Fájdalmas volt a választási osztogatás
Látványosan nem tud talpra állni a magyar kiskereskedelmi forgalom: 2023-ban gyakorlatilag a 2021-es volument hozta végig, a 2022-es kiugrás pedig részben az üzemanyagár-stopnak, részben pedig a választás előtt kiosztott helikopterpénznek köszönhető. A fogyasztás drámai mértékben zuhant itthon miközben Európában a koronavírus-járvány utáni kilábalást követően sikerült szinten tartani a boltok forgalmát. 2024-ben jöhet a fordulat Magyarországon is, miután a dolgozók megkapják az emelt béreiket.
Az elmúlt évek gazdaságpolitikáját érintő kritika látszik beigazolódni a kiskereskedelmi adatok láttán. A kormány ugyanis a választások előtt klasszikus osztogató politikát folytatott, amelyek egy időre olajat öntöttek ugyan a fogyasztásra, de – más okok mellett – rendkívüli mértékben megemelték az inflációt. Ilyen intézkedés volt a gyerekesek személyi jövedelmadójának visszatérítése, a rendvédelmi dolgozóknak kiosztott fegyverpénz, vagy a 13. havi nyugdíj. Ezek az egyszeri, jelentős összegek részben a boltokban landoltak, olyan nagyobb kiadásokat is megengedhettek maguknak az emberek, amelyeket a rendszeres havi jövedelmükből aligha. Ezt több kiskereskedő is visszajelezte a Portfolio-nak.
Az alábbi grafikonon is jól látszik, hogy kiskereskedelmi forgalom 2022 elején vett repülőrajtot, márciusban 2020-hoz képest már 12,3 százalékos volt a növekedés. Aztán ahogy a pénz fogyott, úgy zuhant a volumen, majd amikor 2023-ban kilőtt az infláció, a forgalom a 2020 eleji szint alá került.
A helikopterpénzen túl az üzemanyagok hatósági árazása is megdobta a kiskereskedelmet 2022-ben és nem csak a magyarok, hanem a külföldiek is szívesen tankoltak 480 forintért. Emlékezetes, hogy kezdetben semmilyen korlátozás nem vonatkozott a tankolásra, függetlenül a járművek kategóriájától, felségjelzésétől és üzembentartójától bárki tankolhatott a hazai kutakon. Később a szakma tiltakozásának hatására a kormány fokozatosan szigorított a szabályokon, előbb a nehéz tehergépkocsik tankolását nehezítette meg, majd a külföldieket, végül a céges autókat zárta ki a kedvezményes tankolás lehetőségéből, mígnem 2022 decemberében eltörölte az egészet.
Az üzemanyagár-stop azonban nemcsak a fogyasztás rendkívüli gyorsulását támogatta 2022-ben, hanem annyira szétzilálta a korábban egyensúlyban lévő piacot, hogy az árstop kivezetését követően a szereplők a korábbinál sokkal magasabb árréssel igyekeztek egyenesbe jönni. Ezt azt eredményezte, hogy Európa legolcsóbb üzemanyagárait a felső harmadba tartozó üzemanyagárak követték gyakorlatilag minden átmenet nélkül.
A magyar kiskereskedelem 2023-ban bő 3 százalékos mínuszban volt a járvány előtti szinthez képest,
A FŐ KÉRDÉS MOST AZ, HOGY 2024-BEN GYORS LESZ A KILÁBALÁS, VAGY A FOGYASZTÓK BIZALMA LASSAN ÉPÜL CSAK VISSZA.
Az üzemanyagokat terhelő és az európai uniós minimum-követelményeket jócskán túlszárnyaló jövedékiadó-emelés egészen biztosan nem kedvez majd ennek.
Mindeközben látható, hogy az EU átlagában egy kiegyensúlyozott, lassan olvadó fogyasztás jellemezte a tavalyi évet, amely azonban még mindig magasabb, mint a járvány előtt. A 2020 és 2021 közötti "cikk-cakkok" az egyes járványhullámok fogyasztásra gyakorolt hatását mutatják, amelyek közül természetesen az első volt a legnagyobb.
Az EU átlagát nézve nem látjuk az olyan egyedi hatásokat, mint amilyenek a hazai intézkedések voltak, ezért megnéztünk néhány régiós országot, elsőként a gyakran referenciaként tekintett V4-országokat.
V4-országok
A V4-országok között a csehek állnak rosszabbul nálunk, ott gyakorlatilag 2021 vége óta - amikor kijöttek a Covid-válságból - esik a fogyasztás és a volument tekintve valahol ott tarthatnak, mint a második-harmadik járványhullám mélypontján. A kilábalás egyelőre nem látszik, bár vélhetően 2024 a cseheknél is fordulatot hozhat.
Szlovákia szerencsésebbnek mondható, náluk 2023-ban megindult a kilábalás és bár a 2020 eleji volument még nem érte el a boltok forgalma, Magyarországnál már egy hajszállal jobban állnak, már ami a kilábalást jelenti. Lengyelország pedig rakétaként száguld amióta kilábaltak a Covidból.
Románia, Horvátország, Szlovénia
Más régiós országokkal összevetve szintén nincs okunk büszkének lenni. A román kiskereskedelem stabilan emelkedik már 3 éve, Horvátország pedig 2023 végén talált magára. A szlovén kiskereskedelem érdekesen alakult, láthatóan a kiugró növekedést megtörte az infláció, de a 2020 eleji indulószintekhez hasonlítva még így is sokkal magasabb szinten áll, mint a magyar.
Nyugat
A hazai fogyasztást összevetettük három fejlett uniós ország adataival is, ahol szintén nem láttunk olyan erős kiugrást mint itthon, azonban mind Németországban, mind pedig Ausztriában lehet látni, hogy a vásárlókat érzékenyen érintik az emelkedő árak.
