Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Pukli István: Tan- és iskolakötelezettség Dániában és Magyarországon

Vélemény
2024.05.15.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
46

A nálunk szerencsésebb oktatási rendszerrel rendelkező OECD-országok „know-how”-ja azóta foglalkoztat, amióta a 2000-es években Magyarországon is felértékelődött a PISA-mérések eredménye. 

A nem szakrendszerű oktatás innovációs tevékenysége során a kedvezőbb történelmű nyugat-európai országok statisztikai adatai felé fordult a figyelmem, és elkezdtem tanulmányozni, miben különböznek tőlünk. Erről legterjedelmesebb formában a közoktatás-vezetői szakvizsgámhoz készített szakdolgozatomban számoltam be, amelyben a Benelux-államok és Franciaország közoktatásának rendszerét mutattam be és hasonlítottam össze. A magyar közoktatás 2010-es évekbeli összeomlása és az azóta tartó agonizálása egyre inkább a mintaként jellemzett északi államok oktatási szisztémájára irányította a figyelmemet. A családom új életének megtervezésében ez is szerepet játszott, így a geopolitikai, az éghajlati, egészségügyi és minden egyéb szempont mellett az egyik legfőbb érvként a közoktatás színvonala hozott bennünket Dániába. Mert a legutolsó szög a magyarországi életünk koporsójában a státusztörvény áterőltetése volt, így hiába nyert felvételt a legnagyobb gyermekünk az egyik legnívósabb egyházi gimnáziumba, nem láttuk biztosítottnak sem az ő, sem pedig a húgai minőségi oktatását hazánkban.

Kilenc hónapja élek a családommal Dániában. Elég csak annyit mondani, hogy a gyermekeim szinte folyékonyan beszélnek dánul, de a legidősebb gyermekem angolja is akkorát fejlődött, mint 10 otthoni éve alatt angoltanár édesanyjával sem. Azt tűztem ki célul, hogy bemutassam, miben más az itteni oktatási rendszer, mi az, amiben jóval a magyar előtt jár, mi az, ami segítséget nyújthat az otthoni döntéshozóknak, ha arra adnák a fejüket, hogy változtassanak a rendszeren (magam is észrevettem, hogy naivitásom megmosolyogtató), az olvasó pedig gondolkodjon el azon, mi az, amit befogadhatónak tart, mi fér be a magyar hagyományok közé, vagy legalább kapjon néhány olyan gondolatot, amely újabbakat szül. A fenti célom kissé vakmerő, mégis meg kell próbálkoznom vele, mert ezt kötelességemnek érzem.

Jelen írásom témája a tankötelezettség. A magyar rendszerhez hasonlóan a gyermekek Dániában is hatévesen kerülnek iskolába. Ezen a szomorú (?) tényen otthon, Magyarországon háborgunk, hiszen rendkívül körülményes úton az Oktatási Hivatal bürokratái döntenek arról, hogy a szülő azon igényének engednek-e, hogy a gyermek előbb vagy később kezdje meg tankötelezettségének teljesítését. Dániában a szülő vagy a fenntartó önkormányzat is kezdeményezheti, hogy a gyermek várjon még egy évet. Utóbbi esetben a szülő hozzájárulása is szükséges ehhez. A döntést a helyi, a kérdésben érintett szakemberek hozzák meg (az önkormányzat, az óvoda és az iskola együttesen).

A tankötelezettség teljesíthető állami iskolában, magániskolában (amelyek megfizethetőek, körülbelül 2000-2500 DKK havi költséggel járnak – ez nagyjából havi 100-125 ezer forint, amely az itteni keresetek mellett nem számít soknak) vagy otthontanulással is. Ezért nincs iskolakötelezettség, csak tankötelezettség. A legtöbben természetesen az állami iskolát választják. Magyarországon az elmúlt évtizedben szisztematikusan gyilkolják a magániskolákat, a tanulócsoportokat, valamint az otthontanulás lehetőségét, pedig mindegyiknek megvolna a maga szerepe és jelentősége. Hazánkban jelenleg iskolakötelezettség van.

Plusz egy év a felkészülésre

A dán rendszerben a gyerekek hatévesen a 0. évfolyamba kerülnek, ezzel mindegyikük kap egy plusz évet az írás-olvasás tanulása előtt arra, hogy megszokják az iskola hangulatát. A mi lakóhelyünk önkormányzata körzetében (ez speciális eset) a gyerekek már az előző tanév március 1-jén átkerülnek az oviból az iskola napközijébe. Erről is volna mit mesélnem, erre egy későbbi írásomban terveim szerint majd kitérek.

Az alapképzés 10 év. Ebből az első a nulladik, az utolsó a 9. A grundskole-ban (az általános iskolában) három tagozat van, amelyek a gyermekek fejlődéslélektani korszakaihoz igazodnak: az indskole a 0-3. évfolyamot, azaz a kisiskoláskort, a mellemtrin a 4-6. évfolyamot (a kiskamaszkort), az udskole a 7-9. évfolyamot (a kamaszkort) foglalja magában. Az egyes szakaszok végére kell a kimeneti követelményeket elérniük a gyerekeknek, szemben a jól ismert magyar valósággal: minden tanév végén ugyanazt a tananyagot és készségeket kérik a gyermekeinken számon annak ellenére, hogy tudjuk, minden gyermek más tempóban érik. Na, ezt itt tudják, és támogatják. Egyéni fejlesztési terveken alapul az oktatás, a két alsó tagozaton nincsenek érdemjegyek, fejlesztő szöveges értékelést készítenek a pedagógusok a negyedévenként, a családdal történő megbeszélés után. Magyarországon az alsó- és a felső tagozat nem illeszkedik a gyermekek természetes életszakaszaihoz.


A középiskola típusait itt nem részletezem. A szakképzés általánosan kevesebb tanévből áll. A kék vonal a tankötelezettség határa. - Forrás: Magyar Hang

Más lehetőségek, más elvárások

Az igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy ismerek olyan magyar szülőket is, akiknek nem tetszik a dán oktatási rendszer. Természetesen mi, felnőttek, akik Magyarországon szocializálódtunk, más elvárásokkal rendelkezünk az iskolával szemben: első osztályban karácsonyra olvasson a gyermek, harmadikban törtekkel számoljon stb. Ezeknek a szülőknek azt szoktam tanácsolni, hogy legyenek türelemmel, és hagyják, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az iskolai tevékenységekhez. Mert igen, itt a gyerekek szeretnek iskolába járni. Persze a dán ismerőseink sem feltétlenül elégedettek a rendszerrel: a magas adókért cserébe még ennél is jobb iskolát várnak el. Az ő oldalukról ez érthető, főleg úgy, hogy nem tudják, mi milyen oktatási környezetből érkeztünk ide (ahol mi, szülők vittük a szalvétát, a WC-papírt, a szappant az iskolába, másik oldalról én iskolaigazgatóként saját zsebből vásároltam a sulinak krétát.)

A tankötelezettség az első 10 év, amelynek a végén vizsgát tesznek a gyermekek, amely a középiskolába kerülés feltétele is. Ezen magyarként felszisszenhetünk, hiszen ekkor a gyerekek itt is 15-16 évesek, mint Magyarországon, ahol szintén nem vagyunk elégedettek a tankötelezettség felső határával. Miért is jobb Dániában, mint otthon?

1. Mert a kulcskompetenciák fejlesztésére 10 évet szánnak, így biztosan úgy kerülhetnek a gyerekek középiskolába, hogy értően tudnak olvasni, számolni, a saját anyanyelvük mellett az angol és a német nyelvnek is a birtokosai. A középiskolában fejlett kompetenciákkal már nem jelent gondot azoknak az ismereteknek az elsajátítása, amelyek a szakma megszerzéséhez vagy a felsőoktatási továbbtanuláshoz szükségesek. (A képzési koncepció szintén nem ennek az írásnak a témája.)
2. Mert Magyarországon a gyerekeknek 14 éves korban kell dönteniük továbbtanulásról, így a kamaszkort kettévágva váltanak közösséget, és két évet akkor is a bűn rossz oktatási rendszerben kell tölteniük, ha rájöttek, hogy tévedtek. Elveszítik a motivációjukat, lemorzsolódhatnak. Mindezek után az alapkompetenciák hiányában kerülhetnek a munkaerőpiacra.
3. Ugyanez a probléma Magyarországon a 6 és 8 osztályos gimnáziumok esetében, megspékelve azzal, hogy az az esélyegyenlőtlenség melegágya. Az általános iskolából a 4. és a 6. évfolyam után azokat a gyerekeket, akik természetes fejlődési tempója átlagos vagy afeletti, a gimnáziumok elviszik (ez szülői oldalról és e gyerekek szempontjából az egyetlen menekülési lehetőség a rettenetes állapotú alapfokú intézményekből). Az iskolában maradnak a lassabban fejlődők és a felzárkóztatandó gyermekek. Dániában ugyanakkor egységes az alapképzés, nincs állami elitképzés. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánkban ne lettek volna törekvések arra, hogy egységesítsék – akár a teljes – közoktatást, ezek azonban különféle lobbitevékenységek miatt rendszeresen elbuktak. Legutoljára Csapó Benő modelljével ismerkedtem meg, amely – nagyon helyesen – egységesítette volna a 12 évfolyamot, és érettségi után tanulhattak volna 1 év alatt szakmát a tanulók, vagy mehettek volna egyetemre. Ilyen vagy ehhez hasonló elgondolás segíthetne igazán az esélyegyenlőtlenség feloldásában.
4. Dániában nem az életkor a mérvadó a tankötelezettségben, hanem az elvégzett alapképzés. Azaz a magyar viszonylatokkal ellentétben semmilyen esetben sem szakítja félbe a tanuló iskolai tanulmányait, hiszen a tankötelezettséget akkor teljesíti, ha elvégzi a grundskole-t. Magyarországon azután a tanév után, amelyben a gyermek betölti a 16. életévét, már nem tanköteles, így akár félbeszakadhat a szakmunkás, a négyosztályos, az öt-, hat vagy nyolcosztályos gimnáziumi képzése is végzettség nélkül.

A 10 általános iskolai évfolyam elvégzése után a gyerekeknek lehetőségük van még egy évet az alapképzésben ráhúzni: vagy azért, hogy megerősítsék a tudásukat, vagy még nem döntötték el, hol szeretnének továbbtanulni.


Forrás: Magyar Hang

Hol legyen a tankötelezettség felső határa?

Az efterskole különleges dán oktatási intézmény. Lehet állami vagy magánintézmény is. A 8. évfolyamtól lehet ide járni maximum három évig, azaz a 10. évfolyam végéig, és innen is lehet bármilyen középfokú intézménybe jelentkezni. De lehet ide járni a 9. és a 10. évfolyamtól is, attól függően, hogy ki mikor érik meg erre a döntésre. A „sima” általános iskolákhoz képest ez az iskolatípus többletszolgáltatást tartalmaz, például sportfókuszú lehet vagy akár drámatagozatos is, a közelünkben működik a Billeshave Efterskole, amely több kiemelt kompetenciát is fejleszt, például lovassportokat oktat.

Mi is legyen a tankötelezettség felső határa? 18 éves kor? 16 éves kor? Első ránézésre szimpatikusabb a 18 éves határ, hiszen minél tovább tartjuk a gyermeket az iskola falai között, annál nagyobb biztonságban van (alapesetben, hiszen a hazai viszonyok ezt épp cáfolják a gyermekvédelmi jelzőrendszer hiányosságaival), azonban a fentebb vázolt okból egy demotiváló oktatási környezetben káros is lehet. De a tankötelezettséget adminisztratív, oktrojált úton tudjuk csak elérni? Én elképzelhetőnek tartom azt is, hogy olyan oktatási rendszert hozzunk létre akár Magyarországon is, ahová a gyerekek szeretnek járni, vonzza, magával ragadja őket, és nem engedi őket lemorzsolódni, elkallódni. A jó oktatási rendszer nem csupán álom. Megvalósítható! És akkor teljesen mindegy, mi a tankötelezettség felső határa. (Magyar Hang)

Címlapkép forrása: The New York Times
ISKOLA
DÁNIA
oktatás
KÖZOKTATÁS
TANKÖTELEZETTSÉG
iskolakötelezettség
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.05.15. - 18:15
46
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Elon Musk démoni oldala, amit kevesek ismernek

    Elon Musk démoni oldala, amit kevesek ismernek

  • Keira Knightley meglépi, amit a legtöbb színész eddig nem mert

    Keira Knightley meglépi, amit a legtöbb színész eddig nem mert

  • iPhone12: Egyre több európai ország veszi fontolóra a telefon betiltását

    iPhone12: Egyre több európai ország veszi fontolóra a telefon betiltását

  • Láthatatlan gyilkos vadászik a magyarokra: hetente 30-an halnak meg emiatt a saját otthonukban

    Láthatatlan gyilkos vadászik a magyarokra: hetente 30-an halnak meg emiatt a saját otthonukban

  • Az Orbán-kormány engedné, hogy képesítés nélkül lehessen végezni egyes munkaköröket

    Az Orbán-kormány engedné, hogy képesítés nélkül lehessen végezni egyes munkaköröket

  • Elon Musk a világ urának képzelte magát, nem akárkitől kapott egy sallert

    Elon Musk a világ urának képzelte magát, nem akárkitől kapott egy sallert

  • Megdőlt a nagy C-vitamin tévhit: ezt jobb, ha tudja a drága patikai tablettákról

    Megdőlt a nagy C-vitamin tévhit: ezt jobb, ha tudja a drága patikai tablettákról

  • Pénzbüntetést lengettek be Szijjártóék a késő diplomatáknak

    Pénzbüntetést lengettek be Szijjártóék a késő diplomatáknak

  • Orbán Viktor azt álmodja, hogy magyar cégek tömege fektet majd be külföldön, de ez nem reális

    Orbán Viktor azt álmodja, hogy magyar cégek tömege fektet majd be külföldön, de ez nem reális

  • Nem sokat ér a Moszkvának nyújtott észak-koreai segítség

    Nem sokat ér a Moszkvának nyújtott észak-koreai segítség

  • Kiderült, ki lehet a magyar kormány partnere a reptér megvételében

    Kiderült, ki lehet a magyar kormány partnere a reptér megvételében

  • EU-csatlakozás: nagy zöld lámpát kapott Románia és Bulgária

    EU-csatlakozás: nagy zöld lámpát kapott Románia és Bulgária

  • Áll a bál a MÁV és Lázár János között

    Áll a bál a MÁV és Lázár János között

  • "Azért magas a benzin ára, mert az ukránok megemelték a tranzitdíjat"

    "Azért magas a benzin ára, mert az ukránok megemelték a tranzitdíjat"

  • Még közel egy hétig marad a nyáriasan meleg idő

    Még közel egy hétig marad a nyáriasan meleg idő

  • Seszták Miklós vodkás reklámcuccokkal lepte meg a gyereket

    Seszták Miklós vodkás reklámcuccokkal lepte meg a gyereket

  • Márki-Zay Péter rendszerváltást hirdetett

    Márki-Zay Péter rendszerváltást hirdetett

  • Cáfolta a Miniszterelnökség, hogy Pakson leváltanák az atomblokkok orosz üzemanyag-ellátását

    Cáfolta a Miniszterelnökség, hogy Pakson leváltanák az atomblokkok orosz üzemanyag-ellátását

  • Lemond Simicskó Istán

    Lemond Simicskó Istán

  • Kim Dzsongun orosz atomfegyvereket simogatott

    Kim Dzsongun orosz atomfegyvereket simogatott

  • Karácsony Gergely szerint a Fidesz titokban mégis vegyianyag-lerakót épít

    Karácsony Gergely szerint a Fidesz titokban mégis vegyianyag-lerakót épít

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element