Csak drágább Vlagyimir Putyin gáza.
Májusban tovább, 9 százalékosra nőtt a Magyarország által vásárolt orosz gáznak a holland terméktőzsde két hónappal korábbi, irányadó szintjéhez viszonyított felára – számítottuk ki az Eurostat minapi frissítéséből. Eszerint, míg márciusban a nyugati börze TTF-nek nevezett mutatója köbméterenként 94 forintról, 6 százalékkal, száz forintra emelkedett, addig az oroszok áprilisi, 101 forintos tarifánkat 8 százalékkal 110 forintra emelték. (A kereskedés mértékegységei szerint, míg a TTF márciusra megawattóránként 26-ról 27 euróra ugrott, addig Putyinék májusra 27 euróról 30 euróra srófolták a díjunkat.) Orosz árunk tőzsdéhez viszonyított felára utoljára több mint egy éve, tavaly áprilisban állt ennél magasabban.
Eközben a gázfogyasztás zuhan, a tárolók pedig már most, a nyár közepén szinte csurig teltek.
Ha ugyanezt a mennyiséget a két hónappal korábbi, tőzsdei áron vesszük, úgy 6 milliárdot takaríthattunk volna meg. Az év elejétől számolva hasonló összeget, míg a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 2021 végi megkötésétől számolva 232 milliárd forintos veszteséget kapunk.
A tőzsdei és az orosz tarifák érvényesítése közötti két hónap alapján viszonylag kis kockázattal megjósolható, hogy tarifánk augusztusig szinte bizonyosan, tovább nő. A májusi, köbméterenként 117 forintos TTF-átlag ismeretében az is kijelenthető: ha egyazon hónapban nem az oroszoktól, hanem a piacról vásároltuk volna meg a fűtőanyagot, úgy az ügyleten 4 milliárdot vesztettünk volna. Ugyanakkor eme számítási módszertan idén 59 milliárdos, 2021 októbere óta pedig 416 milliárdos veszteséget mutat a mi kontónkra.
Az Eurostat-nyilvántartásban szereplő 14 uniós tagállam májusban összesen 4 milliárd köbméter gázt vásárolt az oroszoktól. Ez áprilishoz képest 200 millió köbméteres csökkenés. Ezen belül fele-fele arányban oszlott meg a vezetéken érkező, illetve az össze-cseppfolyósítva, hajón szállított, LNG-nek nevezett földgáz-fajta. Magyarország a maga 579 millió köbméterével, a görögök után, a második legnagyobb vezetékes mennyiséget vásárolta. De LNG-ből is csak a franciák vettek többet, becsléseink szerint közel 900 millió köbmétert. Vezetéken változatlanul jelentős vevők az olaszok és a szlovákok, illetve sok LNG-t vásárolnak a belgák és a spanyolok is. (Míg az Európai Unió Tanácsa a múlt hónapban szigorította, de nem tiltotta meg az orosz LNG vásárlását, a csöveken keresztüli szállításokra változatlanul nem vonatkozik korlátozás. Igaz, néhány, számára kedvesebb tagállam kivételével, az európai vezetékeket, 2022 nyarán, éppenséggel Moszkva zárta el.) Bár ilyen formán a csehek se estek ki Putyin kegyeiből, az általuk vett, jelképes, 8 millió köbméteres mennyiség azt bizonyítja, hogy a – Szijjártó Péter szakminiszter kedvenc kifejezését idézve - „fizikailag” hozzánk sok szempontból hasonló helyzetű, közép-európai állam, a többiekhez hasonlóan, sikeresen váltott más beszállítóra. Igaz, májusban ők fizették a legmagasabb, köbméterenként 129 forintos díjat.
A mi 110 forintunk az uniós ügyletek sorában éppenséggel az ötödik legmagasabbnak számított. A korábbi évek gyakorlatához képest ez kedvező változás. Litvánia ugyanakkor a nyilvántartás szerinti, szintén jelképes, 2 millió köbméteréhez egységenként 40 forintért jutott hozzá.
Bár a múlt hónapban a KSH is csatlakozott a számítási módszertanunkat bizonyítékok nélkül támadók sorába, állításukat, miszerint orosz gáztarifánk alacsonyabb az irányadó TTF-nél, hitelt érdemlően mindeddig nem támasztották alá.
Tovább zuhannak az igények
Idén januártól júniusig összesen 4,4 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest 6,5 százalékos csökkenés. A KSH-nak az állami MVM adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint a gázigények két év alatt közel negyedükkel estek. 2023 első felében a lakosság és a gazdasági szereplők, nagyjából fele-fele arányban, több mint egymilliárd köbmétert takarítottak meg. Az idei első félévre kimutatott, további, mintegy 300 millió köbméternek viszont kétharmada már a háztartásoktól származott. A szaktárca az egyre „tudatosabb” felhasználást a „nemzetközi energiaválságra" vezeti vissza. Az uniós elvárások szerint az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett csökkenteniük a felhasználásukat. Ehhez képest, tavaly után, Magyarország idén áprilisig is 20 százalékot teljesített. A megfelelő felkészülés és a visszaeső felhasználás együttes hatására eddig 5 milliárd köbméter gázt sajtoltak a tárolókba, ami a kötelező feltöltési ütemtervet jelentősen meghaladó, négyötödnyi töltöttségi arány. A magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően tartósan Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik - szögezik le. „Biztonságos ellátásukról a háborús időkben is gondoskodik a kormány” – írja az EM.
(Népszava)
