A MOL és az állam közös alapítványa közfeladatokat ellátó, közérdekű vagyonkezelő ugyan, de szerintük bűncselekményt követ el, aki az eltitkolt gazdálkodási adataikról beszámol.
Az utóbbi években alaposan kitömték pénzzel a Mol – Új Európa Alapítvány elnevezésű, az olajtársaság és az állam által 2021-ben, közösen létrehozott szervezetet, derült ki a 444 cikksorozatából. A szervezet kuratóriumában olyan nagy nevek ülnek mint Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Miklósa Erika, illetve Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese. Hiába birtokolja ez az alapítvány a Mol részvényeinek több mint 10 százalékát, és jutott részben ezáltal mintegy 80 milliárd forinthoz, működéséről vagy éppen az általa megítélt támogatásokról sokáig keveset lehetett tudni.
A szervezeten keresztül eddig 11 milliárd forint részben közpénz jutott külföldi futballegyesületekhez. A további tervek közt szerepel, hogy megvásárolják Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét 27 milliárd forintért, továbbá létrehoznák a Közép-Európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárdból, majd a 3-4 ezer négyzetméteresre tervezett képtár indulásakor 400-500 festményből álló kollekcióba megvásárolnák a korábbi sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde lánya, Sávolt Karolina Csodakút 1. című képét is. A Munkácsy-képek megvásárlásával kapcsolatban Schmidt Mária egy sajtótájékoztatón elismerte, hogy arról valóban volt szó, de mint hozzátette, idén várhatóan nem kerül rá sor.
Az alapítvány már a 444 első cikke után is fenyegető levelet küldött a lap szerkesztőségének, amelyben magántitok megsértésére, illetve tiltott adatszerzésre hivatkozva büntetőfeljelentéssel fenyegetőzött, de a Mol – Új Európa Alapítvány szerint a külföldre juttatott futballtámogatások ügyének nyilvánosságra hozatala az alapítvány gazdasági érdekét, illetve üzleti titkát sértette.
Végül a hírportál szerkesztősége és az alapítvány közti csörte akkor lépett szintet, amikor hétfőn MTI-közleményben is bejelentették, hogy rendőrségi feljelentést tettek, mert álláspontjuk szerint a működésükről szóló cikkek döntően olyan adatokon alapulnak, amelyek illegálisan kerültek ki az alapítvány informatikai rendszeréből. A 444 álláspontja ezzel szemben az, hogy egy közpénzből közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdálkodásának nyilvánosnak kell lennie. (Telex)
