Két "húsevő" féregfajt találtak hazánkban.
Két „húsevő” féregfajt találtak hazánkban, mindkettő idegenhonos és komoly károkat képesek okozni. Emberre ugyan nem jelentenek veszélyt, ám a talaj legértékesebb élőlényei között számon tartott földigilisztákat és csigákat zsákmányolják, ivartalan szaporodásuk pedig felér egy szuperképességgel.
Mindkét most megtalált féreg ragadozó életmódot folytat, és képesek arra, hogyha a testüket felvagdossuk, minden darabból új egyed jöjjön létre. Sőt, egyikük önmagát is ketté tudja szakítani
– mondja a 24.hu-nak Dr. Lazányi Eszter biológus.
A hihetetlen mértékűre növekedett globális áru- és személyforgalom korábban elképzelhetetlen vándorlási útvonalakat nyitott meg az élőlények számára. Hajókon, repülőkön napok, hetek alatt kelhetnek át kontinenseken és óceánokon, a világ legtávolabbi pontjaira is eljuthatnak, amire természetes úton soha nem nyílna lehetőségük.
A behurcolt fajok megjelenése soha nem üdvözlendő, mert, ha megtelepszenek új hazájukban, még a legenyhébb esetben is konkurenciaként jelennek meg adott élőhelyeken. Sokszor rendkívül káros invázióba kezdenek, és kiszorítják, felfalják az őshonos fajokat, szélsőséges esetben ki is pusztíthatják őket. Némelyek közvetlenül az embert is fenyegetik, Magyarországon gondoljunk csak a veszélyes kórokozók vektorának számító tigrisszúnyogra, koreai szúnyogra, ázsiai bozótszúnyogra vagy a gyors, áldozatát üldözni képes Hyalomma kullancsokra.
A probléma mondhatni napi szinten jelentkezik, még ha a kutatások nem is tudnak lépést tartani a történésekkel – néha pedig a laikus számára egészen elképesztő lények bukkannak fel hazánkban. Tavaly nyáron két ilyen fura szerzetet, pontosabban Magyarországon eddig ismeretlen szárazföldi laposférget azonosítottak a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az erről szóló tanulmány a napokban látott napvilágot a Zootaxa című tudományos folyóiratban, mi pedig Lazányi Esztert, az MTM munkatársát és Dr. Páll-Gergely Barnát, a NÖVI tudományos főmunkatársát, a kutatás vezetőit kérdeztük a részletekről.
Az se látszik, hol a feje
A tanulmány megjelenéséig Magyarországon hivatalosan nem élt egyetlen szárazföldi laposféreg sem, azonban összesen 17 édesvízi planáriafajról volt tudomásunk. Utóbbiak rendszertanilag két, úgynevezett főcsaládba sorolhatók, ezek egyikébe tartozik a most Magyarországon megjelent két faj is – a szárazföldi planáriáknak vannak tehát távoli őshonos rokonai, azonban életmódjuk teljesen más, mint a hazai laposférgeké. A bemutatást kezdjük a sokkal veszélyesebbnek tűnő Obama nungara fajjal. A latin név első tagjának (ez a nemzetségnév) semmi köze a korábbi amerikai elnökhöz:
A Brazíliában őslakos tupik nyelvén az oba levelet, a ma állatot jelent: a féreg alakja leginkább a fűzfa leveléhez hasonlít. Magyar névnek az obama-férget javasoltuk a tanulmányban
– mondja a 24.hu-nak Páll-Gergely Barna.
Teste puha, lapos, a barna számos árnyalatában játszhat egészen a feketéig, márványosan mintázott, a hazánkban talált példányok testhossza 6–7 centiméter, szélessége fél centi volt. Az állat szája a teste nagyjából egyharmadánál van, és nehéz megállapítani, melyik az eleje és a vége, pontosabban még ahhoz is bizonyos tapasztalat, szakértelem kell, hogy az ember megtalálja a fejét. Dél-Amerikában, Brazília és Argentína területén őshonos, genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy az európai populációk (köztük a magyar is) az utóbbi országból származnak.
A legértékesebb talajlakókat pusztítja
Ragadozó, étlapján giliszták és csigák szerepelnek. Meglehetősen hatékony vadász, de ebben az esetben semmiképp nem szabad gyorsan pörgő akciójelenetekre gondolni. A féreg és áldozatai is lassan mozognak, és még ezekben a kiélezett pillanatokban sem kapkodják el a dolgot.
Nemcsak a talajon kutat, hanem bemászik a giliszták járataiba is, és, ha rábukkan a zsákmányra, komótosan magába tömi: mintha egy szál spagetti tűnne el a teste »közepén«
– veszi át a szót Lazányi Eszter.
A behurcolt fajokra általánosságban igaz, hogy új hazájukban nem feltétlenül ugyanúgy viselkednek, mint „otthon”. Ezért jelenleg nem tudjuk, hogy az európai állomány mennyire falánk, ám a gilisztákra és csigákra specializálódott étrend önmagában nyugtalanító. A talaj, mint életközösség ugyanis a földi biodiverzitás 25 százalékát rejti, jó állapota elsődleges fontosságú a növények, köztük a mezőgazdasági és kertkultúrák számára is.
A talaj „lelkei” pedig a giliszták, pontosabban a talajlakó gyűrűsférgek: a teljesség igénye nélkül:
- avarbontók,
- tápanyagot forgatnak a felső rétegekből a mélyebb tartományokba,
- gondoskodnak a szellőzésről,
- aprítják a talaj szemcséit.
Az úgynevezett talajállatok másik kiemelkedő csoportját pedig a csigák jelentik, mint pótolhatatlan lebontó szervezetek, így aztán az obama-féreg ténykedése mindenképp rendkívül károsnak ígérkezik.
Taposásra szaporodik
És miért mondtuk azt, hogy veszélyesebbnek tűnik, mint a másik, most felfedezett faj? Mert bizonyíthatóan eredeti élőhelyén kívül, így a magyarországi körülmények között is képes ivaros szaporodásra. Az ivarérett példányok kokonoknak nevezett szaporítóképleteket raknak le, amelyek rendkívül ellenállók a külső környezeti tényezőknek a hőmérséklet-ingadozástól a csapadék- és páraviszonyokig. Minden bizonnyal a kokonoknak is köszönheti, hogy át tudta szelni az Atlanti-óceánt dísznövények földlabdáiban.
Illetve, ha a keményebb tél esetleg el is pusztítja az állatot, a kokonok megfelelő védelmet nyújtanak tavaszig a következő generációnak. Így aztán nemcsak túlél – sőt, bizonyítottan túlél és szaporodik – hazánkban, hanem akár komoly egyedszámot is létrehozhat. Páll-Gergely Barna kiemeli, hogy az obama-féreg várható károkozásának felmérésére fontos lenne külön kutatási programokat szervezni.
Amiért pedig nem tartjuk túlzásnak horrorisztikusnak nevezni ezt az állatot, az a Marvel-hősöket is megszégyenítő, cikkünk elején már felvillantott „szuperképesség”: ha a férget feldaraboljuk, az egyes részek regenerálódnak, külön-külön mindegyikben kialakul a szükséges szervrendszer, és minden „darab” önálló állatként új életre kel.
E tulajdonság az ivartalan szaporodás egy változataként ismert a biológiában, és olyan gyakorlati következménye van például, minthogy az obama-férget nem érdemes eltaposni. Legalábbis abban az esetben nem, ha célunk az elpusztítása, és nem a megsokszorozása: biztosan több olyan rész is megmarad belőle, amely aztán önálló életre kel.
Képes megduplázni önmagát
A módszert azonban az obama-féregnél is mesteribb szintre fejlesztette a másik jövevény laposféreg, a Diversibipalium multilineatum (magyar névnek a kalapácsfejű férget javasolják a kutatók). Testhossza meghaladja a 20 centimétert, hazánkban 27 centis példányokat is találtak, vastagsága három milliméter. Az ásószerű, két szimmetrikus kinövésből és az elkeskenyedő nyakból esetében jól azonosítható az „eleje”, külalakra Lazányi Eszter szavaival „csodaszép”. És valóban, a csillogó, sárgásbarna test hosszanti fekete csíkozással tényleg mutatós.
Japánban írták le először – ami nem jelenti azt, hogy ott van az őshazája –, életmódja nagyjából megegyezik az obamáéval, gilisztákra és csigákra szakosodott ragadozó, ám szerencsére nem érzi jól magát a hazai környezetben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jelen tudásunk szerint képtelen ivaros szaporodásra, csakhogy nem véletlenül neveztük az ivartalan szaporodás mesterének: saját magát képes „kettévágni”, vagyis az állat időnként megduplázza önmagát.
Jó hír azonban, hogy az eddigi tapasztalat szerint nem bírja a magyar klímát, pontosabban az alacsony páratartalmat. Az eddig megtalált kalapácsfejű férgek 90 százaléka üvegházban lapult, és csak a maradék 10 százalék bukkant elő az üvegházak környékéről a növények szabadba kihelyezése után. Ezzel szemben az obama-féregből 1–2 példány egész nyáron szinte mindennapos jelenség volt, és sajnos már biztosan előkerült természetes környezetből is, legutóbb egy szombathelyi arborétumban csíptek nyakon több példányt. Sőt, kokonokat is találtak, magyarán: akárhogy is kerültek oda, megélnek és szaporodni is tudnak természetes körülmények között.
Elterjedhettek az egész országban
Az obama-féreg Európában elsőként a La Manche-on fekvő Csatorna-szigeteken bukkant fel 2008-ban, a kalapácsfejűt pedig 2016-ban Olaszországban azonosították. Mindkét faj „túl friss” ahhoz, hogy várható kártételükről tudományos megalapozottsággal lehessen bármit is mondani: „kissé kisarkítva a kutatók még csak kapkodják a fejüket az újabb és újabb váratlan helyszínen történő felbukkanásuk miatt” – fogalmaz Lazányi Eszter.
Egy pécsi kertészet lelkiismeretes vezetője 2023 májusában a közösségi médiumok szakirányú csoportjaiban jelezte egy furcsa féreg megjelenését, így találtak rá a szakemberek az első obama-féregre Magyarországon. A tanulmány elkészítésének idején, nyáron még több mint 100 egyed került elő ugyanonnan, majd szeptemberben megvolt egy budapesti és az említett szombathelyi észlelés is.
Mára már olyan szinten széthurcolhatták a kertészetekből, hogy az ország bármely pontján felbukkanhat
– jegyzi meg Páll-Gergely Barna.
Mindeközben az említett pécsi kertészetben – egy nagy telepről van szó, ahol a környék számos kereskedője telelteti a növényeit – a kalapácsfejű féreg mintegy 50 példányát találták meg, de – mint említettük – az üvegházak védett környezetén kívül nem maradtak életben hazánkban. Aztán majd a gyakorlatban kiderül, hogy mi lesz, mert egyrészt hosszabb távon maga a faj is alkalmazkodik, másrészt a klímaváltozás számukra előnyös hatásokkal jár. Utánpótlás pedig mindig bőven akad a külföldről érkező növények földlabdáiban.
A taposás, vagdosás ugye nem jöhet szóba, a kutatók szerint a legjobb megoldás, ha egy edényben forró vízzel leöntjük, esetleg, akinek a gusztusa engedi, a fagyasztóba is beteheti, amíg el nem pusztul. (24.hu)
