Egyre kritikusabb a helyzet
Jelentős mennyiségű boltbezárás volt minden évben az elmúlt csaknem két évtizedben, most már a falusi kis üzletek kingatják a vészharangot. Állításuk szerint mivel nem vonatkoznak rájuk a kötelező akciók, jelentős bevételektől esnek el, hiszen a vásárlók oda mennek, ahol olcsóbban jutnak áruhoz. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára ennek kapcsán kifejtette, nem a nagyobb áruházakban bevezetett kötelező akciózás az oka annak, hogy egyre több kisbolt zár be. Szerinte a boltbezáráoknak az lehet az oka, hogy sokan a beszerzett árut sokkal magasabb árréssel igyekeznek eladni, ezért nem versenyképes az árazásuk.
Sok falusi kisbolt mostanra a csőd szélére sodródott az év végéig meghosszabbított kötelező akciók miatt. Az érintett vállalkozók úgy vélik, hogy állami támogatás híján sokan bezárhatnak a következő négy hónap során - erről a Pénzcentrum is beszámolt.
A kisvállalkozók azt mondják, nem tudnak versenyezni a multik 15-20 százalékos akcióival, a hosszabbítással pedig a forgalmuk és a bevételük is csökken. A Pénzcentrum szakértőket kérdezett arról, valóban megöli a kisboltokat a kötelező akciózás - a válaszokból egy egészen más kép rajzolódott ki.
Nem az akciók teszik
Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint kár lenne a kötelező akciókra fogni a kisboltok nehéz helyzetét. Mint lapunknak elmondta: több évtizedes tendenciáról van szó.
Egyáltalán nem a nagyobb áruházakban bevezetett kötelező akciózás az oka annak, hogy egyre több kisbolt zár be. Ez egy tendencia, ami már a nagyobb áruházak megjelenésével, a kereskedelmi, vásárlási szokások jelentős átalakulásával együtt indult, valamikor a kilencvenes évek végén. Sokkal inkább azt látom az oknak, hogy az említett kiskereskedelmi egységekben nem nőttek fel ahhoz az árazási gyakorlathoz, ami a nagyobb áruházaknak régóta sajátja, vagyis a beszerzett árut sokkal magasabb árréssel igyekeznek eladni. Ha ez a szemléletváltás meg tud történni a kiskereskedelemben, akkor szerintem sokkal kevesebb kisbolt fog bezárni
- mondta a főtitkár. Azt is hozzátette, hogy azért az emberek még szívesen járnak kisboltba.
Persze, hogy még nem szoktunk le a kisboltokról, sokan kizárólag ilyenekben intézik a bevásárlásaikat. Megmaradt sok helyen a családias hangulat, a vásárlók szívesen mennek oda, ahol név szerint ismerik őket, amolyan szociális-perszonális jellege van még a vásárlásnak is. Itt ráadásul nem is nagy tételt szoktunk vásárolni. Sokkal komolyabb gond, hogy a kereskedelemben szinte folyamatos a generációváltás, nagyon sok kisbolt működik családi vállalkozásként: a fiatalok azonban, ha átveszik a boltot, gyakran egyből be is zárják azt, mert nem akarnak foglalkozni vele
- mondta Neubauer Katalin.
Reagálni kell a változásokra
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, hogy szerinte bár valóban vannak boltbezárások, közel sem olyan tendenciával, mint néhány évvel ezelőtt.
A kilencvenes évek elején volt egy felfutás a privatizációs időszakban, akkor elég sok kisbolt nyílt ki a szabad piaci körülmények hajnalán. A kétezres évektől azonban ez csökkent, mostanra évente nagyjából 3-4 ezer kisbolt zár be, ez mára tendenciává alakult. Nem kimondottan tenném felelőssé a kötelező akciózás rendszerét, bár az tény, hogy a kisboltok ebben már nem vesznek részt. Jellemzően azok zárnak be, akik nem tudnak válaszokat adni a megváltozott kereskedelmi igényekre, illetve természetesen még a koronavírussal kezdődött a nagyobb hullám
- fogalmazott Vámos György. (Pénzcentrum)