A várakozásoknak megfelelően megerősítette Magyarország BBB mínusz besorolását stabil kilátás mellett a Standard & Poor’s. Ezzel továbbra is egy fokozattal vagyunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategória határa felett.
A közlemény elején az S&P három legfontosabb megállapítása Magyarországgal kapcsolatban, melyek megalapozták a jelenlegi döntést:
- A kormány és a jegybank szigorúbb monetáris politika irányába mozdult el, hogy csökkentse a gazdaságban kialakult ikerdeficitet és hűtse a túlfűtött gazdaságot.
- A belső fogyasztás várhatóan visszaesik idén, ezt azonban ellensúlyozza az export, így minimális, 0,1 százalékos GDP-növekedésre számítanak (ez elég messze van a kormány 1,5%-os céljától).
- Az uniós források jelentős részének befagyasztása továbbra is él, ezeket részben feloldhatja a kormány az év második felében.
A 2023 utáni növekedési kilátások továbbra is erősek, viszont a feszes munkaerőpiac és az uniós forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság veszélyeztetik a potenciális növekedést - emeli ki a hitelminősítő közleménye. Az S&P szakértői arra számítanak, hogy a kormány a jövőben is elkötelezett marad a fegyelmezett költségvetési politika mellett, ami a következő években tovább csökkentheti a GDP-arányos adósságrátát
Előrejelzésünk azon az alapforgatókönyvön nyugszik, hogy a 2021-27-es kohéziós forrásokat és a helyreállítási alap forrásait nem vágják vissza jelentősen, legfeljebb csúszik a megállapodás
- emelik ki.
Konkrét határidőt nem fogalmaz meg a hitelminősítő, de az árulkodó lehet, hogy arra számítanak, hogy 2023 után évente a GDP 4%-ának megfelelő forrás érkezhet az EU-ból. Ellenkező esetben jelentősen romlana a növekedési, költségvetési, külső finanszírozási kép a következő négy évben. Vagyis ez alapján az év vége lehet egyfajta puha határidő az S&P szemében, így a decemberi felülvizsgálatuk lehet igazán izgalmas, ha addig sem lesz megegyezés Brüsszellel.
Az uniós forrásokhoz szükséges reformokkal alapesetben várhatóan tovább halad majd a kormány, azonban azok közül néhány politikailag érzékeny témát érint, a pénzek teljes felszabadítása az uniós politikai helyzettől is függhet - állapítja meg az S&P. Ennek ellenére azt gondolják, hogy legalább a források egy részéről, elsősorban a helyreállítási alapról az év vége előtt megegyezés lesz.
További negatív lépés akkor jöhet, ha az EU számottevően csökkenti a Magyarországnak járó pénzeket vagy az ország energiaellátása veszélybe kerül a magas orosz ráutaltság miatt - hangsúlyozza a közlemény. A szakértők szerint a fentiek közül bármelyik kimenetel visszafogná a magyar gazdaság növekedési kilátásait és eltérítheti a kormányt a jelenlegi költségvetési konszolidáció útjáról. Ebben az esetben pedig a külső nyomás ismét erősödne a magyar gazdaságon, a forint árfolyama gyengülne, az infláció pedig emelkedne, amivel csökkenne az MNB rugalmassága.
Pozitív lépés (kilátásjavítás vagy felminősítés) akkor jöhet, ha a magyar ikerdeficit a vártnál gyorsabban javul, illetve a gazdaság gyorsabban lábal ki. Ebban az esetben a költségvetési hiány erőteljesebben csökkenhetne a magas kamatkiadások mellett is. Ez pedig az adósságrátát is gyorsabban csökkenő pályára állítaná.
A közlemény kiemeli, hogy a januári leminősítés óta több pozitív fejlemény jött a magyar gazdasággal kapcsolatban:
- Az infláció jelentősen csökkent a januári 25,7%-os csúcshoz képest, az S&P várakozásai szerint az év végére egyszámjegyű lehet,
- A külső egyensúly jelentősen javult részben a világpiaci energiaárak esése miatt,
- A forint árfolyama stabilizálódott, illetve erősödött az utóbbi hónapokban.
Az enerigaellátztásunkkal kapocsolatban hozzáteszik, hogy az árak esése miatt jelentősen enyhültek a kockázatok, de továbbra sem lehet kizárni, hogy ez megváltozik. Ugyanis a magyar gazdaság az egyik leginkább energia-intezív Európában és továbbra is kiemelkedően magas az orosz forrásra való ráutaltsága. Ráadásul rövidtávon nem is valószínű, hogy alternatív beszerzési forrásokat találunk.
A költségvetésben a hitelminősítő arra számít, hogy a kormány kiáll az idei 4%-os cél mellett, ha ez veszélybe kerülne, akkor további egyenlegjavító intézkedéseket hoz. Emellett szerintük 2024-re is erős az elköteleződés a kicsivel 3% alatti hiány mellett, utána viszont arról a szintről nehéz lesz tovább faragni a deficitet 2026-ig. (Portfolio)