A Kreml nem hagyja a legkisebb kockázatot sem
Az orosz választási bizottság elutasította a háborúellenes kihívót, Borisz Nagyezsgyint, mint jelöltet a jövő havi elnökválasztáson.
Nagyezsgyin enyhén, de kritikusan illette Vlagyimir Putyin teljes körű ukrajnai háborúját, számolva azzal a kockázattal, hogy Oroszországban nem tolerálják a háborúellenes nézeteket.
A jelölt hasztalan támadni a választási bizottság állítását, amely szerint az általa benyújtott aláírások több mint 15%-a hibás volt, mert panaszát most elutasították.
https://t.co/h1muTldCQZ IN RUSSIA🇷🇺, the election commission has blocked the candidacy of Boris Nadezhdin, who opposes the war in Ukraine🇺🇦, in next month's presidential election. Nadeždin says she will appeal the decision to the Supreme Court of Russia.
— Tero Fella💙FIN 💛💙✌ #NAFO (@tero_kaunisto) February 8, 2024
Az ügynek - elvileg - még nincs vége, mert Nagyezsgyin élni akar fellebbezési jogával az Orosz Föderáció Legfelsőbb Bírósága felé. Erre már nagyon kevés ideje van, de tartja korábbi kijelentését, hogy több mint 200 000 aláírást szerzett Oroszországban, nyíltan és őszintén végezte a gyűjtést.
Bár Putyin a hiperesélyes, de nem kedveli az ellentétes hangokat
A legtöbb felmérés, köztük a függetlennek mondható Levada Központ szerint az oroszok döntő többsége továbbra is szereti Putyint, és támogatja az ukrán háborút – viszont növekedik a szorongás a hazai állapotok miatt. Ez is oka annak, hogy a Kreml nem akar negatív hangokat hallani a kampány során.
A megkérdezettek többsége támogatja Oroszország csaknem két éve tartó ukrajnai háborúját, amelyet az ország kormánya „különleges katonai műveletként” emleget. A válaszadók 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy határozottan támogatja a konfliktust, 18 százalékuk pedig „valamelyest” támogatta azt, aminek a legfőbb oka az volt, hogy „megvédjék az országot az USA- tól és a NATO-tól”.
64% egyetért azzal az állítással, hogy az Ukrajnával való konfliktus civilizációs harcot jelent Oroszország és a Nyugat között.
Miközben Putyin az ország vezetőjeként eltöltött hosszú hivatali ideje alatt korábban erősebb köztámogatást élvezett, sok orosz jóléte az invázió óta megcsappant vagy megrekedt. Ennek ellenére a közvélemény összességében úgy véli, hogy országuk lépései Ukrajna indokolt válasznak tekinthetők egy külső fenyegetésre” – mondta a felmérésről Vadim Volos, a közvéleménykutató NORC-csoport alelnöke.
Az Associated Press és a NORC 2014-es felmérése azt állapította, hogy Putyin – akkor még a harmadik elnöki ciklusát követően – 81%-os támogatottságot ért el. Ezt a közvélemény-kutatást a Krím Ukrajnától való Oroszország általi annektálása után tették közzé, amikor a válaszadók enyhe aggodalmukat fejezték ki a gazdasági körülmények miatt, és féltek attól, hogy az amerikai és európai szankciók negatív hatással lesznek a gazdaságra.
Az új felmérés arra is rámutat, hogy Putyin külföldön tett lépéseit jobban támogatják, mint a hazai döntéseket, melyeknek elfogadottsága mindössze 37%.
Az oroszok többsége (55%) azt mondja, hogy „rendkívül” vagy „nagyon” aggódik a gazdaság miatt, olyan tényezőket is beleértve, mint a megélhetési költségek és a munkahelyek. A nyugati szankciók miatti félelem viszont csak 10%.
32% szerint életkörülményei romlottak a magasabb árak és az alacsonyabb jövedelmek miatt. (Euronews)
