Magyarország kirívó az egyik fontos mutatóban
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Az Ember nevű uniós agytröszt szerdai átfogó elemzése megdöbbentő folyamatokat ír le az uniós villamosenergiapiacon az immár rendelkezésre álló 2023-as egész éves adatok alapján:
- Példátlan összeomlás a szén- és gázalapú áramtermelésben. A fosszilis alapú villamosenergia-termelés 2023-ban rekordmértékű, 19%-os (-209 TWh) visszaesést mutatott, így az EU villamosenergia-termelésének első alkalommal kevesebb mint egyharmadát tette ki. A széntermelés 26%-kal (-116 TWh) minden idők legalacsonyabb szintjére (333 TWh) esett vissza, és 2023-ban már csak 12%-át tette ki az EU villamosenergia-mixének. Fontos az is, hogy a szénalapú termelés összeomlása nem eredményezte a gázalapú termelés növekedését. A gázalapú áramtermelés 15%-kal (-82 TWh) 452 TWh-ra csökkent, ami legalább 1990 óta a legnagyobb éves csökkenés. Ez volt a negyedik egymást követő év, amikor a gázalapú termelés csökkent, és 2023-ban a gáz az EU teljes energiatermelésének 17%-át tette ki.
- Rekordmértékű csökkenés az EU villamosenergia-ágazatának CO2-kibocsátásában. Az EU villamosenergia-ágazatának kibocsátása 2023-ban rekordmértékben, 19%-kal (-157 millió tonna szén-dioxid-egyenértékkel) csökkent. Ez felülmúlta a korábbi legnagyobb, 13%-os éves csökkenést, amely 2020-ban, a Covid-19 világjárvány idején volt. A villamosenergia-ágazat kibocsátása a 2007-es csúcsérték óta csaknem a felére csökkent (-46%). Tizenegy ország érte el az eddigi legnagyobb kibocsátáscsökkenést. A csökkenés nagy részét a szél- és napenergia növekedése okozta, de a villamosenergia-kereslet is jelentős szerepet játszott. A villamosenergia-kereslet 2023-ban 3,4%-kal csökkent. Ez azt jelentette, hogy a kereslet 2023-ban 6,4%-kal alacsonyabb volt, mint 2021-ben, az energiaválság kezdetén - az ebben az időszakban bekövetkezett csökkenés valamivel több mint egyharmada (38%) az ipari villamosenergia-fogyasztás csökkenésének tudható be.
- A szélenergiaalapú áramtermelés először haladta meg a gázét. A szélenergia 2023-ban rekord mértékű, 55 TWh (+13%) éves termelésnövekedést ért el. Ez azt eredményezte, hogy a szélenergia-termelés először haladta meg a gázalapú áramtermelését. A szélenergiából termelt villamos energia 475 TWh volt, ami Franciaország teljes villamosenergia-igényének felel meg, szemben a gázból származó 452 TWh-val. Ez volt az egyetlen év, amikor a szélerőművek termelése meghaladta a széntermelését (333 TWh), eltekintve a Covid-19 hatásaitól 2020-ban. 2023-ban 17 GW szélenergiát telepítettek, szemben a 2022-es 16 GW-tal, ami kis mértékben az eddigi legnagyobb éves kapacitásnövekedést jelenti. Ennek a telepítési aránynak azonban 2030-ig csaknem meg kell duplázódnia, évi több mint 30 GW-ra, ha az EU el akarja érni a kitűzött célokat.
- A szél- és napenergia aránya rekordot dönt a megújuló energiaforrásokból. Az EU villamosenergiájának több mint negyedét (27%-át) először biztosította 2023-ban a szél- és napenergia, szemben a 2022-es 23%-kal. Ezzel a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia aránya rekordmagasra, 44%-ra emelkedett. A szél- és napenergia együttes termelése rekordmennyiségű, 90 TWh-val, a beépített kapacitás pedig 73 GW-tal nőtt. A napenergia továbbra is erőteljesen növekedett, 2023-ban 56 GW többletkapacitással, szemben a 2022-es 41 GW-tal (+37%). A napenergia azonban nem érte el a 2022-es éves termelésnövekedést (+36 TWh 2023-ban, szemben a 2022-es +48 TWh-val). Az EU villamosenergia-rendszerében folytatódott az elmozdulás a szél- és napenergia által működtetett rendszer irányába, mivel az órák 24%-ában a villamos energia kevesebb mint egynegyede származott fosszilis tüzelőanyagokból, szemben a 2022-es mindössze 4%-kal. A szél- és napenergia részarányának további növekedésével egyre fontosabbá válnak a hálózatok, a tárolás és a rendszer rugalmasságát biztosító egyéb eszközök.
Második helyen egy fontos mutatóban Magyarország
A fenti jelentés egyik részleterületét kiemelve posztot adott ki az Energiaügyi Minisztérium, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a második Európában egy fontos zöldenergia mutatóban.
A poszt szerint a fenti elemzésből kiderült: Görögország (18,83 százalék) után 18,16 százalékkal hazánkban a második legnagyobb a napenergia aránya az áramtermelésben. „A tavalyi bővülés mértékében is csak a görögök büszkélkedhetnek a miénknél kedvezőbb adattal. Ebben az összevetésben a magyar mutató közel kétszerese a 9,1 százalékos uniós átlagnak”.
Emlékeztet a poszt arra, hogy a zöldenergia termelés és tárolás további térnyerését hathatósan alapozzák meg az elmúlt években létrejött óriási napenergia kapacitások. A naperőművek összes beépített teljesítménye tavalyelőtt (~1100 MW) után tavaly is rekordmértékben, több mint 1600 megawattal nőtt Magyarországon. Háztartási méretű kiserőműből a 2030-ra várt 200 ezerhez képest már most több mint negyedmillió üzemel hazánkban.
Utalnak a jelenleg futó Napenergia Plusz Programra, amely tovább segíti a magyar családokat a zöldenergia hasznosításában. A tárolót is tartalmazó modern napelemes rendszerek telepítéséhez ingatlanonként akár 5 millió forint nyerhető el. A több mint 25 ezer jelentkező közül mintegy 3300-an már a vállalkozási szerződések kitöltésénél tartanak, és több mint 200 támogatási kérelem is beérkezett. (Portfolio)
