Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Szabályosan menekülnek ezekből városokból, és a környékükről is a magyarok: ide tartanak sokan

Belföld
2023.11.20.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
29

Az elmúlt években rengeteg meghatározó változás történt a magyar ingatlanpiacon.

A koronavírus világjárvány hatásai fellendülést hoztak a kertes házak, nyaralók, üdülőövezeti ingatlanok, második otthonok piacán, amelynek a rezsikrach vetett véget és az ingatlanok energiaigénye lett a fő szempont. Mindeközben a hitelkamatok az egekbe szöktek, a bankok szigorítottak az igénylés feltételein és kipörgött a családtámogatások hatása is. Amíg pár éve még özönlöttek a kiköltözők az agglomerációkba, az ország több pontján már nem ez a jellemző. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogyan alakult a lakóhelyet váltók áramlása Budapestről és más nagyvárosainkból az agglomerációba, vagy éppen a Balatonhoz. A friss számok szerint már korántsem azok a legfelkapottabb vidékek, amelyek néhány éve voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 januárjában 4 millió 564 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető, vagy jelenleg agglomerálódik. Nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 654 millió fő élt. Eközben az agglomerációs központokban, vagyis a nagyobb városokban 3 millió 465 ezer fő élt, melyből 1 millió 671 ezer főt tesz ki Budapest lakossága. 2022 januárja óta az agglomerációs lakónépesség átlagosan 0,62 százalékkal csökkent, míg a központi nagyvárosok népessége 0,99 százalékkal. A népességfogyás az egész országra jellemző, azonban ezek szerint a nagyobb városok lakossága nagyobb mértékben fogy, mint a környező településeké. Azonban az sem mindegy, melyik településekről van szó! Egyes nagyvárosokból egyenesen menekülnek a lakók, míg máshol a lakónépesség növekedése figyelhető meg.

Budapest népessége 2,1 százalékkal csökkent, míg a fővárosi agglomerációban 1,24 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ez magasabb, mint az összes agglomerációs központoknál (-0,99%) és az agglomerációs településeken (-0,62%) látható lakónépesség csökkenés. Nem minden agglomerációs térségre jellemző azonban a visszaesés: ez csak a délkeleti és a déli szektor esetében tapasztalható, a keleti szektorban látványos a növekedés is (1,81%) egy év alatt.

Azt viszont hozzá kell tenni, hogy az agglomerációs vizsgálatok, települések felosztását egy régi, közel 20 éves KSH módszertan jelenti. A Budapesti agglomerációhoz még mindig ugyanaz a 80 település tartozik a statisztika szerint, amelyet a 2005. évi LXIV. törvényben meghatároztak, miközben azóta rengeteg változás zajlott a térségben. Ugyanez nemcsak a fővárosi agglomerációra, hanem a többi térségre is igaz - a vizsgált települések listája már némileg elavulhatott.,

 

Amíg a Győr és Miskolc környéki agglomerációban apad a lakónépesség és az átlagosnál nagyobb ütemben fogy a megyeszékhely lakossága is, addig Pécsen 1,89 százalékos növekedés tapasztalható, a baranyai megyeszékhelyt övező 41 településen pedig 1,4 százalékos a növekedés - jóval átlag feletti. Debrecenben, Dunaújvárosban, Kaposváron, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Tatabányán és Zalaegerszegen ugyancsak a városban, illetve a környező településeken is növekedés látható.

Nyíregyházán és Szombathelyen a nagyvárosi lakosságszám nő, az agglomerációs csökken; Békéscsabán, Egerben, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Sopronban, Szolnokon és Veszprémben a központi és környező települések lakónépessége is csökkenő tendenciát mutat. A nagykanizsai, szolnoki, békéscsabai népességfogyás mértéke még a budapestit is túlszárnyalja. A legmeredekebb növekedés pedig Tatabányán és a környező 11 településen érhető tetten.

 

Érdekes lehet még önmagában megvizsgálni a Balaton térségének agglomerációját is. A KSH statisztikái szerint az 53 vizsgált településen 2,15 százalékos csökkenés mutatkozik. Viszont ez az 53 települést egy még régebbi, a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról rögzíti. A besorolás szerint az 53 település közé tartozik 13 város is, a balatoni városokra pedig - ahogy a Pénzcentrum egy korábbi részletes elemzéséből kiderült - jellemző a népesség csökkenése. Főként Siófok, Keszthely, Balatonfüred és Balatonboglár népessége csappant meg az elmúlt években. Viszont a falvak között vannak országos szinten is elöl járók, ami a beköltözők arányát illeti.

Az agglomerációs térségek szerkezete már jelentősen átalakult, a községek jellemzően népszerűbbek a kisebb városoknál és - főként a pandémia óta elterjedt távmunka, valamint hibrid munkavégzés hatására - sokkal nagyobb területet fed már le, mint korábban. Több szakértő már úgy látja, hogy a fővárosi agglomeráció már a Velencei-tó mellett fekvő településekig, sőt akár a Balatonig is elér. Vannak továbbá olyan határ menti, felkapott települések is, melyek már nem magyar nagyvárosok, hanem Pozsony, vagy Bécs agglomerációját képezik.

Hová emelkedhetnek még az árak?

A tavaly nyáron rászakadt a magyar lakosságra a rezsipánik és az inflációs horror, mely véget vetett egy lendületes időszaknak az ingatlanpiacon. A magas kamatok elrettentőek voltak azoknak, akik kölcsönből terveztek vásárolni. Így az utóbbi időszakban egyfajta hibernáció következett be, kevés a mozgás, amely az árakra is kihatott. Sokan, akiknek nem sürgős a vásárlás, még mindig kivárhatnak, hátha további csökkenés mutatkozik.

Viszont a kormánynak nagyon nincs ínyére a befagyott ingatlanpiac: presszionálják a bankokat a kamatcsökkentésre, és átalakítják a családtámogatási rendszert: szűkülnek a babaváró feltételei, a városi CSOK helyébe a CSOK Plusz lép. Ezek folyományaként mindenképpen várható némi élénkülés, azt viszont még nem lehet megjósolni, hogy mikor hozhatja a régi formáját a lakáspiac. Így pedig azt sem tudni, meddig maradnak ezen a szinten az ingatlanárak.

"Az idei év eladásai alapján, a fővárosi agglomeráció egészét vizsgálva az északi szektorban lehet a legkedvezőbb átlagos négyzetméteráron ingatlanhoz jutni, itt ugyanis egy közel 100 négyzetméteres otthon megvásárlása 47,5 millió forintból is megoldható. Ennél is kedvezőbb a helyzet Fóton, ahol a 2023-as tranzakciók adatai alapján 404 ezer forintos négyzetméteráron, 44,4 millió forint ráfordításával egy közel 110 négyzetméteres, tágas családi otthon is vásárolható" - derült ki az egyik hazai ingatlanközvetítő friss közléséből.

A szakértők szerint az otthonteremtési támogatások változásai a jövő évtől várhatóan élénkítő hatással lesznek az agglomerációs települések ingatlanpiacára is, a kedvező négyzetméterárak pedig vélhetően számos családot ösztönöznek majd az északi szektor választására. A KSH adatai szerint is az északi szektorban nőtt a lakónépesség, azonban még mindig többen költöztek arányaiban az északnyugati, nyugati, és főként a keleti szektorba. (Pénzcentrum)

balaton
BUDAPEST
ksh
népesség
változás
agglomeráció
település
növekedés
főváros
lakosság
Nagyváros
települések
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.20. - 09:08
29
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • 148 millió dolláros kártérítésre ítélték Trump ügyvédjét, Rudy Giulianit

    148 millió dolláros kártérítésre ítélték Trump ügyvédjét, Rudy Giulianit

  • 300 éves kertkapcsolatos lakástól a 660 milliós mediterrán villáig

    300 éves kertkapcsolatos lakástól a 660 milliós mediterrán villáig

  • 40 éven át ugyanazt a ruhát vette fel minden évkönyvfotózáshoz egy tanár

    40 éven át ugyanazt a ruhát vette fel minden évkönyvfotózáshoz egy tanár

  • A titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat

    A titkosszolgálatok újra legálisan megfigyelhetik az egész társadalmat

  • Bod Péter Ákos: az infláció ugyan levonult, de a következményeit 2024-ben is nyögni fogjuk

    Bod Péter Ákos: az infláció ugyan levonult, de a következményeit 2024-ben is nyögni fogjuk

  • Macron tisztességtelennek nevezte Orbánt

    Macron tisztességtelennek nevezte Orbánt

  • Miért „kolonialista” és „diszkriminatív” a karácsony egy kanadai bizottság szerint?

    Miért „kolonialista” és „diszkriminatív” a karácsony egy kanadai bizottság szerint?

  • Januártól megengedi a jegybank a fiataloknak a 10 százalék önrészt a lakáshitelhez

    Januártól megengedi a jegybank a fiataloknak a 10 százalék önrészt a lakáshitelhez

  • Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között

    Cser-Palkovics András: Van összefüggés a gyenge PISA-eredmények és az elmúlt tíz év oktatáspolitikája között

  • A kampányvonat

    A kampányvonat

  • Ellentétesek az EU-s joggal a magyar adójogi szabályok

    Ellentétesek az EU-s joggal a magyar adójogi szabályok

  • Ismét manipulatív kérdések kerültek a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe

    Ismét manipulatív kérdések kerültek a Belügyminisztérium szülői kérdőívébe

  • Lesz, ahol kisüt nap

    Lesz, ahol kisüt nap

  • Szabadon választott

    Szabadon választott

  • Olyan anyagot találtak a Bennu mintáiban, hogy fogalma sincs senkinek, mi lehet

    Olyan anyagot találtak a Bennu mintáiban, hogy fogalma sincs senkinek, mi lehet

  • Bruck András: Befagyott világ, ha magyar

    Bruck András: Befagyott világ, ha magyar

  • Pogány Judit a Nemzet Színésze lett

    Pogány Judit a Nemzet Színésze lett

  • Köpni-nyelni nem tudott Vlagyimir Putyin, olyan kérdést kapott

    Köpni-nyelni nem tudott Vlagyimir Putyin, olyan kérdést kapott

  • Nem is volt itthon abból a Covid-vakcinából, amelyet korábban a legjobbnak nevezett Müller Cecília

    Nem is volt itthon abból a Covid-vakcinából, amelyet korábban a legjobbnak nevezett Müller Cecília

  • Orbán a Kossuth rádióban magyarázta, hogy mi történt Brüsszelben

    Orbán a Kossuth rádióban magyarázta, hogy mi történt Brüsszelben

  • Kényszerleszállást hajtott végre egy kisrepülő Budapesten, az M0-s melletti szántóföldön

    Kényszerleszállást hajtott végre egy kisrepülő Budapesten, az M0-s melletti szántóföldön

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element