Miután közel 500 köbméter olaj folyt ki egy régi csőből, a helyiek kártérítést és felelősségre vonást követelnek az olajtársaságtól.
A Velencei-tó déli partján fekvő Gárdony külterületén a kis házakat mezőgazdasági munkások és ingázók lakják. A 28 éves Dudás Róbert és párja, akik mindketten a közeli Székesfehérváron dolgoznak, tavaly februárban költöztek ide.
Vonzotta őket a tiszta, nyugodt környezet - kellemes változatosság az addigi szovjet stílusú lakásuk után. Ám alig néhány hónappal később egy olajszennyezés megváltoztatta a környéküket.
Tavaly szeptemberben a MOL, Magyarország vezető gáz- és olajtársasága nyomáscsökkenést észlelt az egyik csővezetékükben. A hetekig tartó vizsgálat végül szivárgást tárt fel Dudás háza közelében, miután kiderült, hogy a vezeték megsérült.
A takarítás a helyi lapok szerint több milliárd forintba kerülhet. A helyi lakosok, köztük Dudás is, azt állítják, hogy nem volt átláthatóság, és kártérítést és válaszokat követelnek.
Mennyi olaj szivárgott el?
A MOL - amelyben a magyar kormány alapítványokon keresztül részesedéssel rendelkezik - február végén közzétett jelentése szerint szeptemberben nyomáscsökkenést észlelt 190 kilométer hosszú vezetékében.
Miután októberben a szivárgás helyét egy Gárdony melletti, két méterrel a föld alatt lévő szakaszon lokalizálták, a MOL kiásta a csövet, és egy 10 centiméteres törést tárt fel.
Ezután néhány hétre leállította az olaj áramlását, majd kicserélte az alkatrészt, friss földdel fedte be a csövet, és folytatta a munkát. Az ellenőrzés és a tisztítás folytatódik az újonnan kiásott ellenőrző kutakat jelző kék csöveken keresztül, amelyekből mintegy tucatnyi látható a szivárgás helye közelében lévő utcákban.
A lakosoknak azonban számos kérdése maradt megválaszolatlan, többek között a kiszivárgott olaj mennyiségével kapcsolatban.
A MOL kezdetben 10 köbméternyi szivárgást ismert el. Az Átlátszó tényfeltárását és a helyiek nyomását követően azonban a vállalat elismerte, hogy csaknem 487 köbméter olaj szivárgott el. Ez körülbelül egy olimpiai úszómedence térfogatának egyötöde, vagy 6500-szor annyi olaj, mint amennyit egy autó gáztartálya elbír.
A megélhetési válság alternatívája
"Van egy család, amelyik közvetlenül érintett" - mondta az Euronewsnak Eötvös Árpád Pál, Gárdony polgármestere. Ők azon az ingatlanon laktak, amelyik mellett a szivárgás történt. Eötvös szerint ez a család kártérítést kapott a MOL-tól, amely felajánlotta, hogy megvásárolja az ingatlanukat.
Eötvös kiemelte, hogy hivatala heti kapcsolatban áll a MOL-lal, amely egy tucat kutat vizsgált meg. Ezen felül az önkormányzat több mint 50-et vizsgált meg, amelyek közül egyik sem mutatott olajszennyeződésre utaló jeleket, viszont nátriumot, nitritet vagy e-coli baktériumot találtak, amelyek mind károsak.
Eötvös szerint ez annak köszönhető, hogy ez a mezőgazdasághoz közeli, folyóvíz és aszfaltozott utak nélküli terület nem alkalmas főállású lakosok számára, de elismeri, hogy a magas bérleti díjak miatt az emberek ide költöznek.
"Ez a terület alternatívát jelent a megélhetési válságra" - ért egyet Dudás Róbert, helyi lakos. Az ő ingatlanja mintegy 200 méterre van a szivárgástól. A Facebookon értesült az esetről.
Sokakhoz hasonlóan Dudás is a kertjében lévő kútra támaszkodik. Ő 2025 januárjában magánúton végzett vizsgálatot, és nem talált szennyeződést. Ennek ellenére kapott egy levelet az önkormányzattól, amelyben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy tartózkodjanak a kút vizének fogyasztásától a szivárgással össze nem függő esetleges szennyeződés miatt.
Úgy véli, az önkormányzatnak az itt élők érdekében kellene fellépnie, nem csak annak az egy családnak, amelyik kártérítést kapott.
Itt 164 lakos él. Az önkormányzat mindannyiukat cserben hagyta
- mondja. Horányi Tibor környezetmérnök, az Alba Natura Alapítvány civil szervezet tagja, az önkormányzati közgyűlés tagja szerint több áldozata van az olajszennyezésnek, mint amennyit a MOL és az önkormányzat elismert.
"Ez az ember nem akarja használni a kút vizét, mert érzi az olajszagot. Ő nem tud állatokat tartani, ő pedig abbahagyta a zöldségtermesztést" - mutat különböző irányokba Horányi, azon a talajon állva, amelyet a MOL a szivárgás után a lyukak betömésére használt. A gárdonyi környezetvédelmi mérnök szerint a helyiek kártérítésért bíróság elé vihetnék a MOL-t.
"De nem mindenki van olyan anyagi helyzetben, hogy ügyvédet fizessen" - mondja.
Veszélyben a Velencei-tó?
A MOL februári jelentésében bejelentette, hogy egy L alakú tömör falat épít a föld alá, hogy megállítsa a szennyeződés esetleges terjedését, amíg a kitermelés a monitoring kutakon keresztül folyik.
A szakértők, köztük Horányi és a Greenpeace helyi szervezete attól tartanak, hogy a szennyeződés elérheti a Velencei-tavat, Magyarország harmadik legnagyobb tavát, amely több veszélyeztetett fajnak ad otthont.
"Egy szokásos kármentesítés során nem használnak szigetelőfalakat, mert azok drágák" - mondja Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyipari szakértője. "Gyanítjuk, hogy a szennyezés nagyobb, mint gondolták".
Gárdony polgármestere szerint a szennyeződés nem ment túl az eredeti kiterjedésen, de a földalatti fal építésének tervét "megnyugtatónak" tartja.
Az elöregedő csövek a jövőbeni balesetek forrása lehetnek
A Greenpeace megjegyzi, hogy a MOL csőrendszere a kora miatt sérülékeny, mivel sok csövet 50 évvel ezelőtt fektettek le.
A gárdonyi incidens nem egyedi eset volt. Sőt, a helyiek megosztanak egy pletykát arról, hogy itt már tíz éve is volt egy szivárgás, bár erre nincs bizonyíték. Néhány héttel azelőtt, hogy a MOL elismerte a gárdonyi csőtörést, Kiskunmajsán egy másik vezeték is elrepedt, és az olaj ott is elszivárgott.
A Greenpeace kártérítést, átláthatóságot és tisztítást követel ezeken a helyszíneken, valamint erőteljesebb erőfeszítéseket a hasonló incidensek megelőzésére, és a fosszilis energiahordozókkal működő infrastruktúráról való átállást.
A MOL azt állítja, hogy "a legmodernebb berendezésekkel" vigyáznak a több mint 1200 kilométeres magyarországi csőhálózatukra (a cég egyébként egyelőre nem válaszolt kérdéseinkre).
"Úgy tűnik, ezeknek a csöveknek a karbantartása és gondozása nem elégséges" - mondja Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa. "Mert ha így lenne, akkor ezek az események nem történtek volna meg". (Euronews)
