A szomszédos országokban újra felütötte a fejét a szamárköhögés, melyre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is felhívta a figyelmet.
Azonban Magyarországon a lakosság szinte teljes átoltottsága miatt alig jelent veszélyt ez a betegség. Nem a szamárköhögés az egyetlen, ami az évek során fokozatosan, szinte teljesen visszaszorult: a kanyaró, a rózsahimlő, vagy a mumpsz is csak elvétve okoz megbetegedést. A bárányhimlő oltás még csak 2019 óta kötelező kisgyermekeknek, de máris látványosan szorul vissza. Vannak azonban olyan betegségek, melyek ellen nincs kötelező, vagy önkéntes védőoltás sem, és rengeteg megbetegedést okoznak. Skarlátos esetből például 2023-ban hétszer annyi eset fordult elő, mint 2022-ben! Mutatjuk, mely betegségek jelentik most a legnagyobb kockázatot. - írja a Pénzcentrum
A 2024-es év első és második hetében sem jelentettek tömeges, közösségi gastroenteritis-járványt. A január 1. és 7. közötti időszakban a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül három parotitis epidemica megbetegedés gyanúját jelentették. Somogy vármegyéből egy 10, illetve egy 11 éves nőbetegnél, továbbá egy Pest vármegyei 61 éves mumpsz elleni védőoltásban nem részesült nőbetegnél merült fel a mumpsz gyanúja - közölte az NNGYK. A 10 és a 11 éves beteg életkoruknak megfelelően egy MMR oltásban részesültek. A klinikai diagnózis alátámasztására vagy elvetésére szolgáló virológiai vizsgálatok folyamatban vannak. Továbbá az első héten egy importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz diagnózissal jelentett megbetegedés került a nyilvántartásba. A 35 éves Tolna vármegyei nő Indonéziában nyaralt a lappangási időben, ott fertőződött. Tünetei láz és hányás, ízületi fájdalmak voltak. A laboratóriumi vizsgálatok a fertőzés hátterében Dengue vírust azonosítottak.
A második héten ugyancsak előfordult egy importált eredetű vírusos haemorrhagiás láz diagnózissal jelentett megbetegedés, a fertőzés hátterében Dengue vírust azonosítottak. Az érintett 49 éves fővárosi nő Thaiföldön nyaralt a lappangási időben, ott fertőződött. Tünetei láz, hasmenés és az alsó végtagon található petechiák voltak.
Érkezett más egzotikus betegségről is jelentés. Egy laboratóriumi vizsgálattal igazolt, importált Zika-láz megbetegedés került a nyilvántartásba. Egy 48 éves Fejér vármegyei férfibeteg a lappangási időben a Maldív-szigeteken tartózkodott, ahol belázasodott, majd a hazaérkezés után kiütés, ízületi- és izomfájdalom jelentkezett.
A második naptári héten két hazai eredetű Hantavírus okozta veseszindrómáról is érkezett jelentés. Egy Baranya vármegyei 57 éves férfibetegnél és egy Zala vármegyei 48 éves nőbetegnél a laboratóriumi vizsgálatok a Hantavírus Dobrava kóroki szerepét igazolták.
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül két-két morbilli, illetve parotitis epidemica és egy rubeola megbetegedés gyanúját jelentették. Egy 51 éves Veszprém vármegyei férfi, és ukrán menekültként Romániában élő 5 hónapos fiúgyermek morbilli megbetegedésének gyanúját jelentették. Az oltási koron aluli csecsemő igazolt kanyarós beteggel került kapcsolatba Romániában, tünetei a Magyarországra (Budapest) érkezve jelentkeztek. A laboratóriumi vizsgálatok megerősítették a morbilli klinikai diagnózisát. Az 51 éves férfibetegnél a diagnosztikus laboratóriumi vizsgálatok folyamatban vannak.
2024. január 8. és 14. közötti időszakban két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből két gyermek mumpsz megbetegedéséről érkezett jelentés. Egy 6 éves és egy 3 éves gyermeknél - akik életkoruknak megfelelően egy MMR oltásban részesültek - a mumpsz klinikai diagnózis alátámasztására, vagy elvetésére szolgáló virológiai vizsgálatok folyamatban vannak.
Egy 8 hónapos csecsemő rubeola (rózsahimlő) megbetegedés gyanúját jelentették Pest vármegyéből. A csecsemő életkorából adódóan MMR oltásban még nem részesült, a diagnosztikus virológiai
vizsgálatok folyamatban vannak.
Terjed a szomszédban a szamárköhögés
A hazánkkal szomszédos Horvátországban és Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számolt be az ottani központi közegészségügyi-járványügyi hivatal - hívta fel a figyelmet a NNGYK szerdán. Azt írták, hogy a szamárköhögésként ismert, az orvosi szaknyelvben pertussis kötelezően bejelentendő fertőző betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak révén terjed. A tünetek általában a fertőzés után több héttel jelentkeznek. Kezdetben a közönséges megfázáshoz hasonlóak, majd körülbelül két hét múlva a köhögés súlyos, rohamokban jelentkezővé válik. A tünetek legtöbbször 2-3 hét múlva enyhülnek, de a teljes gyógyulás hónapokat vehet igénybe, kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet. Antibiotikumos kezeléssel a betegség jól gyógyítható. A pertussis ellen oltottak és a felnőttek között gyakori az atípusos, enyhe megbetegedés.
Az NNGYK hangsúlyozza, hogy Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően magas, 98% feletti. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak. A szamárköhögés a védőoltás bevezetése előtt a gyermekek körében okozott nagy járványokat, napjainkban egy-egy megbetegedés bármilyen életkorban előfordulhat.
A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek terén Magyarország olyan eredményeket ért el, melyekre joggal lehet büszke - emeli ki az NNGYK közleménye. A 99 százalék körüli átoltottságot, valamint a sporadikus szintre szorított, védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedéseket, az elért eredményeket nem véletlenül ismerik el a tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok is. Jelenleg hazánkban 12 fertőző megbetegedés ellen biztosított védőoltás az életkorhoz kötötten kötelező védőoltási rend keretében - írták.
Sok betegség visszaszorult, mások újra felfutásban vannak
Ahogy azt hangsúlyozta az NNGYK, a kötelező oltásoknak köszönhetően már számos olyan betegség teljesen visszaszorult, vagy szinte el is tűnt Magyarországon, amely a környező országokban vagy a világ különféle pontjain időről időre fellángolnak. A gyermekkorban kötelező oltások sorában található
- a BCG, vagyis a Tuberculosis (gümőkór) elleni védőoltás,
- a DTP, vagyis a diftéria-tetanus-pertussis (torokgyík-merevgörcs-szamárköhögés) elleni védőoltás,
- az IPV, vagyis inaktivált poliovírus (járványos gyermekbénulás) elleni védőoltás,
- a HIB, vagyis a Haemophilus influenzae B kórokozó elleni védőoltás,
- az MMR, vagyis morbilli- mumpsz- rubeola (kanyaró- mumpsz- rózsahimlő) elleni védőoltás,
- a HBV, vagyis Hepatits B vírus elleni oltás,
- illetve 2019 óta kötelezően oltandó bárányhimlő elleni oltás,
valamint meg kell említeni a nem régóta önkéntesen kérhető, térítésmentes HPV elleni védőoltást. Hogyha megnézzük az NNGYK friss statisztikáját, szamárköhögéses esetből összesen 5-t vettek nyilvántartásba az utóbbi 2 évben.
A morbilli, vagyis kanyaró okozta megbetegedésekből, melyek ellen szintén kötelező a védőoltás gyerekkorban, 5 eset volt tavaly, 2022-ben pedig 6. A rubeola, vagyis rózsahimlő okozta esetek száma is összesen 3 volt az utóbbi 2 évben. Parotis epidemica, vagyis mumpsz fertőzés tavaly 11, 2022-ben 22 fordult elő összesen. Hepatitis B fertőzésből tavaly 38, tavalyelőtt 65 eset volt.
Érdemes külön kiemelni a bárányhimlőt (Varicella), mely ellen 2019-ben vezették be a védőoltást, és azóta látványos csökkenés mutatkozik. Ahogy arról korábban részletesen írtunk, az esetszámok látványosan csökkentek 2019 után, viszont ebben közrejátszhattak a koronavírus megfékezése érdekében meghozott intézkedések is. 2013-tól 2019-ig átlagosan 33 ezer bárányhimlő okozta megbetegedés történt egy évben Magyarországon, 2020-ra az esetszámok 13 600-ra, 2021-ben 10 ezerre estek vissza. Friss adatok szerint 2022-ben 15 449 esetet regisztráltak, 2023-ban 15 609-et, jelentősen kevesebbet, mint 2019-ben és a megelőző években. Az átoltottság szintje pedig még közel sem mondható magasnak.
Ami szintén kiolvasható az NNGYK jelentéséből, hogy más kórok viszont terjedőben vannak. A Campylobacteriosis és Salmonellosis okozta jellemzően hasmenéssel, hányással járó megbetegedésekből több eset volt 2023-ban, mint 2022-ben. Ugyancsak sok esetet regisztráltak, melynek Rotavírus-gastroenteritis állt a hátterében, de egy kicsit kevesebbet, mint 2022-ben. Pathogen E.coli által okozott megbetegedésből kifejezetten sok volt: 440 eset, szemben a 2022-ben regisztrált 288-cal. Ami viszont kiugró, hogy skarlátos megbetegedésből 8 998 eset fordult elő tavaly, míg tavalyelőtt 1272, 2021-ben 400, 2020-ban 1 434. A járvány előtt is, 2019-ben 3 739 esetet regisztráltak, 2018-ban 2 842 esetet.
A skarlát ellen nincs védőoltás. A vörheny néven is ismert betegség egy bakteriális fertőzés, amit az A csoportú Streptococcus baktériumok okoznak. A betegséget testszerte megjelenő vörös bőrkiütések jellemzik, amit általában torokfájás, láz kísér. Cseppfertőzéssel és testi kontaktussal terjed, előfordulása a téli hónapokban gyakoribb - írja róla az Egészségvonal. Leginkább az 5-15 éves korosztályt érinti, régen komoly gyermekmegbetegedéseket okozott, ma már azonban az antibiotikumos kezelésnek köszönhetően nem számít súlyos betegségnek. Kezeletlen esetben viszont súlyos, főként a szívet és a vesét érintő szövődmények alakulhatnak ki. (Pénzcentrum)