Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Szabályosan menekülnek ezekből városokból, és a környékükről is a magyarok: ide tartanak sokan

Belföld
2023.11.20.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

Az elmúlt években rengeteg meghatározó változás történt a magyar ingatlanpiacon.

A koronavírus világjárvány hatásai fellendülést hoztak a kertes házak, nyaralók, üdülőövezeti ingatlanok, második otthonok piacán, amelynek a rezsikrach vetett véget és az ingatlanok energiaigénye lett a fő szempont. Mindeközben a hitelkamatok az egekbe szöktek, a bankok szigorítottak az igénylés feltételein és kipörgött a családtámogatások hatása is. Amíg pár éve még özönlöttek a kiköltözők az agglomerációkba, az ország több pontján már nem ez a jellemző. A Pénzcentrum most azt vizsgálta, hogyan alakult a lakóhelyet váltók áramlása Budapestről és más nagyvárosainkból az agglomerációba, vagy éppen a Balatonhoz. A friss számok szerint már korántsem azok a legfelkapottabb vidékek, amelyek néhány éve voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint 2023 januárjában 4 millió 564 ezer fő élt olyan térségben, mely agglomerációnak tekinthető, vagy jelenleg agglomerálódik. Nagyvárosokhoz - pl. Debrecenhez, Szegedhez, Székesfehérvárhoz, Nyíregyházához, stb. - közeli településegyütteseken további 1 millió 654 millió fő élt. Eközben az agglomerációs központokban, vagyis a nagyobb városokban 3 millió 465 ezer fő élt, melyből 1 millió 671 ezer főt tesz ki Budapest lakossága. 2022 januárja óta az agglomerációs lakónépesség átlagosan 0,62 százalékkal csökkent, míg a központi nagyvárosok népessége 0,99 százalékkal. A népességfogyás az egész országra jellemző, azonban ezek szerint a nagyobb városok lakossága nagyobb mértékben fogy, mint a környező településeké. Azonban az sem mindegy, melyik településekről van szó! Egyes nagyvárosokból egyenesen menekülnek a lakók, míg máshol a lakónépesség növekedése figyelhető meg.

Budapest népessége 2,1 százalékkal csökkent, míg a fővárosi agglomerációban 1,24 százalékos csökkenésről beszélhetünk. Ez magasabb, mint az összes agglomerációs központoknál (-0,99%) és az agglomerációs településeken (-0,62%) látható lakónépesség csökkenés. Nem minden agglomerációs térségre jellemző azonban a visszaesés: ez csak a délkeleti és a déli szektor esetében tapasztalható, a keleti szektorban látványos a növekedés is (1,81%) egy év alatt.

Azt viszont hozzá kell tenni, hogy az agglomerációs vizsgálatok, települések felosztását egy régi, közel 20 éves KSH módszertan jelenti. A Budapesti agglomerációhoz még mindig ugyanaz a 80 település tartozik a statisztika szerint, amelyet a 2005. évi LXIV. törvényben meghatároztak, miközben azóta rengeteg változás zajlott a térségben. Ugyanez nemcsak a fővárosi agglomerációra, hanem a többi térségre is igaz - a vizsgált települések listája már némileg elavulhatott.,

 

Amíg a Győr és Miskolc környéki agglomerációban apad a lakónépesség és az átlagosnál nagyobb ütemben fogy a megyeszékhely lakossága is, addig Pécsen 1,89 százalékos növekedés tapasztalható, a baranyai megyeszékhelyt övező 41 településen pedig 1,4 százalékos a növekedés - jóval átlag feletti. Debrecenben, Dunaújvárosban, Kaposváron, Kecskeméten, Szegeden, Székesfehérváron, Szekszárdon, Tatabányán és Zalaegerszegen ugyancsak a városban, illetve a környező településeken is növekedés látható.

Nyíregyházán és Szombathelyen a nagyvárosi lakosságszám nő, az agglomerációs csökken; Békéscsabán, Egerben, Nagykanizsán, Salgótarjánban, Sopronban, Szolnokon és Veszprémben a központi és környező települések lakónépessége is csökkenő tendenciát mutat. A nagykanizsai, szolnoki, békéscsabai népességfogyás mértéke még a budapestit is túlszárnyalja. A legmeredekebb növekedés pedig Tatabányán és a környező 11 településen érhető tetten.

 

Érdekes lehet még önmagában megvizsgálni a Balaton térségének agglomerációját is. A KSH statisztikái szerint az 53 vizsgált településen 2,15 százalékos csökkenés mutatkozik. Viszont ez az 53 települést egy még régebbi, a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról rögzíti. A besorolás szerint az 53 település közé tartozik 13 város is, a balatoni városokra pedig - ahogy a Pénzcentrum egy korábbi részletes elemzéséből kiderült - jellemző a népesség csökkenése. Főként Siófok, Keszthely, Balatonfüred és Balatonboglár népessége csappant meg az elmúlt években. Viszont a falvak között vannak országos szinten is elöl járók, ami a beköltözők arányát illeti.

Az agglomerációs térségek szerkezete már jelentősen átalakult, a községek jellemzően népszerűbbek a kisebb városoknál és - főként a pandémia óta elterjedt távmunka, valamint hibrid munkavégzés hatására - sokkal nagyobb területet fed már le, mint korábban. Több szakértő már úgy látja, hogy a fővárosi agglomeráció már a Velencei-tó mellett fekvő településekig, sőt akár a Balatonig is elér. Vannak továbbá olyan határ menti, felkapott települések is, melyek már nem magyar nagyvárosok, hanem Pozsony, vagy Bécs agglomerációját képezik.

Hová emelkedhetnek még az árak?

A tavaly nyáron rászakadt a magyar lakosságra a rezsipánik és az inflációs horror, mely véget vetett egy lendületes időszaknak az ingatlanpiacon. A magas kamatok elrettentőek voltak azoknak, akik kölcsönből terveztek vásárolni. Így az utóbbi időszakban egyfajta hibernáció következett be, kevés a mozgás, amely az árakra is kihatott. Sokan, akiknek nem sürgős a vásárlás, még mindig kivárhatnak, hátha további csökkenés mutatkozik.

Viszont a kormánynak nagyon nincs ínyére a befagyott ingatlanpiac: presszionálják a bankokat a kamatcsökkentésre, és átalakítják a családtámogatási rendszert: szűkülnek a babaváró feltételei, a városi CSOK helyébe a CSOK Plusz lép. Ezek folyományaként mindenképpen várható némi élénkülés, azt viszont még nem lehet megjósolni, hogy mikor hozhatja a régi formáját a lakáspiac. Így pedig azt sem tudni, meddig maradnak ezen a szinten az ingatlanárak.

"Az idei év eladásai alapján, a fővárosi agglomeráció egészét vizsgálva az északi szektorban lehet a legkedvezőbb átlagos négyzetméteráron ingatlanhoz jutni, itt ugyanis egy közel 100 négyzetméteres otthon megvásárlása 47,5 millió forintból is megoldható. Ennél is kedvezőbb a helyzet Fóton, ahol a 2023-as tranzakciók adatai alapján 404 ezer forintos négyzetméteráron, 44,4 millió forint ráfordításával egy közel 110 négyzetméteres, tágas családi otthon is vásárolható" - derült ki az egyik hazai ingatlanközvetítő friss közléséből.

A szakértők szerint az otthonteremtési támogatások változásai a jövő évtől várhatóan élénkítő hatással lesznek az agglomerációs települések ingatlanpiacára is, a kedvező négyzetméterárak pedig vélhetően számos családot ösztönöznek majd az északi szektor választására. A KSH adatai szerint is az északi szektorban nőtt a lakónépesség, azonban még mindig többen költöztek arányaiban az északnyugati, nyugati, és főként a keleti szektorba. (Pénzcentrum)

balaton
BUDAPEST
ksh
népesség
változás
agglomeráció
település
növekedés
főváros
lakosság
Nagyváros
települések
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.11.20. - 09:08
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

    Veszedelmes vérszívók telepedtek meg Magyarországon

  • Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

    Félmilliós fizetésemelést kapott Orbán Ráhel barátnője

  • Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

    Molnár Áron Fidesz-szimpatizánsokba botlott

  • Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

    Fideszes polgármester vallott a Fidesz országgyűlési képviselőjére

  • Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

    Itt a független benzinkutasok válasza a kormány ultimátumára

  • Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

    Április utolsó vasárnapján ételt osztanak Debrecenben

  • Egyre jobb idő lesz

    Egyre jobb idő lesz

  • Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

    Elutasították a tízmilliókkal megkent budapesti tankerületi gazdasági vezető fellebbezését

  • Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

    Szíjj László cége építheti a valaha volt legdrágább Duna-hidat Magyarországon

  • Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

    Nőtt a drága kabriók iránti kereslet

  • Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

    Gulyás Gergely: Magyar Péter nem hülye

  • Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

    Hadházy Ákos erkölcsi dillemába került Magyar Péterrel kapcsolatban

  • Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

    Szijjártó a magyar és azeri barátságot méltatta

  • Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

    Több sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhez

  • A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

    A verés módjaira okítja a szülőket egy vallásos nevelési könyv

  • Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

    Halálos vírus maradványait mutatták ki a bolti dobozos tejekben

  • Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

    Váltás a NER-kommunikáció csúcsain

  • Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

    Nyilvántartásba vette a HVB Kazincbarcikán a Városvédők Egyesület polgármester- és képviselőjelöltjeit

  • Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

    Meghátrálhat a Fidesz, mégsem lehet eladásra kötelezni bizonyos vállalatok tulajdonosait

  • Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

    Az államtitkár szerint nem kell megindokolniuk, hogy miért rúgták ki Tarr Zoltánt, miután felszólalt Magyar tüntetésén

  • Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

    Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element