Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egyre több a gyanús jel: megpróbálhatják megmérgezni Finnország ivóvizét az oroszok

Külföld
2024.07.31.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
22

Moszkva egyre gyakrabban követ el szabotázsakciókat Nyugaton.

A víztisztító telepekre történő betörések a szürke zónás agresszió legjobb példái. A finnek talán soha nem tudják meg, hogy ki volt az elkövető, de ellen kell állniuk annak, hogy átadják magukat a félelemnek.

Idén nyáron rejtélyes behatolók törtek be finn víztornyokba és víztisztító telepekre. Nem loptak el semmit, ami nem meglepő, hiszen ezekről a helyekről nem sok mindent lehetne ellopni. De más okból is behatolhatnak a víztisztító telepekre: hogy felderítsék azokat a jövőbeni támadásokhoz – vagy hogy a lakosság aggódni kezdjen a csapvíz biztonságos volta miatt. A vízkezelés kikapcsolásával vagy szennyező anyag hozzáadásával egy behatoló az életet adó folyadékot járványok forrásává változtathatja.

A finn hatóságok eddig egyetlen gyanúsítottat sem fogtak el. A betörési akció azonban kiváló példája annak a nem katonai agressziónak, amelyet Oroszország az utóbbi években tökéletesített. Ebbe a sorozatba illik az az összehangolt szabotázs, amely éppen az olimpiai játékok kezdete előtt leállította a francia vasútvonalakat, mindössze néhány nappal azután, hogy a francia rendőrség letartóztatott egy orosz állampolgárt a játékok alatti „destabilizáció” gyanúja miatt – írja a Foreign Policy hasábjain Elisabeth Braw, az Atlantic Council tudományos főmunkatársa.

A finnországi behatolások a déli partvidéken fekvő Porvoo városában kezdődtek, ahol a hatóságok arról számoltak be, hogy valaki kétszer is megpróbálta feltörni a város víztornyát. Ezután a Helsinki közelében, szintén a finn déli partvidéken fekvő Sipoo jelentette, hogy a vízművét megpróbálták feltörni. Porvoóhoz hasonlóan a támadók két egymást követő éjszaka is célba vették a vízművet. Finnország déli partvidéke általában meglehetősen csendes, de a közvetlen szomszédja a Finn-öböl, a Szentpétervárra tartó és onnan induló hajók átjárója.

Július közepéig 11 betörési kísérlet történt finn víztornyokba és tisztítóművekbe. „Az eddig bejelentett betörések nem voltak súlyosak, és nem a legkritikusabb, erősebben őrzött helyszínek ellen irányultak, de az aggasztó, hogy a betörések száma éppen ebben a pillanatban nőtt meg” − mondta Arto Raty nyugalmazott altábornagy.

A behatolók nem jutottak el a vízművek és tornyok érzékeny részeihez. Mivel azonban néhány héten belül ilyen feltűnő támadássorozatra került sor, a finn hatóságoknak fel kell készülniük továbbiakra is. Több városi önkormányzat már elhatározta, hogy megerősíti a vízművek biztonságát.

Kinek az érdeke?

A hatóságok azt a kérdést is felteszik: kinek állhat érdekében betörni a finn vízművekbe? Eddig még nem fogtak el senkit, és nyilvánosan sem gyanúsítottak meg senkit. A betörők azonban valószínűleg nem közönséges bűnözők voltak. „Ezek nem olyan betörések, amelyeket bűnözők szoktak elkövetni” – mondta Pekka Toveri nyugalmazott vezérőrnagy, a finn katonai hírszerzés korábbi vezetője, aki jelenleg az Európai Parlament tagja.

A tolvajok ugyanis tudják, hogy a közműlétesítmények érzékeny részeihez nehéz hozzáférni, és mindenesetre az itt használt drága technológiai eszközöket máshol könnyebb lenne ellopni.

Lehetne gyanakodni környezetvédelmi szélsőségesekre – de ők nagy nyilvánosság előtt rendeznek tüntetéseket, nem pedig a sötétség leple alatt végeznek betöréseket, és még a legfanatikusabb környezetvédelmi szélsőséges sem tartaná jó ötletnek a vízközművek megtámadását. A terroristák is olyan támadásokat hajtanak végre, amelyek a lehető legnagyobb nyilvánosságot kapják, és egyetlen ismert terrorista csoportnak sincs oka a kritikus nemzeti infrastruktúra finn üzemeltetőit támadni.

Egy szereplő azonban érdekelt a finnek megrémítésében: a Kreml. „A vízkezelő vállalatok azt mondták, hogy a betörések nem normálisak, és ez aggasztja az embereket” – mondta Toveri. „És Oroszország szürke zónás agressziójának egyik célja a félelemkeltés.” Raty hozzátette: „Nincs bizonyítékunk arra, hogy ki áll az akciók mögött, de természetesen a logika mutatja, kik lehettek.”

Oroszországnak egyértelmű érdeke, hogy a finn kritikus nemzeti infrastruktúrát károsítsa

– és azt sugallja a finn közvéleménynek, hogy az infrastruktúrája nem biztonságos. Mielőtt Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, a Kreml minden NATO-csatlakozással kapcsolatos felvetésre pontosan meg nem határozott következményekkel fenyegetőzött. Amikor a két ország végül csatlakozott, az orosz fegyveres erők annyira el voltak foglalva Ukrajnában, hogy az úgynevezett következményekre nem került sor.

Oroszország gyakran követ el szabotázsokat

Ez nem jelenti azt, hogy Oroszország tétlenkedett volna. A Kreml már a két ország NATO-csatlakozása előtt is azzal volt elfoglalva, hogy nem katonai módon okozzon kárt nekik és más nyugati országoknak. A Kreml által irányított vagy elnézett kibertámadások gondokat okoztak az amerikai sofőröknek – emlékezzünk a Colonial Pipeline elleni támadásra –, brit kórházaknak és számtalan más országnak.

Tavaly ősszel Oroszország olyan sok illegális bevándorlót kezdett a finn határra szállítani – azzal a céllal, hogy túlterheljék a finn hatóságokat –, hogy Helsinkinek teljesen le kellett zárnia az átkelőket. Úgy tűnik, Oroszországnak köze volt két tenger alatti kábel és egy csővezeték elleni rejtélyes szabotázshoz svéd, finn és észt vizeken, szintén tavaly ősszel: a feltételezett elkövető, egy kínai konténerhajó, széleskörűen együttműködött az orosz hatóságokkal, és az incidensek előtt és után orosz balti-tengeri kikötőkbe és kikötőkből hajózott.

Oroszország folyamatosan új agressziós formákat talál ki a háború és a béke közötti szürke zónában, mert az ilyen agressziókért nem kell félnie a büntetéstől. A nyugati országok egyszerűen nem fognak szemtől szemben válaszolni.

Képzeljük el, milyen lenne, ha a liberális demokráciák kormányai menedékkérőket gyűjtenének össze és helyeznék el őket az orosz határon, vagy engednék, hogy nyugati székhelyű kibertámadók megbénítsák az orosz kórházakat.

Valójában Oroszország a szürke zónában folyamatosan használhat új módszereket, és nemcsak a kormány saját személyzetét, hanem szabadúszókat is felhasználhat. A francia nagysebességű vasútvonalak összehangolt szabotálása egy másik példa a szürke zónás agresszióra; a támadás kifinomultsága állami szereplőre utal, de talán soha nem tudjuk meg, ki volt a tettes.

A nyugati kormányok gyanakodhatnak a látszólag független elkövetők és a Kreml közötti kapcsolatra, de az ilyen kapcsolatok bizonyítása gyakorlatilag lehetetlen. „Oroszország lehet, hogy csak fizetett néhány bűnözőnek, hogy betörjenek a vízművekbe – egyszerűen nem tudjuk” – mondta Toveri. „De azt tudjuk, hogy a betörések lekötik a hatóságok erőforrásait, és félelmet keltenek az emberek körében.”

Nem Finnország az első

Nem Finnország az első ország, amelynek vízellátása célponttá válik. Idén májusban Janet McCabe, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy Kína, Oroszország és Irán „aktívan törekszik arra, hogy képes legyen megzavarni az Egyesült Államok kritikus infrastruktúráját, beleértve a víz- és a szennyvízközműveket”. Tavaly például az iráni kötődésű Cyber Av3ngers hackercsoport átvette az irányítást a pennsylvaniai Aliquippa város egyes vízügyi funkciói felett, ami arra kényszerítette a vízügyi hatóságot, hogy kézi üzemeltetésre álljon át.

Idén egy orosz kötődésű, úgynevezett hacktivista próbált beavatkozni a vízügyi műveletekbe több texasi városban – számolt be a CBS News. A Volt Typhoon nevű, kínai államilag támogatott kibercsoport amerikai vízügyi létesítményeket és más kritikus szolgáltatásokat vett célba.

Az ivóvíz- és szennyvízrendszerek vonzó célpontjai a kibertámadásoknak, mivel létfontosságú infrastrukturális ágazatnak számítanak, de gyakran nincsenek meg az erőforrásaik és a technikai kapacitásuk a szigorú kiberbiztonsági gyakorlatok bevezetéséhez

– figyelmeztetett Michael Regan EPA-adminisztrátor és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó egy márciusi levélben. Valóban, Aliquippa (amely egy 9000 lakosú város) vízügyi hatósága és az iráni kormány aligha egyenlő felek mérkőzése. Ahogy a finn Sipoo önkormányzata (22 500 lakos) sem a Kreml ellen.

Sok minden kell ahhoz, hogy félelmet keltsen a finnek körében, akik már sokat tapasztaltak az orosz nyílt és rejtett agresszióból. De az ivóvíz szennyezésének kilátása mindenképpen aggodalomra ad okot; végül is még egy invázió sem olyan veszélyes, mint az ivóvíz széles körű mérgezése. Függetlenül attól, hogy Oroszországnak köze van-e a finn vízművekbe történt betörésekhez, az ebből fakadó aggodalom minden bizonnyal tetszeni fog a Kremlnek. (Index)

Címlapkép forrása: ankasam.org
KÜLFÖLD
Oroszország
finnország
Szabotázs
közművek
vízközmű
mérgezés
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.07.31. - 10:31
22
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

    Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

  • Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

    Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

  • Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

    Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

  • Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

    Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

  • Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

    Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

  • Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

    Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

  • Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

    Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

  • Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

    Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

  • Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

    Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

  • Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

    Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

  • Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

    Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

  • Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

    Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

  • A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

    A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

  • Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

    Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

  • Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

    Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

  • 75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

    75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

  • Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

    Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

  • Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

    Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

  • Folytatódik a szeptemberi nyár

    Folytatódik a szeptemberi nyár

  • "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

    "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

  • Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

    Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element