Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Óriási kockázatot jelent az akkumulátorgyártás során keletkező hulladék

Gazdaság
2024.01.17.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
20

A magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán joggal merülhet fel az a kérdés, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén keletkező hulladékkal. 

A 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozás és az újrahasznosítás technológiai folyamatainak ismeretében kijelenthető, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás magyarországi telepítését is. Ez azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett egy üzletileg veszteséges és környezetre veszélyes tevékenységnek számít, ami újabb érvet jelent a magyarországi akkumulátorgyártás államilag történő erőltetése ellen. - írja a Portfolio.hu-n Győrffy Dóra, Budapesti Corvinus Egyetem

Első pillantásra az akkumulátoripar erőltetésével Magyarország nem feltétlen lóg ki az európai trendekből. Az akkumulátorgyártás európai meghonosítása kiemelt stratégiai cél, mind geopolitikai, mind klímavédelmi szempontból. Magyarországot mégis megkülönbözteti az EU többi tagállamától az, hogy teljesen eltérő szempontrendszer alapján cselekszik. Az európai stratégiai autonómia elképzelése az elektromos autók és akkumulátorok kapcsán Kína iparági dominanciáját igyekszik csökkenteni.

NÁLUNK NINCS TÖREKVÉS A KÍNÁTÓL VALÓ FÜGGETLENEDÉSRE, ÉS AZ IPARÁG TELEPÍTÉSE SORÁN A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK JÓFORMÁN FEL SEM MERÜLNEK.

Tanulságos, hogy a nemzeti akkumulátor iparági stratégia SWOT elemzésében az esetleges környezeti károk még kockázat szintjén sem kerülnek említésre.

Magyarországon az iparág meghonosításának legfontosabb indoka a gazdaságfejlesztés, elsősorban arra az elképzelésre építve, hogyha a jövőben sok akkumulátorra lesz szükség, akkor biztosan jó ötlet ezeket gyártani. S cikk szerzőjs egy korábbi tanulmányában már bemutatta, hogy ez miért nincs így (a hazai technológia, a nyersanyag, az energia, a víz és a munkaerő hiánya, valamint az adófizetői források pazarlása miatt), ebben a kétrészes cikkben pedig az akkumulátor-újrahasznosítás szabályozási és technológiai kérdéseinek bemutatásával hívom fel a figyelmet az iparág gazdasági és környezeti veszélyeire.

A globális akkumulátorhulladék mennyisége

A lítium-ion akkumulátorok hozzávetőlegesen 4000 töltés vagy 120.000 km megtétele, azaz nagyjából 8-10 év alatt elveszítik eredeti kapacitásuk mintegy 20%-át, és ezt követően az elektromos autóban cserélni kell azokat. Az elektromos autók számának globális növekedésével párhuzamosan így nagy mennyiségben keletkezik akkumulátorhulladék.

MÍG 2030-IG A HULLADÉK NAGYJÁBÓL FELE AZ AKKUMULÁTORGYÁRTÁS SELEJTJÉBŐL SZÁRMAZIK, EZT KÖVETŐEN DRÁMAI NÖVEKEDÉSNEK INDUL A HASZNÁLT AKKUMULÁTOROK MENNYISÉGE, AMI 2040-RE VÁRHATÓAN ELÉRI A 20 MILLIÓ TONNÁT.


Forrás:  mckinsey.com

Ez a hatalmas mennyiségű akkumulátorhulladék veszélyes anyagokat (nehézfémek, oldószerek) tartalmaz, aminek a talajba vagy vízbe való szivárgása rendkívüli mértékben veszélyezteti a környezetet. Az akkumulátorhulladék emellett rendkívül tűzveszélyes is, és az égés során mérgező gázok szabadulnak fel súlyosan szennyezve a levegőt. Ennek a hulladéknak a feldolgozása alapvető közérdek. Amennyiben a használt akkumulátorok 90%-a feldolgozásra kerül, az iparág nyersanyagigénye 28%-kal kisebb lehet 2050-re.

A körforgásos gazdaság jegyében az akkumulátorhulladék feldolgozása az új európai akkumulátorszabályozás kiemelt eleme.

Az új európai akkumulátorszabályozás

Az Európai Tanács 2023. június 28-án fogadta el az akkumulátorokról és hulladék akkumulátorokról szóló szabályozást (2023/1542/EU rendelet), amely 2023. augusztus 17-én lépett hatályba. A szabályozás minden típusú elemre és akkumulátorra vonatkozik, ami az EU-ban forgalomba kerül. Az elektromos autók akkumulátorai az SLI (Starting, Lighting and Ignition battery) kategóriába tartoznak. A következőkben csak az ezekre vonatkozó rendelkezésekre térek ki.

A teljes életciklusra vonatkozó szabályozás szigorú minőségi és tartóssági követelményeket tartalmaz (a rendelet 10. cikke), az akkumulátoroknak egy általános szervízben cserélhetőknek kell lenniük (11. cikk). Az átláthatóság jegyében minden akkumulátort QR kóddal kell ellátni (13. cikk), ami egyfajta útlevélként (77. cikk) működik, és tartalmazza az akkumulátor legfontosabb jellemzőit, többek között az összetételét, kapacitását és a gyártás idejét (a rendelet VI. melléklete).

A gyártók számára a legfontosabb rendelkezés a kellő gondosság (due diligence) követelménye a gyártás során (48-53. cikk), illetve a kiterjesztett gyártó felelősség (Extended Producer Responsibility, EPR) a használt akkumulátorok kapcsán (54-76. cikk). A kellő gondosság követelménye az akkumulátor teljes életciklusát érinti – a nyersanyagok etikus beszerzésétől a gyártás környezeti és társadalmi kockázatain át az újrahasznosításig. A kockázatok kezelése során elvárás, hogy a gyártók a nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, ILO) ajánlásait alkalmazzák (X. melléklet).

Az EPR kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy a gyártói felelősség pontosan melyik vállalatra vonatkozik – arra, amelyik az akkumulátort gyártja vagy arra, amelyik az elektromos autót eladja. A 3. cikk 47. pontja szerint gyártónak az az EU-n belüli vagy kívüli cég tekinthető, amely első alkalommal bocsát rendelkezésre új vagy újragyártott akkumulátort egy tagállamban. A rendelkezésre bocsátásba beletartozik az is, hogyha az akkumulátort beszerelésre adják át egy elektromos autógyártónak, és az is, ha az EU-ba az akkumulátor elektromos autóba beszerelve érkezik.

A gyártói felelősség azt jelenti, hogy a gyártó felelős „a hulladékelemek, illetve akkumulátorok elkülönített gyűjtésének, továbbá az azt követő elszállításának és kezelésének” költségeiért (56. cikk, 4.). Ezt a tevékenységet végezheti a vállalaton belül vagy megbízhat rá egy másik céget, amely a nevében teljesíti ezt a kötelezettséget (57. cikk).

A szabályozás kritikus elemét alkotják azok a számszerű célkitűzések, amelyek biztosítani hivatottak az EU nyersanyag-függőségének csökkentését és a körforgásos gazdaság céljait. Az összes SLI akkumulátort díjmentesen vissza kell venni, és össze kell gyűjteni a végfelhasználóktól (61. cikk), majd növekvő arányban újrahasznosítani és a nyersanyagokat az új akkumulátorok gyártásában felhasználni. Az újrahasznosítási célkitűzéseket az alábbi táblázat összegzi.

ÖSSZESSÉGÉBEN AZ EURÓPAI SZABÁLYOZÁS A VILÁG LEGSZIGORÚBB SZABVÁNYAIT TARTALMAZZA, AMI EGYSZERRE SZOLGÁLJA A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A PIACVÉDELEM CÉLJÁT.

A számszerű, átlátható célkitűzések a gyártókat a környezetileg kedvezőbb megoldások felé terelik, míg a minőségi, tartóssági és cserélhetőségi szabványoknak nem megfelelő akkumulátorok kiszorulnak az európai közös piacról. Az újrahasznosítás az újonnan bányászott nyersanyagok iránti keresletet hivatott csökkenteni, ám az a kérdés továbbra is nyitott, hogy a fenntarthatóság és a stratégiai autonómia céljai hogyan viszonyulnak az üzleti szempontokhoz. (Portfolio)

Címlapkép forrása: The Financial Times
EU
elektromos autó
hulladékfeldolgozás
akkumulátor
újrahasznosítás
akkumulátorgyártás
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.01.17. - 05:51
20
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

    Közel két milliárdból újítják fel a városházát Esztergomban

  • Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

    Akár tízmillió forintot is spórolhat most a hitelkiváltással egy átlagos lakáshiteles

  • Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

    Kásler Miklós: Magyarországot megszüntetésre ítélték

  • Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

    Hangfelvételt készített az anyuka arról, ahogy Mauglinak hívják és ordítoznak az óvónők autista kisfiával

  • Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

    Elon Musk 18 milliárd dollárt bukott

  • Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

    Bayer Zsolt - Ungváry Krisztián - 1:0

  • Köd és napsütés

    Köd és napsütés

  • Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

    Ennyien nem vették fel a munkát a VOLÁNBUSZ-sztrájk második napján

  • Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

    Szijjártó Péter: hosszú még az út a bizalom helyreállításáig Ukrajnával

  • Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

    Lázár János: új tarifarendszer Budapesten és agglomerációjában

  • Hálos lavina a Tátrában

    Hálálos lavina a Tátrában

  • Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

    Gyerekek éheznek és halnak meg, rossz célokra fordítják a pénzt

  • Komoly áremeléssel búcsúzik a január

    Komoly áremeléssel búcsúzik a január

  • Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

    Idióta-e az Orbán-kormány? – Megnyerte a pert a Ryanair

  • 400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

    400 forintos euróval és kamatvágással számolnak az elemzők

  • Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

    Súlyos dolog derült ki a bolti zöldségekről, gyümölcsökről

  • Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

    Alapítványba mentik a vagyonukat a milliárdosok

  • Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

    Rogánék kedvezményes adózási szabályt dolgoztak ki a külföldi munkaerővel érkező „digitális” cégeknek

  • Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

    Súlyos kritikát kapott a kínai BYD

  • Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

    Bod Péter Ákos: Magyarország egy szomorú zsákutcába hajt bele, és egyre gyorsabban haladunk

  • A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

    A fővárosi átlagbérrel 12 millióval több lakáshitel vehető fel, mint a szabolcsival

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element