A legmagasabb budapesti és a legalacsonyabb szabolcsi nettó átlagfizetések között nagyjából 200 ezer forint a különbség.
De a legjobban és a legrosszabbul kereső nemzetgazdasági ágak között majdnem tízszeres a bérkülönbség, több megyében pedig a legjobban fizetettek kb. a fővárosi átlagbért keresik meg. A legrosszabbul fizetettek között túlnyomó többségben van a humánegészégügy, szociális ellátás nemzetkazdasági ág, de az oktatásban dolgozók is vannak az egyes megyék legkevesebbet keresői között. - írja a Pénzcentrum
Még mindig erőteljesen Budapest húzza fel a hazai átlagkereseteket, a KSH 2023 egészére vonatkozó, megyei bontású adatai szerint mialatt a fővásrosban a tavalyi évben 463 286 forint volt a nettó átlagkereset, addig az országos átlag ettől bő 83 ezer forinttal elmaradt, nettó 379 836 forint volt.
A megyék közül a fővároson kívül még Győr-Moson-Sopronban (nettó átlag 410 772 Ft/hó), illetve egy nagyon kicsivel (nettó átlag 379 872 Ft/hó) Komárom-Esztergomban volt magasabb a nettó átlagkereset az országosnál.
Mindezzel szemben a legrosszabbul kereső 3 megyében a nettó átlagfizetés nem érte el a 300 ezer forintot havonta a tavalyi évben. Szabolcs megyében ez nettó 271 320 forint volt, Békésben 285 861, illetve Nógrádban 292 064 forint. Szabolcsban majdnem 109 ezer forinttal keresnek kevesebbet az emberek, mint az országos átlag, Budapesthez képest pedig 192 ezer forint a különbség havonta.
A statisztikai hivatal mélyebb adatokat is közölt a hazai bérekről: nem csak megyénként, de ezen belül nemzetgazdasági áganként is megismerhetőek a kereseti adatok. Ha megnézzük, melyik megyében kik keresik a legtöbbet és a legkevesebbet, a kép még a sima megyei átlagoknál is elkeserítőbb.
A legjobban fizetettek listáján a legérdekesebb, hogy az átlagok tekintetében legjobban teljesítő Budapest még a top 5-be sem fér bele!
A legjobban fizetett dolgozók az országban már-már szokás szerint Tolna megyében vannak, méghozzá a "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" nemzetgazdasági ágban, ők havonta átlagosan nettó 968 668 forintot vihetnek haza - szellemi munkáról van szó. Ők minden bizonnyal a paksi atomerőmű mérnökei lehetnek, jócskán megdobva az átlagot - amúgy Tolna megye egészében átlagosan nettó 347 245 forintot keresnek a dolgozók, ami összességében a 7. helyre elegendő.
Második helyen Hajdú-Bihar megyében a "bányászat, kőfejtés" nemzetgazdasági ág áll, ahol 865 994 forint volt tavaly a nettó átlagfizetés. Harmadik helyen a pest megyei, "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálásban" dolgozók állnak nettó 756 995 forintot átlagfizetéssel, és Budapestet (szintén ugyanez a nemzetgazdasági ág, nettó átlag 738 608 Ft) pedig még Heves megyében, a "bányászat, kőfejtésben" dolgozók is megelőzték, akiknek nettó 739 181 forint volt a nettó átlagfizetésük.
A megyei topkeresők közül a legkevesebbet Szabolcsban vitték haza a feldolgozóiparban tevékenykedők, nettó 461 395 forintot - azaz ők kb. a budapesti átlaggal lettek elsők. Nógrádban is a feldolgozóipar fizette a legtöbbet, nettó átlag 474 680 forintot, a harmadik legkisebb megyei topfizetés, Jász-Nagykun-Szolnok megyében már átlépte az 500 ezer forintot (egész pontosan 517 201 forint).
A top 10 legjobban kereső ágazat között is csak a 6. egy budapesti nemzetgazdasági ág:
Sanyarú bérért dolgoznak a legrosszabbul keresők
Természetesen megnéztük a másik végletet is, hogy egyes megyékben melyik nemzetgazdasági ágak fizették a legkevesebbet 2023-ban.
Ebben a listában Budapest az első, ahol a "mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" ágazatban átlagosan 229 574 forintot kaptak a dolgozók nettóban. Győr-Moson-Sopronban az oktatásban dolgozók vitték haza a legkevesebbet, nettó 211 811 forintot. Az is feltűnő a legrosszabbul fizetettek listáján, hogy
a túlnyomó többségben a humánegészségügyben, szociális ellátásban dolgozók vitték haza a legkevesebb pénzt az egyes megyékben. Egyébként pont tegnap, március 12-én volt az ápolónők nemzetközi napja, mi is köszönjük a munkájukat!
Borsodban is ez az ágazat keresett a legrosszabbul, nettó 106 890 forintot. De nem sokkal jobb a helyzet Szabolcsban sem, ugyanebben a nemzetgazdasági ágban ott 106 899 forint a nettó átlagbér.
Budapest nélkül sehogy sem állna az ország?
A béradatokból következik, hogy a fogyasztás tekintetében is Budapest húzza az országot, 2022-ben egy főre vetítve Budapest lakossága költötte a legtöbbet, éves szinten 2 millió 213 ezer forintot, ez az összeg 29,0 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A kiadás éves összege 1 millió 879 ezer forintot tett ki a vármegyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, 1 millió 392 ezer forintot a községekben. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta a felzárkózás jeleit mutatja, azonban az egy főre jutó kiadások 2022-ben még mindig elmaradtak az átlagostól, Észak-Alföldön 14,3, Észak-Magyarországon 10,3 százalékkal.
Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője az adatok kapcsán kifejtette, hogy egy másik fontos szempont, hogy minden egyes régióban a megyeközponthoz való húzás jelensége figyelhető meg, tehát minél közelebb van egy település a megyeközponthoz, annál nagyobb valószínűséggel lesz jobb munkalehetősége a lakosoknak, így a nap végén annál nagyobb valószínűséggel lesz magasabb a fogyasztásuk is.
A tavaly novemberi cikkünkben megszólaló szakértők azt is leszögezték, hogy nem egyedülálló jelenség, hogy a főváros húzza az ország gazdaságát, az országos átlagot jóval meghaladó jövedelmekkel és költéssel. Nem kell messzire menni, ilyen például Pozsony, Bécs, Prága, Varsó is. Ám Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök szerint a hazai statisztika még így is kirívó: eszerint Budapest és agglomerációja az országos GDP 47,7 százalékát adja még annak ellenére is, hogy ezen a közel 2350 négyzetkilométeres területen a lakosságnak mindössze a 31,3 százaléka él.
Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a főváros és környéke ad otthont a kormányhivataloknak, itt találhatók a nagy egyetemek, kutatóintézetek, kórházak, jogi irodák, bankok, és egyéb olyan cégek, cégközpontok, amelyekben nagy hozzáadott értéket előálló munkahelyek találhatók. Az persze nincs rendjén, ha a központi térségtől nem túl messze fekvő peremvidékeken kevés a jól fizető munkahely, sőt egyáltalán a teljes értékű munka lehetősége
- fogalmazott. Virovácz Péter ezen felül egy további érdekes adatra is felhívta a figyelmet a budapesti túlsúly kapcsán.
Ha Magyarország, Románia és Lengyelország esetén megvizsgáljuk, hogy a legfejlettebb régió hány százalékkal termelt több GDP-t vásárlóerőparitáson mérve a második legfejlettebb régióhoz képest, akkor meglepő eredményekre jutunk. Ez az arány ugyanis rendre 233 százalék, 120 százalék és 46 százalék, melyből kitűnik, hogy még régiós kitekintésben is kimagasló a hazai helyzet
– közölte. Ennek pedig szerinte jelentős hatásai vannak a nemzetgazdaságra, akár a bruttó átlagkereseteket, a foglalkoztatottsági adatokat, vagy a turizmust nézzük. Fontosnak tartotta továbbá azt is kiemelni, hogy a 21. századi gazdaságszervezésben egyre nagyobb és nagyobb súlyt vág ki a szolgáltatások szektora az iparral, az építőiparral és a mezőgazdasággal szemben, Budapest pedig ezen a téren abszolút az első helyen van, hiszen a szolgáltatások itt körülbelül 85 százalékos súlyt tesznek ki a régiós GDP-ből. (Pénzcentrum)