Miután hírek kezdtek el keringeni arról, hogy a honvédelmi kirúgási hullámban szerepe volt a Századvégnek is, az állítólagos történet a rendőrségen landolt.
A nyomozók friss határozatából az olvasható ki, hogy érdemi nyomozás nélkül úgy döntöttek, hogy nem áll fenn bűncselekmény gyanúja. A hvg.hu megkérdezte a Honvédelmi Minisztériumot az ügyről.
A személyes adattal visszaélés vétség és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik, elutasítom
– ezt a határozatot kapta Vadai Ágnes DK-s ellenzéki képviselő, volt honvédelmi államtitkár a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, ahol a Magyar Honvédségnél levezényelt kirúgási hullámról feltett alábbi kérdése landolt:
Történt bűncselekmény az „állomány fiatalítása" során?
Az ügy alapvetően arról szól, vajon igaz-e, és ha igen, akkor jogszerű-e, hogy a Századvégnek bármi szerepe volt a honvédségi leépítésekben. Ilyen állítások nyár elején a hvg.hu-hoz is eljutottak, és egy Irakot is megjárt, kirúgott katona, Varga Csaba István őrnagy is megemlítette a Partizánnak adott interjújában, hogy
nem belsősök állíthatták össze a kirúgandók listáját, mert annak hamar híre ment volna a szervezeten belül, hanem a kormányzat által más feladatokkal gyakran megbízott „Századvégnél döntötték el, kinek kell mennie (…) Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnök január 20-án egy konkrét listát kapott a minisztertől.
A rendőrséghez aztán úgy került mindez, hogy Vadai Ágnes július elejei, erről szóló írásbeli kérdését Polt Péter legfőbb ügyész feljelentésként értékelte és a nyomozó hatósághoz továbbította. Az ellenzéki politikus arra kérdezett rá Poltnál, hogy ha ez igaz, miként kerülhetett a honvédség állománytáblája egy magáncéghez, törvényes-e ez, felvetődhet-e törvénysértés, netán az államtitoksértés gyanúja.
A legfőbb ügyész által továbbított Vadai-kérdés alapján a rendőrség három lehetséges jogsértési kategóriát azonosított, amelyeknél a gyanú kivizsgálását tartotta szükségesnek: személyes adattal visszaélés, minősített adattal visszaélés és tiltott adatszerzés.
A hvg.hu birtokába került augusztus 21-i, a feljelentést elutasító rendőrségi határozat szerint a fenti gyanúk tisztázására a nyomozó hatóság „nyílt forrású adatkutatást végzett”. Ez a gyakorlatban azt jelentette a dokumentum szerint, hogy megnézték az őrnagy Partizán-interjúját, és a témában megjelent hírekből elolvastak kettő, általuk relevánsnak tartott cikket, a 24.hu-ét és a Válasz Online-ét.
A nyomozók elolvasták továbbá a Honvédelmi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát, amiben benne van, hogy mi a „humánerőforrás-gazdálkodás” hivatalos, szolgálati útja, ki mire jogosult ez ügyben. A nyomozók a fenti lépések után arra jutottak, hogy lehetséges bűncselekmények gyanúja kizárólag a honvédségi létszámleépítés „kiszervezésével” kapcsolatosan merülhet fel.
Logikusnak tűnhet, hogy a hatóságoknak azt kellett volna tisztázni, igaz-e a Partizánnak nyilatkozó őrnagyhoz eljutott, saját megfogalmazása szerint „pletyka”, hogy a Századvégnél döntötték el, kinek kell mennie. Vagy igaz-e a Válasz Online cikke szerinti „feltételezés”, miszerint „a listákat annál a Századvégnél állíthatták össze, amelynek Szalay-Bobrovniczky miniszter korábban elnökhelyettese volt.
A rendőrség azonban nyomozást sem rendelt el, a határozat idevonatkozó szövege így hangzik: „Fentiek alapján maguk az újságcikkeket szerző, illetve az általuk meghallgatott személyek sem tudták megerősíteni azt, hogy a felmenteni kívánt honvédek listáját arra illetéktelenek készítették, ezáltal személyes, illetve minősített adatokat megsértve. Az erre vonatkozó információk az érintettek saját elmondása szerint sem nyertek bizonyosságot, azok ismeretlen forrásból, szóbeszédből származnak, így mindössze vélelemként, elképzelésként értékelhetők. A feljelentésben felsorolt bűncselekmények gyanújára utaló, bármely módon – akár okirati, akár személyi bizonyítékok útján – ellenőrizhető adat nem merült fel."
Mindezek alapján a rendőrség arra jutott, hogy „a bűncselekmény gyanúja hiányzik”, ezért elutasították a feljelentést. A határozatban nincs szó arról, hogy a két szóba jöhető „főszereplőt”, a Honvédelmi Minisztériumot vagy a Századvéget megkeresték volna.
A hvg.hu megtette ezt, már csak azért is, mert a hozzánk eljutott információk szerint állítólag egyes, elbocsátandó tiszteknek, főtiszteknek személyesen kellett megjelenniük raportra századvégesek előtt a IX. kerületi Bálnában. Lapunk július 18-án e-mailben kereste meg a Századvég-csoportot, ahol korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter, és a tárca katonai titkosszolgálatokat felügyelő államtitkára, Barthel-Rúzsa Zsolt is dolgozott. Választ az azóta eltelt több mint egy hónap alatt sem kaptunk. Ugyanaznap, július 18-án a Honvédelmi Minisztériumnak is elküldtük kérdéseinket. Mivel a tárcától sem érkezett semmilyen válasz, nekik augusztus 3-án közérdekű adatigénylésként is elküldtük a kérdéseinket, ezekre már érkezett válasz.
Eszerint a kirúgásokat lehetővé tevő januári kormányrendelet „egyértelműen meghatározza az eljárásrendet, a döntési folyamatot, és a döntéshozó személyt, a Honvédelmi Minisztérium pedig mindig a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el”, továbbá a minősített és a személyes adatok kezelésénél is betartja a törvényt.
A vonatkozó kormányrendelet egyébként annyit ír, hogy a szolgálati viszony megszüntetésére a honvédelemért felelős miniszter jogosult. Azt nem zárja ki, hogy külső, szakmai döntéstámogatást igénybe vehessen a miniszter ehhez. Azt viszont rögzíti, hogy ezzel összefüggésben adatokat csak a miniszter, a (helyettes) államtitkárok, felügyeleti és jogi képviseletet ellátó szervezet kezelhet. A szaktárca azt is jelezte, hogy mivel a törvény nem nyilvános adatnak minősíti a honvédelmi szervezetek személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatokat, így ilyen adatok honvédelmi szervezeten kívüli szervnek való átadása nem is lehetséges.
Azt is elárulták az adatigénylésünkre, hogy a Századvég-csoport egyes cégeivel, intézményeivel a tárca nem kötött a tavaly májusi kormányalakítás óta semmilyen szerződést. A minisztérium 7 háttérintézményéről, továbbá a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló 8 gazdasági társaságról ugyanez nem állítható biztosan, mert az ő szerződéskötéseiknél a HM nem adatkezelő.
Ami pedig a Bálnában zajlott állítólagos munkaügyi találkozókat illeti, a tárca azt írta: „a minisztérium mint közfeladatot ellátó szerv, nem vezet és nem is vezethet nyilvántartást munkavállalóinak személyes találkozóiról, kérdése emiatt nem felel meg a közérdekű adat definíciójának”. (hvg.hu)
