Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről

Az államfő beszélt a szemléletváltásáról, a srebrenicai mészárlásról, a „nagy szerb ideológiáról”, de kitért Koszovóra, az orosz–ukrán háborúra és Szerbia helyzetére is.

Végső célunk az, hogy az Európai Unió tagjai legyünk, de ez nem jelenti azt, hogy lemondunk keleti partnereinkről – jelentette ki Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke a BBC News Hard Talk című műsorának hétfői adásában.

Az interjúban – amelynek központi témája az volt, hogy Szerbia a Nyugat vagy Oroszország és Kína felé tekint-e – az államfő a függetlenségre utalva kijelentette, hogy a két lehetőség közül ő „csak a szerb széken ül”, ami megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy „mi magunk hozzuk meg a döntéseinket”.

„Minden szükséges reformot végrehajtunk, minden folyamatot felgyorsítunk, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy 2026 végére végezzünk a feladatokkal. Ez nem azt jelenti, hogy 2027-ben vagy 2028-ban már az EU tagjai leszünk, ez az uniós országoktól függ” – mondta a szerb elnök.

De vajon a hagyományos barátainkról vagy keleti partnereinkről fogjuk-e a legrosszabbat mondani? Nem, ezt nem tesszük. Jó kapcsolataink vannak ma Kínával, igen. Mindig megmondom az igazat, amikor a tagországokkal beszélek. Mindig mindenkinek ugyanaz a története. Ezért az emberek szerethetnek, utálhatnak, undorodhatnak tőlem, de mindig tisztelnek

– jelentette ki Alekszandar Vucsics, aki azt is felidézte, hogy korábban Donald Trump is megkérdezte tőle, van-e problémája a kínaiakkal, amire nemmel válaszolt. „Az emberek sértegethetnek, megvethetnek és gyűlölhetnek engem, de ez az én hozzáállásom” – szögezte le a szerb államfő.

Alekszandar Vucsics az interjúban arról is beszélt, hogy:

• a Jugoszlávia felbomlásakor megerősödő radikális mozgalmakban való részvétele óta megváltozott, azonban még most is eltérő nézetei vannak arról, hogy ki a hibás a balkáni problémákért és Jugoszlávia széthullásáért. „Amikor azt mondom, hogy a mi belső problémáink, akkor a volt Jugoszlávia problémáira gondolok. A nyugati hatalmak és mindenki más szerepére gondolok, akiknek nagy befolyásuk volt az akkori helyzetre. De persze van egy idiómánk szerbül, ami szerint csak a szamarak nem változnak. És most 30 évvel idősebb vagyok” – mondta az elnök.
• Kijelentette, hogy korábban sem tagadta, mi történt Srebrenicában. „Hiszek a megbékélésben a régióban, de nem hiszek egy olyan narratívában, amely újabb konfliktusokat hoz” – mondta az elnök a kelet-boszniai városban 1995-ben történt vérengzésre utalva, amit a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősített. Alekszandar Vucsics felidézte, hogy a városban tett látogatása során megtámadták, miközben az ENSZ Közgyűlésben a világ 109 országa osztotta Szerbia véleményét arról, hogy népirtásról van-e szó.
• A „Szerb Egység Közgyűléséről”, a „nagy szerb ideológia” kérdéséről azt mondta, hogy ez egy olyan emberek által kitalált, szövegkörnyezetéből kiragadott történet, akik ártani akarnak Szerbiának és a szerb nemzeti érdeknek. „Ezerszer mondtam, hogy támogatjuk a független Bosznia-Hercegovinát. Azt akartuk mondani, hogy senkinek nincs joga csorbítani vagy elvenni a szerb nép nyelvhasználati jogát, cirill ábécéjét vagy bármi mást” – jelentette ki az államfő, hozzátéve, hogy viszonylag jó kapcsolatot ápol Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével, és tiszteli őt.
• Amikor Koszovóról kérdezték, Aleksandar Vucsics kijelentette, soha nem mondták, hogy elismerik autonómiáját. „A kapcsolatok normalizálása békét és stabilitást jelent, gazdaságaink fejlesztését, párbeszédet a különböző kérdésekről. Ez inkább azoknak a kérdése, akik kinyitják Pandora szelencéjét. Amikor megkérdezik az embereket, hogy elismerik-e Ukrajna területi integritását, azt mondják, hogy igen. De ha megkérdezik őket Szerbia bombázásáról, ami sértette az ENSZ-alapokmányt, akkor nincs mit mondaniuk” – mondta Szerbia elnöke.
• A szerb elnök az orosz kapcsolatokkal összefüggésben elárulta, hogy a szerb kereskedelem Oroszországgal a felére csökkent a korábbihoz képest. „Sokan vetettek ki szankciókat Oroszországgal szemben, de kétszer annyi gázt vesznek tőle, mint korábban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „támogattuk Ukrajnát pénzügyi és humanitárius segélyek formájában”. „Itt nincs ellentmondás, erkölcsileg elvhűek vagyunk” – jelentette ki Szerbia elnöke.
• Az államfő hangsúlyozta, hogy „Szerbia egyike annak a két-három országnak, ahol a legnagyobb a növekedési ütem egész Európában”. „Ami számomra fontos, az az a tény, hogy Szerbia ma a Nyugat-Balkán teljes GDP-jének 50 százalékát, a Nyugat-Balkán teljes exportjának 55 százalékát adja. Szerbia a nyugat-balkáni összes közvetlen külföldi befektetés 64 százalékát teszi ki” – mondta, hozzátéve, az az álma, hogy 2026 végére megfeleljenek minden kritériumnak. A műsorvezető azon kijelentésére, miszerint Szerbia az Európai Unió szerint bizonyos területeken letér az európai útról, az államfő úgy válaszolt, hogy inkább „korlátozott előrelépés” történik.

(Index)