A volt jegybankelnök szerint a kormány számára fontosabb a hatalom megőrzése, mint a gazdaság hosszú távú fejlesztése.
Simor András volt jegybankelnök szerint a magyar gazdaság Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta gyengébben teljesít a régió többi országának gazdaságához képest. A legfőbb gazdasági mutatók alapján Magyarország lemaradása folyamatos volt az elmúlt tizennégy évben a hasonló sorsú és helyzetű szomszédos országokhoz képest, az utóbbi pár évben pedig még nagyobb lett a leszakadásunk. A Magyar Nemzeti Bankot 2007 és 2013 között vezető Simor a 24.hu-n megjelent írásában 12+1 pontban foglalta össze, hogy szerinte milyen tényezők vezethettek ehhez a csalódást keltő teljesítményhez.
Simor szerint az Orbán-kormányok gazdaságpolitikájának középpontjában sohasem a gazdaság hosszú távú fejlesztése állt, hanem a népszerűség és ezen keresztül a hatalom megőrzése.
A közgazdász a cikk elején néhány pozitívumot is kiemelt az Orbán-rendszer gazdaságpolitikájából. Ezek közé sorolta a közel teljes foglalkoztatottság elérését, valamint azt, hogy az adórendszer átalakítása révén jelentősen kifehérítették a gazdaságot, ami még akkor is igaz, ha a magántőkealapok, az intézményesített korrupció és a készpénzhasználat erőltetése sokat ront is ezen a teljesítményen. Szerinte az is a sikerek közé sorolható, hogy Magyarország az elmúlt tizenöt évben elkerülte a fizetési és adósságválságot, amivel korábban több kormány is megküzdött. „De ezzel véleményem szerint a sikerek listájának végére is értünk” – tette hozzá.
Aránytalanul nagy gazdasági célú költekezés: A magyar költségvetés GDP-arányos kiadásai egy évtizede a legmagasabbak között van az Európa Unióban. A magyar kormány kiemelkedően sokat költ közlekedési kiadásokra, de nem a vasút fejlesztésére, hanem az autópályák építésére és az Orbán-rendszer klienseinek kiszervezett koncessziókra. Ennek következtében például kevesebb pénz maradt az oktatásra és az egészségügyre.
Különadóktól hemzsegő adórendszer: Az Orbán-kormány a regnálása alatt több mint harmincféle szektorspecifikus különadót vezetett be. Gyakran még ágazatokon belül is különböző mértékűek ezek az adók, attól függően, hogy a kormány éppen mely vállalkozói csoportnak akar kedvezni. A különadók torzítják a gazdasági szereplők magatartását, a súlyosan megadóztatott tevékenységek kevésbé lesznek így vonzóak.
Rossz gazdaságpolitika: Simor szerint az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben gyakran alkalmazta a magas nyomású gazdaság politikáját. Ez két-három évig képes volt a gazdaságot magasabb növekedési pályára állítani, de egy idő után – a gazdaságban meglévő szabad kapacitások kimerülésével – ez a politika már nem a növekedést, hanem az inflációt fűtötte. Ennek jelei már a koronavírus-járvány előtt is látszódtak, a magyarországi infláció már akkor is a legnagyobb volt az EU-n belül. A 2022-es választás előtti osztogatás és az MNB indokolatlanul laza monetáris politikájának köszönhetően pedig még jobban elszabadult az infláció.
Ezt végül csak a kilencvenes évek óta nem látott magas szintű kamatokkal sikerült megfékezni. Mindennek pedig az az ára, hogy a magyar gazdaság immár több mint két év óta stagnálás közeli állapotban van, és lemaradása a régió országaitól tovább fokozódik.
EU-s források rossz felhasználása: Az EU adatai alapján 2014 és 2020 között Magyarország kapta a tagországok közül a legnagyobb arányú támogatást. Magyarországon az EU-s pénzek jelentős részét a kormányzathoz közel álló vállalkozók nyerték el, más részét pedig felesleges beruházásokra költötték el. Simor szerint egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarország nem fog hozzáférni ahhoz a 20 milliárd euróhoz, amit a jogállamisági problémák miatt zárolt az Európai Unió.
Kormányközeli nagyvállalkozók: Simor szerint problémát jelent az úgynevezett tranzit-államosítás is. Ennek során az állam a neki nem tetsző, főként külföldi tulajdonosoktól, jellemzően a piaci ár felett vásárol vissza vállalatokat, majd azokat az általa kiválasztott vállalkozóknak értékesíti. Ilyen folyamat volt például a Budapest Bank és az MKB Bank államosítása, aminek a végén mindkét pénzintézet az Orbánhoz és Matolcsyhoz kötődő MBH Bankba olvadt bele. Ugyanez játszódott le a Vodafone magyarországi leányvállalatának megvásárlásánál is, amelynek többségi tulajdonosa az állam által felpumpált 4iG lett.
„Ezekkel a tranzakciókkal nemcsak az a baj, hogy lebonyolításuk során a magyar adófizetőket tíz- és százmilliárd forint nagyságrendű veszteségek érték, hanem az is, hogy nyílt verseny hiányában alappal feltételezhetjük, hogy az elkótyavetyélt vagyon olyan befektetőkhöz került, akik aztán nem tudják megfelelő hatékonysággal működtetni” – írta a volt jegybankelnök.
Korrupció: Simor a Korrupciókutató Központ legutóbbi, 2025. februári elemzésére hivatkozva azt írta, 2010 óta a „Fidesz-közeli” cégek (12 ember 44 cége) nyerte el a magyarországi közbeszerzések értékének 15–25 százalékát. A költségvetési pénzek tíz- és százmilliárdjainak elvesztése az oka annak, hogy Magyarország nagyon jelentős európai uniós forrásoktól esik el, pedig ezek a vissza nem térítendő források az elmúlt tíz évben évente a GDP 3 százalékával segítették a magyar gazdaság fejlődését.
Torz piac: A volt MNB-elnök szerint a nyílt, teljesítménynövelésre késztető verseny az, ami leginkább megkülönbözteti a sikeres gazdaságokat a sikertelenektől. „Ezzel szemben a magyar gazdaságban a jórészt ad hoc, kiszámíthatatlan, időnként visszamenőleges állami beavatkozások miatt nincs igazán erős verseny” – írta. Az állami beavatkozás miatt sok szektorában a piaci szereplők nem egyenlő feltételek mellett versenyeznek. (Telex)
