Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

Gazdaság
2024.01.29.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
26

A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban külföldiek (Európán kívüliek) dolgoznak. 

A Rogán Antal vezette tárca állítja, a cél az, hogy Magyarországra csábítsanak programozókat, informatikusokat, és újabb befektetéseket vonzzanak az országba. Szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké.

Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, melyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda „digitális cégekre” vonatkozó törvényjavaslata kedvezményes adóztatási rendszert javasol e társaságoknak és munkavállalóiknak.

A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék,

  • ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas,
  • nem minősül harmadik állam állampolgárának,
  • vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide – a szerk.) polgáraként nem biztosított.

A teher csak 9,5 százalék,

  • ha a magánszemély nyugdíjas,
  • harmadik állam állampolgára,
  • vagy EGT-államban biztosított.

A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.

A Rogánék által kitalált új rendszerbe viszont csak azok a cégek léphetnek be, amelyekben többségben vannak a harmadik országból érkező dolgozók.

Ezt a feltételt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.

Figyelemre méltó, hogy a kedvezményhez való hozzáférés feltétele lenne, hogy a cégek megfelelő minősítéssel rendelkezzenek. A minősítést alapítványi körbe szerveznék ki: a kormány rendeletben jelölheti ki a pályázat kiírására és elbírálására hivatott alapítványt, míg a digitális társaság a minősítést követően a később kijelölendő hatósággal szerződhetne, határozott időre.

A törvénytervezetből a jogállamiság sajátos értelmezése is kiolvasható, hiszen e szerint a digitális társasággal szerződő hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését

a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

A javaslat szövegét Miniszterelnöki Kabinetiroda karácsony előtt egy nappal tette fel társadalmi egyeztetésre a kormány honlapjára azzal, hogy a kormány még nem tárgyalta. A véleményeket 2023. december 31-ig lehetett beküldeni, ezért megkérdeztük a kabinetirodát, mikor kerül a kormány elé a javaslat. Erre a kérdésre nem kaptunk ugyan választ, de a tárca rövid leveléből így is kitűnt, hogy nem az asztalfióknak szánják a dokumentumot. Azt írták, hogy

a digitális társasági forma elősegíti a csúcstechnológiai területen történő foglalkoztatás ugrásszerű bővítését, valamint a csúcstechnológiai területen külföldön dolgozó magyar szakemberek számára vonzóbb hazai körülmények kialakítását, továbbá a versenyhelyzet javításának érdekében külföldi, magasan képzett szakemberek magyarországi foglalkoztatásának lehetőségét.

A digitális társaságot mint társasági formát a törvény hozná létre, ha elfogadják. Azokból a legalább 20 millió forint tőkével rendelkező kft.-kből vagy részvénytársaságokból válhat digitális társaság, amelyek szerződést kötnek az illetékes hatósággal. Ez olyan cégek esetében jöhet szóba, melyek üzleti tevékenységüket „informatikai fejlesztési tevékenységekre, okosszerződések alkalmazhatóságára, kiberbiztonságra, infokommunikációs kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építik, amelyeket elérhetővé tesznek a piac, az ipar és a tudomány számára.” A javaslat ugyanakkor meg is jelöli a lehetséges tevékenységi köröket, hozzátéve, hogy minden egyéb tevékenység csak a főtevékenység támogatására irányulhat, és az abból származó bevétel nem lehet több 20 százaléknál.

A fő digitális tevékenységi körök (zárójelben a TEÁOR számok):

  • elektronikai alkatrész gyártása (2611),
  • elektronikai áramköri kártya gyártása (2612),
  • számítógép, perifériás egység gyártása (2620),
  • híradás-technikai berendezés gyártása (2630),
  • elektronikus fogyasztási cikk gyártása (2640),
  • elektronikus orvosi berendezés gyártása (2660),
  • mágneses, optikai információhordozó gyártása (2680),
  • háztartási villamos készülék gyártása (2751),
  • egyéb villamos berendezés gyártása (2790),
  • irodagép gyártása, kivéve: számítógép és perifériái (2823),
  • számítógépes programozás (6201),
  • információ-technológiai szaktanácsadás (6202),
  • számítógép-üzemeltetés (6203),
  • egyéb információ-technológiai szolgáltatás (6209),
  • adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás (6311),
  • világháló-portál szolgáltatás (6312).

A Miniszterelnöki Kabinetiroda 24.hu-nak küldött válasza szerint a jogszabály célja, hogy

Magyarországra csábítása a programozókat, informatikusokat, hiszen abból hiány van. A törvényjavaslat további célja, hogy újabb befektetéseket vonzzon Magyarországra, elősegítve hazánk fejlődését, versenyképességének növekedését.

A 24.hu által megkérdezett szakértők viszont a részletes tevékenységi köri lista alapján úgy vélik, hogy ebben az esetben sem a magasan képzett munkaerő idecsábítása lehet a fő csapásirány, hanem az olcsó vendégmunkásoké. A TEÁOR számok nagyobbik része ugyanis nem olyan digitális tevékenységet jelöl, melyek elvégzéséhez programozókra lenne szükség, hanem összeszerelést, gyártást, amire a képzetlen, olcsó munkaerő is képes.

Azt is megkérdeztük Rogánéktól, hogy számításaik szerint a kükhóval mennyit spórolhatnának a javarészt külföldi munkavállalók az általános szabályok alapján kötelező adó- és járulékfizetéshez képest, de erre sem kaptunk választ.

A kormányzat egyébként éppen a napokban kényszerült intézkedni azért, hogy megvédje a magyar munkahelyeket, miután több Magyarországra települő gyártócég esetében is országos hír lett abból, hogy magyar alkalmazottakat rúgtak ki, és inkább távol-keleti munkásoknak biztosították a helyeket. A kormány úgy döntött, hogy csökkenti az 2024-ben befogadható vendégmunkások számát: 81 ezer helyett 65 ezer fő lett az országos létszámkeret. (24.hu)

Címlapkép forrása: kormany.hu
Miniszterelnöki Kabinetiroda
ROGÁN ANTAL
külföldi munkaerő
adókedvezmény
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.29. - 08:50
26
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Európa vigyázz!

    Európa vigyázz!

  • Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

    Az Egyesült Államok nemzeti gyásznapon emlékezik a 2001. szeptember 11-i terrortámadás évfordulójára

  • Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

    Kunhalmi Ágnes üzent Őrsi Gergelynek

  • Orbán Viktor Kínába látogat

    Orbán Viktor Kínába látogat

  • MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

    MCC-főigazgató: Teljes félreértés, hogy lehet úgy oktatni, hogy tessék, itt van tíz könyv Orbán Viktorról

  • Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

    Kubatov Gábor újra nekiment Karácsony Gergelynek

  • Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

    Kína bocsánatkérést vár Japán legrosszabb rémtettéért, hiába - Egy idős japán nem tűri a hallgatást

  • Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

    Szijjártó Péter: jövő évtől megindul a magyar részvétel Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében

  • Fellendült a bevásárlóturizmus

    Fellendült a bevásárlóturizmus

  • Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

    Egyre több fiatal küzd rákos megbetegedéssel

  •  Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

    Szalay-Bobrovniczky Kristóf: az anyáknak és feleségeknek üzenünk azzal, hogy átnevezik a budapesti Petőfi laktanyát

  • Repülőtér

    Repülőtér

  • 312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

    312 ezer forintos minimálbért akarnak, de azt sem tudni, mikor jön az emelés és valójában mennyi lesz

  • Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

    Kizuhant lakása ablakából a szlovák maffiagyilkosság koronatanúja

  • Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

    Új verseskötet jelent meg a Liget Műhely gondozásában

  • Kim Dzsungun hamarosan vonatára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

    Kim Dzsungun hamarosan vonatjára száll, hogy Vlagyivosztokban Putyinnal találkozzon

  • A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

    A várólista nem igazán csökken, viszont a csípőműtétek árai a magánegészségügyben nőnek

  • Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

    Emiatt zuhanhatott le a repülőgép a börgöndi repülőnapon

  • Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

    Példátlan kiszivárgás: sokkal olcsóbban adják a gázt az oroszok a kínaiaknak, mint Európának

  • Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

    Megújulhat az Orbán-kormány inflációellenes csodafegyvere

  • Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

    Nem roma kérdés, hogy rengeteg tinédzser szül gyermeket Magyarországon

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element