Egyetlen hónap alatt 13 százalékkal drágult a fabrikett Magyarországon a KSH adatai szerint.
A tűzifa mázsaára ennyire nem lőtt ki, de így is komoly pofonba futhat bele, aki a kemény hidegek beállta előtt kapkodva intézné a vásárlást. És itt nem csak az egyre szaporodó átverésekre kell gondolni: rengeteg pénzt bukhatunk azon is, ha nem ismerjük az egyes tüzelőfajtákat.
Az elmúlt egy évben kulcskérdéssé vált Magyarországon, hogy hogyan lehet a legolcsóbban megoldani a téli fűtést, hiszen a rezsiemelés óta az átlag felett fogyasztók a földgázért hétszeres árat fizethetnek, az áramért pedig majdnem háromszorosat - így, akinek például rosszul szigetelt, nagy energiaigényű háza van, annak fájdalmas lehet, ha beüt a hideg.
A tüzelőárak pedig rakétárztak: A KSH friss adatai szerint egy mázsa fabrikett októberben átlagosan 20 380 forintba került, ami egyetlen hónap alatt 13 százalékos drágulást jelent. A jobb fűtőértékű tüzelő ára tavaly szeptemberhez képest pedig sokkoló mértékben, 92,8 százalékkal emelkedett.
A tűzifa ára stabilabb képet mutat, a szeptemberhez képest majdnem 4 százalékkal csökkent, októberben átlagosan 8010 forintba került egy mázsa. Viszont tavaly nyárhoz képest ez is 60 százalékos áremelkedésen ment át, ami igencsak fájhat a fával fűtőknek. Így pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tüzelőanyaggal oldjuk meg az otthon melegét, aki rosszul választ fafajtát, az keményebben ráfizethet!
De mielőtt belevágunk, nézzük meg, pontosan hány háztartást is érinthetnek fájdalmasan a faárak elszállása - illetve az, hogy ebben az évben nem lesz hatósági áras tüzelő az erdészetekben. A tavalyi népszámláléáson 619 573 háztartás jelölte meg, hogy kizárólag fával fűtenek, ez bő 80 ezerrel kevesebb, mint a 2011-es népszámláláson volt, de még mindig jelentős hányad a lakosság körében. Emellett 543 928 háztartás fűt vegyesen gázzal és fával, úgyhogy összességében majdnem 1,2 millió ingatlantulajdonos törheti a fejét, hogyan is kellene megoldani a fűtést.
Nem mindegy, mikori vágás
Első és legfontosabb dolog a favásárláskor, hogy meggyőződjük róla, nem frissen kivágott, nedves tüzelőt akarnak ránk sózni. A frissen kitermelt zöld, fa tömegének felét ugyanis a víz adja.
Ebben az állapotban, a magas víztartalom miatt fűtőértéke alacsony, mivel a víz elpárologtatásához szükséges energia elvész.
A frissen kivágott fa tüzelése gazdaságtalan, környezetszennyező és tüzelőberendezést is károsítja. Egy-másfél évig történő szakszerű, megfelelő szárítás után éri el a víztartalom az ideális, 15-18%-ot. Ezt nevezik légszáraz fának, amivel már nyugodtan be lehet gyújtani. Azonban a víztartalom nem állandó, a fa beszívja a levegő nedvességét, így érdemes a fát tüzelés előtt belső, melegebb környezetben tárolni, hogy a lehető legszárazabb állapotban kerüljön a kályhába.
Minden 10 százaléknyi plusz nedvesség majdnem ugyanennyi fűtőérték-csökkenéssel jár, így erre kiemelten érdemes figyelni!
Melyik a legjobb tűzifa?
Az sem mindegy, milyen fajtájú tűzifát vásárolunk. Magyarországon leggyakrabban akácfát árulnak tüzelőnek, de ez messze nem a leghatékonyabb, sőt, mint az alábbi táblázatban látható, a keményfák között ennek az egyik leggyengébb a fűtőértéke. Viszont nyers, nedvesebb állapotban is viszonylag jól ég, mivel frissen kitermelve 35-40 százalékos a víztartalma - inkább ez lehet az oka, hogy a kereskedők inkább ezt preferálják, hiszen így kevesebb ideig kell szárítani.
És a brikett?
A brikett készítése során az aprított szerves anyagot - fát, szalmát, barnaszenet, kukoricaszárat vagy más biomasszát - megszárítják, finomítják és egy speciális brikettáló gépben a kívánt alakúra és sűrűségűre tömörítik vagy extrudálják. Alacsony nedvességtartalom és nagy sűrűség miatt a brikettenek jóval, fb. 50 százalékkal nagyobb a fűtőértékük, mint azonos mennyiségű, hagyományos tűzifának.
A fabrikett fűtőértéke nagyjából 4,1-5,2 kWh/kg, ennél magasabb, 5,5 kWh/kg fűtőértékkel rendelkezik a napraforgóhéjból készült változat. Sokan azért is részesítik előnyben a fával szemben, mert szabályos formája miatt könnyebb tárolni, és jóval tovább ég, mint a hagyományos fafajták, jobban tartja a parazsat is.
A másik elterjedt fajta a Bükk, amelynek jóval több időre van szüksége a kiszáradáshoz, viszont ha megfelelően száraz, akkor kiváló tüzelő, magas fűtőértékkel. Hasonlóan értékes fafajta a tölgy is, a Nébih táblázata szerint a felsorolt három fafajtának a fűtőértéke 2940 kWh köbméterenként, aminél csak gyertyán (3080 kwh/köbméter) és a cser jobb (3360 kWh/köbméter). Utóbbinak viszont hosszab időbe telik kályhakészre száradni, viszont sokáig tartja a parazsat - ám, ha nem kellően száraz, akkor nem ég rendesen.
A puhább fafajtákat érdemes kerülni, ahogyan a táblázatból is látszik, a nyárfa, a kőris, a juhar, vagy a szil köbmétere harmadannyi fűtőértékkel rendelkezik, mint a legjobb tüzelők. Nyírfát inkább csak nyitott kandallókhoz használjunk, mert ugyan szép lánggal ég, de gyorsan, így fűtésre kevésbé ajánlott. A fenyőfa pedig maximum begyújtani lehet jó.
Nem mindegy: súly vagy térfogat!
Manapság a favásárló kétféle hirdetéssel találkozhat: van olyan kereskedő, aki térfogatra (köbméterre, vagy erdei köbméterre) adja a tüzelőt, más pedig súlyra. Utóbbi több esetben is aggályos lehet, például az egyes árusítóhelyeken nincs hitelesített mérőesztköz, vagy kiszállítás esetén a vásárló szintén nem tudja ellenőrizni, mennyi is az annyi.
Ráadásul a tömegre vásárlásnál a fa nedvességtartalmát is figyelembe kell venni, hiszen a nedves fa többet nyom a száraznál! Ránézésre pedig szinte lehetetlen megállapítani, hogy a teherautóra rakott tüzelő mennyire vizes...
A Nébih is emlékeztet, hogy tűzifát tömegre értékesíteni csak hitelesített mérlegen történő mérlegelés után lehet a jogszabályok szerint, erről bizonylatot is kell kapnia a vásárlóknak. Jóval kevesebb átverési lehetőséget tartogat térfogatra vásárolni, mert egy-egy egységnek nagyjából azonos a fűtőértéke, ha nedvesen vettük meg, maximum többet kell várni, hogy rendesen kiszáradjon.
Így vágnak át a csalók
Érdemes tehát résen lenni, mert a csaló fanepperek nagyon változatos módszerekkel igyekeznek lehúzni a gyanútlan vásárlókat. Főleg így novemberben, amikor az embernek sürgősen kellhet a tüzelő, ezért lankadhat a figyelme. A Nébihnek is hosszú gyűjtése van a legnépszerűbb átverésekről.
Sarang méretezési trükkjei:
- A méteres hasított tűzifát sarangba rakva egy sort és egy sort keresztben helyeznek el.
- Ez a módszer 30%-kal kevesebb fát tesz a sarangba, mintha párhuzamosan helyeznék el az összes fát.
A kalodás kiszerelés csapdája:
- A kalodás kiszereléseknél gyakran a külső befoglalóméretet adják meg, beleértve a kaloda léceit és deszkáit. A nettó famennyiség így akár 10%-kal is kevesebb lehet, de a kalodát külön is felszámolják, ha a vásárló megtartaná.
Levegős a kaloda:
- Sok esetben a csaló kereskedők a kalodákat olyan módon rakják össze, hogy a felületén látható sorok szorosan vannak, míg a közepébe csak beszórnak hasábokat. Ez a módszer 10%-kal kevesebb fát eredményez a vásárlónak.
A telefonon rendelt tűzifa veszélyei:
- Telefonon rendelt tűzifa esetén gyakran kevesebb mennyiséget szállítanak le a vevőnek. Sőt, az elkövetők akár a lakóépületbe is bejuthatnak a lerakodás közben, és értéktárgyakat, készpénzt lophatnak.
A hiányos fafajismeret kihasználása:
- Sokan nincsenek tisztában az egyes fafajták fűtőértékével, nem tudják felismerni, megkülönböztetni azokat. Így pedig például az égert eladhatják vöröstölgyként, vagy lágylombot keverhetnek a keménylombhoz. Ezért, ha ismeretlen fafajt kínálnak, érdemes szakértő segítségét kérni.
Bűncselekmény az engedély nélküli tűzifa vásárlása:
- Kevesen tudják, de az engedély nélkül kitermelt vagy lopott tűzifa vásárlása bűncselekménynek minősül. A vásárló büntetőjogi felelősségre vonható, és a hatóság lefoglalhatja a bűncselekmény tárgyát képező fát.
Mértékegység-zűrzavar:
- A köbméter, erdei köbméter és űrméter kifejezéseinek szándékos összekeverése a mértékegység-ismeret hiányát használja ki, hogy a végén a vevő többet fizessen kevesebb fáért.
Mennyi tűzifa kell télire?
Az átlagos háztartásnak sokszor komoly kihívást jelent meghatározni, mennyi tűzifa szükséges a téli fűtéshez. Ennek oka, hogy minden ingatlan más, nagy különbségek vannak méretében, szigetelésében, fűtendő terület nagyságában, a fűtési szokásokban és a kívánt hőmérsékletben. A célhőmérséklet is meghatározó tényező, hiszen nem mindegy, hogy 20°C vagy éppen 28°C szokott lenni. Emellett a fűtés típusa (kályha, kandalló, cserépkályha stb.) is befolyásolhatja az igényelt tűzifa mennyiségét.
Példaként vegyük egy átlagos, 100 m2-es családi házat, ahol a kellemes 24°C-os hőmérsékletet szeretnénk elérni. Rossz szigetelés esetén télen ehhez körülbelül 7-8 m3 tűzifa lehet szükséges (modern vegyestüzelésű vagy faelgázosító kazán esetén), míg elavult fűtőberendezéssel ez a mennyiség akár 12-13 m3 fára is emelkedhet. Kiváló szigetelés mellett ugyanezen körülmények között a szükséges tűzifa mennyisége akár a felére vagy még kevesebbre is csökkenhet, úgyhogy rengeteget számít, ha valaki tudott pénzt és időt fordítani az energetikai korszerűsítésre.
Fontos hangsúlyozni, hogy minden ingatlan és fűtési rendszer egyedi, és minden család más-más fűtési igényekkel rendelkezik. Ezért ajánlott a kiszámított tűzifa mennyiség fölé tervezni. Érdemes emellett figyelembe venni, hogy az átmeneti időszakok is hűvösebbek lehetnek, és manapság már nem szokatlan, hogy a tél a március hónapban is tart, ami további szükségletet eredményezhet. (Pénzcentrum)
