem kiépítését is, mintegy 1,4 kilométer hosszúságban. Most azonban úgy látszik, ez az építkezés felfüggesztése miatt tovább késhet.
A Szentmihályon élők eddig is nagyon várták, hogy mikor készülnének el végre a zajvédő falak. Ezt a MÁV előbb beígérte, azután felülvizsgálta a terveket. A környezetvédelmi hatástanulmány elkészülte után, tavasszal adták ki az idézett közleményt, de pontosan abból sem derült ki, hogy mikor lennének készen a túl erős hanghatásokat csillapító falak. Közben úgy látszik, a területnek nincs gazdája: a gyomnövények éppen úgy, mint egy éve nyáron, most is derékig érnek a vasút mentén.
Az egyik szentmihályi férfi először a Szerbiában élő rokonaitól hallotta, hogy hivatalosan is leállt az építkezés a Szeged–Röszke-vasútvonalon, ezt szerinte a vajdaságiak hamarabb tudták meg, mint ahogy nálunk kiderült. A kinti rokonok pedig már nagyon várják, mikor jöhetnek látogatóba a beígért új, kényelmes és gyors vonatokkal Szegedre.
A sínek közelében élők már a hangjukról megismerik, melyik tehervonatot húzza újabb, és melyiket régi dízelmozdony.
Az 1970-es években készült mozdonyt is láttak ott, a több évtizedes gépek nagyon zajosak, sokkal büdösebb füstöt eregetnek, mint az újabbak, és úgy látszik, szinte erőlködve húzzák a kocsikat, amelyek közül a régebbiek kattogva zakatolnak. A nyári hőségben sem tanácsos éjszaka nyitva hagyni az ablakokat, mert minden vonat érkezésére felriadnak álmukból, azt viszont nem tudhatják előre, mikor kell becsukni az ablakot, mert majd jön a vonat.
Röszkén is megállt a munka
Az építési területre tilos bemenni, de a Telex egyik olvasója küldött képet arról, hogy a röszkei vasútállomást állványzat övezi, mellette bontott törmelék és építőanyagok hevernek. Az útról is jól látható, hogy a vasútállomás melletti nagy, szabad területet az építőanyagok és a vasoszlopok tárolására használják.
Röszke polgármestere, Borbásné Márki Márta nem válaszolt a Telexnek arra a telefonon feltett kérdésre, hogy a Röszkén élőknek okoz-e valamilyen hátrányt vagy kellemetlenséget a vasútépítés leállítása, és hogy kaptak-e erről hivatalos tájékoztatást. A polgármester csak annyit mondott, a faluban remélik, hogy a MÁV Zrt. és a kivitelező minél hamarabb megállapodik egymással, és folytatódhatnak a munkálatok.
Az 5-ös főútról a Röszkére bevezető forgalmas útszakasz és a vasút kereszteződésében biztosan szükség lenne valamilyen sorompóra, de most nincs ott ilyen berendezés. Néhány kilométerrel odébb, az 5-ösről Szeged-Szentmihályra vezető út mellett a vasúti sín közelében látható egy konténer, mellette mobil vécé is van. A szentmihályiak tudomása szerint annál a kereszteződésnél van jelzőőr, aki a tehervonatok áthaladása idején leállítja a közúti forgalmat.
A környéken, úgy tudni, ez az egyetlen „biztonsági berendezés”, holott tavaly ősz óta hétköznap este 6-tól reggel 8-ig, a hétvégén pedig napközben is járnak a tehervonatok – azért ilyen időbeosztással, hogy hétköznap, munkaidőben lehessen dolgozni a sínek mellett.
A teherforgalom ünnepélyes megindításakor tavaly Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a Telexnek elmondta:
a 13 helyből, ahova fénysorompót vagy félkaros sorompót terveznek a vasút–közút kereszteződésébe, azok elkészültéig háromnál jelzőőrök irányítják a forgalmat, a többinél pedig csak a sofőr óvatossága lesz a biztonságos átkelés kulcsa. A tehervonatok ezért 60 km/óra maximális sebességgel közlekedhetnek.
A Telex megkérdezte a V-Híd Zrt.-től, hogy valójában mikor álltak le, és mikor folytatják majd a munkát. A cég megköszönte az érdeklődést, de szerintük a válaszadásra a MÁV Zrt az illetékes. A MÁV-tól is kérdeztük, mikor folytatódhat a munka, mit terveznek a zajvédő falakkal és a sorompókkal, várható-e, hogy a beruházás valóban elkészül a tervezett október végi határidőre, és ha késik, azért kell-e majd kötbért fizetnie a Mészáros-cégnek. A kérdésekre az email beérkezése visszaigazolásán kívül hét munkanap alatt sem jött válasz, ha megérkezik, cikkünket frissítjük.
A Szeged–Röszke közötti vasút felújításának befejezését 2023 októberére tervezték. A személyvonatok elindításához a mostani állapoton túl még el kell készülniük többek között a közlekedésbiztonsági berendezéseknek és a villamos felsővezetéknek, továbbá a röszkei és a szeged-szentmihályi vasútállomásoknak is. Szerbiában viszont a Röszke–Szabadka-vonalon már készen vannak a miénkhez kapcsolódó vasúti beruházással. (Telex)
