Tovább erősödnek a türk kapcsolatok.
Orbán Viktor november 5-én hivatalos látogatásra érkezik Kirgizisztánba.
Erről az elnöki adminisztráció külpolitikai osztályának vezetője, Muratbek Azimbakijev beszélt – derül ki a 24.kg nevű kirgiz portál cikkéből.
A látogatás során magas szintű megbeszélésekre kerül sor, ahol a felek a kirgiz-magyar stratégiai partnerség különböző kérdéseit vitatják meg. A találkozót követően várhatóan több olyan dokumentumot is aláírnak, amelyek a kétoldalú együttműködés további fejlesztését és erősítését szolgálják.
Emellett Orbán Viktor részt vesz a Türk Államok Szervezete politikai vezetőinek november 6-i ülésén is. Kirgizisztán vezetője, Akilbek Dzsaparov nemrégiben, egészen pontosan október 11-én járt Budapesten. Az eseményen a miniszterelnöki sajtófőnök, Havasi Bertalan tájékoztatása szerint a nemzetközi ügyek kapcsán a béke fontosságáról beszéltek a felek, hiszen az ukrajnai háború károsan hat gazdaságaink, illetve az országaink közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődésére. Emellett áttekintették a két ország közötti stratégiai partnerség eddigi eredményeit, valamint a most bejelentett biskeki látogatás témaköreit is.
A Magyar Közlöny csütörtöki számában jelent meg, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium gyakorolja a jogokat a felett a 100 millió dollár felett, amellyel az Orbán-kormány Magyarország nevében beszáll a Türk Befektetési Alapba. Az erről szóló 2023-as bejelentésben még 100 millió euró szerepelt.
Két nappal a TÁSZ-csúcs után Budapesten az EU-tagországok állam és kormányfői tartanak informális találkozót. (Népszava)
Az Orbán-kormány 100 millió dollárral száll be a Türk Befektetési Alapba, Nagy Márton rendelkezik a magyar részvények felett
A tárcavezető önmagát jelölhette ki a feladatra.
A jövőben a nemzetgazdasági miniszter gyakorolja a Türk Államok Szövetségének (TÁSZ) befektetési alapjában meglévő, magyar részesedést képviselő részjegyek feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket - derül ki a hvg.hu cikkéből.
A Magyar Közlöny friss számában megjelent rendeletre hivatkozva a portál Nagy Márton lényegében önmagát jelölte ki ezen feladat elvégzésére. A kormánytagok feladatkörét szabályozó törvény szerint általánosságban is az ő hatásköre az állami vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése, így fordulhatott elő, hogy ezúttal önmagát választotta. A cikk szerint az alap 500 millió dolláros jegyzett tőkéjének ötödét, vagyis százmillió dollárt vállalt a magyar állam hozzájárulásként.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023-ban jelentette be, hogy Magyarország százmillió euróval csatlakozik az alaphoz. Ehhez képest érdekesség, hogy a friss rendelet amerikai dollárral számol.A tárcavezető ezt akkor a lépést úgy indokolta, hogy a Türk Államok Szervezete hidat képez a Kelet és Nyugat között, és Magyarország készen áll ennek európai pillérévé válni, a TÁSZ befektetési alapjában pedig komoly potenciál rejlik. Akkor még nem 100 millió dollárról, hanem 100 millió euróról volt szó.
A TÁSZ befektetési alapját azért hozták létre, hogy elősegítse a türk országok közötti gazdasági együttműködést, valamint támogassa a közös projektek és infrastruktúra-fejlesztések finanszírozását. Az alapba való befektetés célja, hogy előnyös feltételeket teremtsen a régió gazdasági növekedéséhez, valamint a közös üzleti és energetikai projektek megvalósításához. A magyar befektetés célja a hazai vállalatok jelenlétének erősítése a türk országok piacain, különösen az energia- és infrastrukturális beruházások terén.
Mint megírtuk, Orbán Viktor a jövő héten Kirgizisztánba látogat, részt vesz a TÁSZ november 6-i biskeki csúcstalálkozóján is. (Népszava)
