„Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében”
„Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében” – mondja a 24.hu Della podcast adásában Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint.
És amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet nyújtott. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalomhiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395–400-as tartományban „lenne a helyén”.
Baka F. Zoltán kérdéseire válaszul az egyetemi magántanár nem kímélte az Egyesült Államok új elnökét sem. Donald Trump tevékenységét kifejezetten kártékonynak tartja, szerinte butaságokat mond, nincs tisztában az alapvető makrogazdasági összefüggésekkel sem, és ezzel nagy károkat okoz a világnak, beleértve Magyarországot is. Azt pedig szemfényvesztésnek gondolja, hogy az amerikaiak a pénzügyi szaldójukra hivatkozva próbálják rákényszeríteni az akaratukat a világra, például a kereskedelempolitikában.
Surányi György szerint a USA „a világ legnagyobb ingyenélő országa”, és amit sérelmez az Európai Unióval szemben a védelmi pluszráfordításai miatt, annak a többszörösét nyeri vissza a dollár mint legfőbb kulcs- és tartalékdeviza által.
Ami a magyarországi viszonyokat illeti, kritikusan beszélt a kormányban a gazdaságpolitikáért felelős Nagy Mártonról, aki szerinte folyamatosan eltéveszti a makrofolyamatok irányát is. „Abban következetes, hogy nem tudja eltalálni a számokat, az elmúlt három évben kontinuitás van ebben az értelemben” – mondta róla Surányi György.
A kormány csapdában van, mert csak az infláció kárára tudja gyorsítani a növekedést, és csak a növekedés kárára tudja visszaszorítani az inflációt. Ebből csak egy kedvező nyugati konjunktúra tudná elmozdítani a gazdaságot, de Trump inkonzisztens tervei erre árnyékot vetnek. A választási osztogatásra tehát nem látszik költségvetési forrás, de a kormánynak végső esetben van lehetősége hitelfelvételre. Ezt az ország pénzügyi mutatói még megengedik („nem vagyunk nyakig eladósodva”), más kérdés, hogy ezáltal rontaná az adósságszintet, tartósítva a gondokat, nem fenntartható növekedési pályán navigálva tovább az országot. (Magyar Hang)
