Surányi György és Pogátsa Zoltán beszélgetése az Economx Exclusive-ban.
Amikor sütött a nap 2018-2019-ben, akkor kellett volna annak érdekében megszorítani, hogy ne 2022-2023 nyarán kelljen, amikor 300 dollár a gázár, amikor Nyugat-Európában baj van, és nem tudunk úgy exportálni, mert akkor szigorított a kormány, 2022 nyarától, amikor éppenséggel lazítani kellett volna, csak nem volt muníció rá, mert a jó években elköltötte azt" – ezt mondta az Economx Exclusive Pogátsa Zoltánnal című podcastjában Surányi György magyar közgazdász, egyetemi tanár, aki a rendszerváltás után a Magyar Nemzeti Bank elnöke volt 1990 és 1991 közt.
Az 550 ezer új foglalkoztatott is jó eredmény, de az nem egymillió
A tényleges növekmény az 850 ezer, ebből le kell szedni azok számát, akik közmunkán vannak vagy rezidensként külföldön dolgoznak, és le kell vonni azt a 150 ezer kismamát, aki gyesen vagy gyeden otthon van – beszélt Surányi György arról, hogy a kormány azt hirdeti, hogy egymillióval többen dolgoznak most a Gyurcsány-kormányhoz képest.
Ebben benne van a magas nyomású gazdaság, és az is, hogy az Orbán-kormány elég kíméletlenül, de olyan helyzetet hozott létre a rokkantminősítésben, a munkanélküli segélyezésben, az általános segélyezésben, hogy az embereket rákényszerítette arra, hogy munkát vállaljanak – folytatta a sort. Hozzátette, azzal a megfogalmazással óvatosabb lenne, hogy csak el kellett zavarni őket, mert ingyenélők. Azt elfogadom, hogy levitték a munkanélküli segélyt 12 hónapról, de hogy 3 hónapra, azt nem fogadom el. Ha levitték volna hatra és hozzáteszik, hogyha recesszió van, akkor fel kell emelni 9-re az az én ízlésemmel összhangban van - tette hozzá Surányi György.
Rájöttek, hogy a termelékenységgel baj van
Az, hogy sikerült több, mint 500 ezer embert bevonni a munka világába, siker, egy komoly eredmény, de az, hogy a termelékenység ennyire gyengén nő, az súlyos kritikája a gazdaságpolitikának – mondta Surányi György. Szerinte, ha a magas nyomásnak, a kanyarban előzésnek, a beruházásoknak – két évvel ezelőttig 27-28 százalékos beruházási ráta volt – köszönhetően egy százalékkal tud növekedni a termelékenység, akkor két dolog lehetséges, vagy nem annyi a beruházás vagy eszeveszetten rossz szerkezetben van. Attól tartok mindkettő igaz – fogalmazott.
A beruházások volumene nem ad ki 28 százalékot a GDP-ből, csak 24,5-25-öt, a kettő különbsége a túlárazás, amit leánykori nevén korrupciónak neveznek. Ha figyelembe vesszük, hogy Lengyelországban 18-19 százalék a beruházási ráta, és sokkal gyorsabb a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése is, akkor lehet mondani, hogy rossz a struktúrája a magyar beruházásnak – foglalta össze a közgazdász.
Mint mondta, ez valószínűleg a jéghegy csúcsa, de nem lehet büntetlenül:
- 30 stadiont építeni,
- 100 milliárdért a jegybank épületét rekonstruálni,
- 120 milliárdért pénzügyminisztériumot építeni.
„Nem lehet jelentős mértékben az uniós pénzekből olyan dolgokat csinálni, amelynek közvetve sincs a gazdaságot segítő hatása" – utalt arra, hogy ha megépítenek egy stadiont és a működési költségek nem jönnek be a bevételből, akkor az vinni fogja a GDP-ből nem hozni.
Árfolyam
Mint mondta, 2020-ban jöttek rá, hogy ezt nem lehet tovább folytatni, amikor a pandémia első hónapjaiban a forint árfolyama a lejtőre került, és kénytelen volt az MNB elkezdeni egy kamatemelést. Onnantól kezdve megszűnt az, ami addig az uralkodó nézet volt, hogy a leértékelődő árfolyam, a negatív reálkamat, a kétszámjegyű béremelkedés, a kétszámjegyű hitelkiáramlás, a ciklikusosan kiigazítva nagy költségvetés, illetve állami költségvetés, nem okoz inflációt.
Ha ezek a tényezők nem okoznak inflációt akkor mi okoz? – tette fel a kérdést Surányi György, aki szerint ma nem nagyon érthető, hogy miért kell a forintnak leértékelődnie. Felsorolta, hogy pozitív a külső finanszírozási mérleg, pozitív a reálkamat, 6,5 százalék az MNB irányadó kamata és jelentős a kockázati prémium, ami amagyar állampapír és például a német állampapaír között van tíz éves lejáraton.
Egy ilyen helyzetben a forintnak egyáltalán nem kellett volna nagyjából 10 százalékot esnie
– mutatott rá.
Surányi György szerint a magyar gazdaságpolitika iránti megingása nem csoda, mert megromlott Magyarország kapcsolata az unióval, a környező országokkal, miközben virágzik Törökországgal, Oroszországgal meg Kínával. Ez nem nyugtatja meg a piacokat, ez vezet oda, hogy a forint, amikor inkább erősödnie kellene, mint gyengülnie, mégis gyengül, és tudják, hogy az uniós pénzek nem úgy jönnek, ahogy kellene. „Magyarország egészen mostanáig évente a GDP 3,5 százalékának megfelelő egyoldalú transzfert kapott, egyoldalú vissza nem térítendő pénzt kapott, ami mögött költségvetési adóbevétel vagy Magyarországon megtermelt jövedelem nincs" – emlékeztetett.
(Economx)
