A cseh és szlovák kormány sem került közelebb ahhoz, megkapja az orosz pénzintézetben maradt milliárdjait, az Orbán-kormány mélyen hallgat a 74 milliárdról - tudta meg a Népszava.
És meglehet, nemcsak a kiváltságait tarthatja meg az orosz bank menedzsmentje, hanem az exkluzív budapesti székházát is. Bár az oroszok már elköltöztek onnan, sajtóhírek szerint nem tervezik visszaadni.
Továbbra sem siet visszafizetni korábbi tagjai részesedését a kémbankként elhíresült, sokáig budapesti székhelyű és orosz-magyar többségi tulajdonú Nemzetközi Beruházási Bank (IIB). A bankból áprilisban kiszállt magyar kormány többszöri kérdésünkre sem felelt arra, hogy mi lesz az IIB-be pumpált 74 milliárd forinttal, de a cseh és a szlovák kabinet válaszolt a Népszavának, és kiderült: Pozsony kevésbé látja optimistán a helyzetet, mint tavasszal, és Prága sem lát előrelépést. Ez pedig a magyar pénzvisszaszerzési esélyekre is utalhat.
A szlovák pénzügyminisztérium márciusban a Népszavával azt közölte: egy megállapodást készítenek elő az IIB-vel a szlovák részesedés ellenértékének „hosszú távú visszafizetésére”. Most viszont azt írta a Népszava kérdéseire a szlovák kormány illetékes szóvivője: „Megszakadt a kölcsönös pénzügyi igények rendezésére elfogadott procedúra, miután érvénybe lépett a bank menedzsmentjére kivetett amerikai szankció.” Ez utóbbival arra utalt: április elején szankciókat jelentett be az Egyesült Államok az IIB és vezetői ellen, s ez volt az utolsó csapás a bank uniós létezésére.
A cseh álláspontban a változatlanság jelzi, hogy kevés az esély a 34,7 millió eurójuk – mintegy 13 milliárd forintjuk – visszaszerzésére. Ahogy márciusban, lényegében most is ugyanazt közölte lapunkkal a cseh pénzügyminisztérium: „Az IIB vezetésétől elvárjuk, hogy tegyen tényleges lépéseket, hogy a közeljövőben megegyezésre jussunk. Amennyiben nem teszi, úgy a Cseh Köztársaság minden rendelkezésére álló jogi eszközt igénybe fog venni.”
A prágai kormányzat év eleji közleménye szerint az IIB vezetése korábban a csehek számára elfogadhatatlan ajánlattal állt elő. Eszerint 20 év alatt fizetnék vissza a bankba tett részesedésüket, ráadásul úgy, hogy nem vennék figyelembe közben az inflációt. Ebből a közleményből kiderül az is: az év elején Prága szerette volna elérni, hogy az IIB akkor még meglévő tagjai – így többek között Magyarország is – támogassák a cseh pénzek visszafizetését, ám ez nem történt meg.
Az 1970-ben alapított, majd Vlagyimir Putyin orosz elnök által 2012-ben újraélesztett KGST-bank elé az Orbán-kormány vörös szőnyeget terített. Az IIB megkapta a főváros egyik legreprezentatívabb ingatlanának számító Lánchíd Palotát. A fideszes többség aztán elfogadta a Lex IIB-t, amivel a banki kormányzók Magyarországon diplomáciai védettséget, adómentességet kaptak. A bank helyzete azután roppant meg, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, emiatt pedig Szlovákia, Csehország, majd Románia és Bulgária is úgy döntött, megszünteti az IIB-tagságát. Végül az EU-s tagállamok közül utolsóként, áprilisban Magyarország is kiszállt a Nemzetközi Beruházási Bankból – de csak akkor, egy nappal azután, hogy szankciókat jelentett be az Egyesült Államok az IIB és menedzsmentje ellen.
Az Orbán-kormány azóta sem válaszol azokra a kérdésekre, hogy mi lesz bankba fektetett mintegy 74 milliárd forintnyi közpénzzel. Csak Gulyás Gergely ismerte el egy áprilisi Kormányinfón, hogy nincs garancia arra, hogy vissza is kapja a pénzt vagy egy részét. Fél órán belül – válaszolta a tárcavezető arra a kérdésre, van-e határideje, hogy az Orbán-kormány mikor szeretnék viszontlátni az összeget. (Népszava)
