A felfedezés segíthet jobban megérteni, hogyan alakult ki a Naprendszer legnagyobb holdja.
A Naprendszer egyik legnagyobb holdja, a Ganymedes felszín alatti óceánja szerves vegyületeket rejthet, derült ki egy új kutatásból. A NASA Juno űrszondájának Jovian InfraRed Auroral Mapper (JIRAM) spektrométere még 2021 júniusában rögzített olyan adatokat, amelyek erre utalhatnak, írja a LiveScience.
A Ganymedes a Naprendszer legnagyobb holdja, átmérője 5268 kilométer, amivel nagyobb, mint a Merkúr. A jeges felszíne alatt hatalmas óceán található.
A 2021-es elrepülés során a Juno sókat, például nátrium-kloridot, ammónium-kloridot, nátrium-hidrogén-karbonátot és valószínűleg alifás aldehideket is észlelt. A vegyületek felfedezése segíthet a csillagászoknak jobban megérteni, hogyan keletkezett és fejlődött a hold, és fényt deríthet a felszín alatti óceán kémiai összetételére is.
A Jupiternek olyan erős mágneses mezeje van, hogy a holdjainak felszínén lévő szerves vegyületek nehezen maradnának meg. Úgy tűnik azonban, hogy a Ganymedes egyenlítője körüli régió kellően árnyékolt, így kivételt képezhet. A vegyületek jelenléte hidrotermális aktivitásra utalhat a jeges felszín alatt, vagy kölcsönhatásra a felszín alatti óceán és a bolygón belüli kőzetek között.
A sós belső óceánon kívül más folyamatok is létrehozhatják azonban ezeket a sókat és szerves vegyületeket. Mivel a hold lényegesen vastagabb kéreggel rendelkezik, mint az Europa, előfordulhat, hogy a mélyebb belső és a felszín közötti kölcsönhatás nem felelős a felszíni összetételért. Ehelyett a sekélyebb kéreg és a felszín közötti kölcsönhatást vagy exogén, vagyis a holdon kívülről érkező lerakódást tükrözhet. (Telex)
