Vagyonőri szolgálat a gyermekotthonokban: kevesebb konfliktus, nyugodtabb környezet - így kezdte egyik bejegyzését közösségi oldalán a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Fülöp Attila azt írta: a folyamatos vagyonőrszolgálat bevezetésekor az volt a cél, hogy növeljék a biztonságérzetet – különösen a női munkatársak számára –, illetve erősítsék a rend fenntartását a gyermekvédelmi intézményekben. Hozzátette azt is: a gyerekek körében is pozitív változás tapasztalható, mert csökkent az egymás közötti konfliktusok száma, illetve azok gyakorisága, „amikor ezek tettlegességbe torkolltak”.
A Népszava kíváncsi volt arra, hogy miközben csupán 5553 nevelőszülő dolgozik, miközben további legalább 2000-re lenne szükség, a gyermekvédelmi rendszer alap-és a szakellátását „mennyiségi és minőségi” szakemberhiány jellemzi, kevés többek között a pszichológus, a gyermekjogi képviselő és a gyám, vajon miért a rendvédelmi fejlesztés élvez prioritást?
Megkeresték a Belügyminisztériumot, hogy tájékoztasson arról,
- pontosan mi a feladatuk a vagyonőröknek,
- mire van felhatalmazásuk,
- milyen eszközökkel kezelhetik a gyerekek közötti konfliktusokat,
- és ehhez milyen képzést, felkészítést kapnak.
Kíváncsiak voltak arra is, a gyermekvédelmi intézmények dolgozói számára kötelezővé tett kifogástalan életvitel vizsgálat a vagyonőrökre is érvényes-e?
Ez utóbbira a válasz: nem. A tárca közölte, a gyermekvédelmi intézményekben idén áprilisban indult a pilot (kísérleti) program, ennek keretében jelenleg 10 telephelyen alkalmaznak vagyonőröket.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (Szgyf) fenntartásában lévő intézmények vehetnek igénybe ilyen szolgáltatást, ha úgy ítélik meg, szakmai munkájukat a vagyonőrök segítenék. Alkalmazásuk
a biztonságos környezet kialakítását, illetve a gyermekek és a nevelők biztonságérzetének növelését szolgálja, feladatuk közé tartozik az objektumvédelem, az épületek és telkek ellenőrzése, a vendégek és dolgozók beléptetése, a rongálások megelőzése, feltárása és dokumentálása.
Azt is írta a tárca: alkalmassági és képesítési feltételeiket a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény határozza meg. A vagyonőrök nem az Szgyf intézményeinek munkavállalói, megfelelő emberi, szakmai felkészültségük biztosítása és ellenőrzése foglalkoztatójukat terheli. Speciális kiválasztás és felkészítés után választja ki a vagyonőröket a szolgáltató, figyelemmel a speciális igényű gyermekekkel való találkozásokra. A tárca – amely Fülöp Attilával ellentéten konfliktuskezelésről nem írt -
nem jelölte meg, milyen speciális kiválasztásról és felkészítésről van szó, és azt sem, hogy a sokféle sajátos igény közül mire gondolt.
A hivatkozott törvény alapján egyébként a vagyonőri munkát egyéni vállalkozóként, illetve egyéni cég vagy gazdasági társaság keretében is lehet végezni, és „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi”. A jogszabály nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatónak, vállalkozásnak, egyéni vállalkozónak értenie kell a speciális igényű gyerekekhez, vagy, hogy a tevékenység engedélyezésének, a munkavégzésnek feltétele lenne a nehéz élethelyzetben lévő kiskorúakhoz szükséges pszichológiai érzékenység és képesség. A tárca válaszában, és Fülöp Attila bejegyzésében tehát sok az ellentmondás és a kérdés. (Népszava)