A kormányfő a brüsszeli pozíciók szétosztásával kapcsolatban helytelenítette, hogy pártpolitikai alapra helyezzék az EU intézményeit, és jelezte, nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló „pártmegállapodást”.
Európai versenyképességi paktum megkötését szorgalmazta a magyar miniszterelnök hétfőn Rómában, miután tárgyalt Giorgia Meloni olasz kormányfővel. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló „pártmegállapodást”, és leszögezte, nem beszéltek pártügyekről, ezeket ugyanis múlt hétfőn már Brüsszelben lezárták.
Orbán Viktor a két kormányfő közös sajtótájékoztatóján a magyar soros EU-elnökséggel kapcsolatban közölte, Magyarország le akar tenni az asztalra egy nagy tervet, az európai versenyképességi paktumot, mert meggyőződése szerint Európa legnagyobb problémája jelen pillanatban a versenyképesség hanyatlása. Hozzátette, ha nem kötnek európai versenyképességi paktumot, akkor munkahelyek százezreit veszítik el a következő évtizedben.
Az olaszoknak és a magyaroknak is az az érdekük, hogy az európai gazdaság sikeres és versenyképes legyen – mondta Orbán Viktor, aki közös érdeknek nevezte azt is, hogy
Európa ne szigetelje el magát az Európán kívüli gazdasági partnerektől, legyen erős az európai ipar, a zöld átmenet pedig ne az európai ipar ellenében, hanem azzal együttműködve valósuljon meg.
A magyar miniszterelnök azt is közölte, az olasz-magyar együttműködés mind a gazdaságban, mind a védelempolitikában jelentős, és ezt ki akarják terjeszteni az energetikára is. Bejelentette, lesz szlovén gázvezetékszakasz, így Olaszország és Magyarország összeköttetése megvalósul, az olasz LNG terminálok Magyarország számára jelentős diverzifikációs forrást jelentenek a keleti ellátáshoz képest. A kormányfő felidézte, hogy Olaszország és Magyarország vezetékkel való összekötéséhez eddig Szlovénia nem járult hozzá.
Az olasz-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország ötödik legjelentősebb kereskedelmi partnere Olaszország, a két ország közötti forgalom 10 év alatt megduplázódott, az export pedig tavaly rekordot döntött. Háláját fejezte ki azért, hogy 600 olasz cég működik Magyarországon, amelyek 20 ezer embernek adnak munkát. A magyar miniszterelnök két nagy olasz-magyar fejlesztésről számolt be: az egyik a trieszti kikötő fejlesztése, a másik pedig Ukrajnában egy közös logisztikai projekt.
Erősnek nevezte a két ország közötti védelmi együttműködést is, hangsúlyozva, hogy a Magyarországon állomásozó katonai erők közül az olaszok vannak a legtöbben, 256 olasz katona része a NATO Magyarországra települt, előretolt zászlóaljcsoportjának. Hozzátette, az olasz és a magyar katonák együtt dolgoznak a Balkánon is.
A Nyugat-Balkán EU-integrációjával kapcsolatban szégyellnivalónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezek az országok több mint 15 éve várják, hogy tagok legyenek. Vagy mondjuk igent vagy nemet, de ezt ne csináljuk – jegyezte meg.
Orbán Viktor az illegális migrációról szólva támogatásáról biztosította az olasz kormányfő javaslatát egy átfogó európai Afrika-fejlesztési stratégiáról. Arra hivatkozott, számításaik alapján a következő 20 évben Afrika lakossága 750 millióval fog nőni, azaz kétszer akkora népességnövekedés lesz, mint a teljes Európai Unió népessége. Értékelése szerint ebben a helyzetben két lehetőség van: vagy lesz egy európai Afrika-fejlesztési terv, amivel „otthon tarthatják” az afrikaiakat, vagy lesz egy „olyan tömeges migráció”, amellyel szemben nem tudják majd megvédeni magukat.
Az EU „nem erre van kitalálva”
Orbán Viktor a brüsszeli pozíciók szétosztásával kapcsolatban helytelenítette, hogy pártpolitikai alapra helyezzék az EU intézményeit, és jelezte, nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló „pártmegállapodást”.
A kormányfő közölte, ő – mint a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök az EU-ban – látta, „mikor mi romlott el”, és értékelése szerint az „európai bajok gyökere”, hogy az 2014-es EP-választás után az Európai Bizottság akkori elnöke az addig politikasemleges bizottságot politikai testületté akarta alakítani. Ez a folyamat azóta halad előre és okoz egyre több bajt – hangsúlyozta.
Úgy vélte, ami most készülődik, hogy három párt, „mintegy koalíciót alkotva” szétosztja a legfontosabb európai tisztségeket, az a korábbi „bevonás filozófiájának” az ellenkezője, és pártpolitikai alapra helyezi az EU intézményeit. Ennek következménye, hogy lesz többség és kisebbség, lesz kormány és ellenzék – mondta Orbán Viktor, aki szerint azonban az unió „nem erre van kitalálva”, hanem a bevonódásra.
Mindenkit be kell vonni, nem szabad megengedni, hogy bármelyik ország úgy érezze az unióban, hogy kisebbségben, ellenzékben van, ez filozófiailag és stratégiailag is rossz ösvény, amelyen nem lenne szabad haladnia az uniónak – közölte.
Eleve nincs miről tárgyalni
Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy az olasz kormányfővel – aki az Olasz Testvérek (FdI) jobboldali kormánypárt elnökeként, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) európai parlamenti frakcióját is vezeti –
nem beszéltek pártügyekről, ezeket múlt hétfőn Brüsszelben lezárták.
A Fidesz elnöke megjegyezte, világossá tette, hogy egy „magyarellenes” román párttal nem lesznek egy pártszövetségben. Eleve nincs miről tárgyalni, mi egy ilyen frakcióba nem tudunk beülni – erősítette meg. Ugyanakkor jelezte, múlt hétfőn abban is egyetértettek Giorgia Melonival, hogy ettől még mindannyian elkötelezettek az európai jobboldali pártok közötti együttműködés előrehaladásában, akkor is, ha nem ülnek egy frakcióban.
„Egyre több szövetségesünk lesz”
Giorgia Meloni arról beszélt, Róma támogatja Budapest uniós elnökségi programjának prioritásait, így a demográfiai csökkenés képviselte kihívást, a versenyképesség növelését, az európai védelem erősítését. Hozzátette, egyetért Orbán Viktorral abban, hogy erősíteni kell az utóbbi időben kialakult „új európai hozzáállást”, ami az Európai Unió határainak védelmét, az illegális migrációval szembeni fellépést, valamint az afrikai államokkal való együttműködést illeti. Európa előtt áll a migrációs és menekültügyi paktum megvalósítása, és „egyetértünk Viktorral, hogy fontos tovább folytatni a vitát európai körökben más, innovatív megoldásokról a menedékjogi eljárásokat illetően” – jelentette ki. Giorgia Meloni szerint példaként az Olaszország és Albánia közötti protokoll szolgálhat, melynek értelmében az olasz fél Albániában létesít migrációs táborokat.
Az ukrajnai háborús helyzettel kapcsolatban köszönetet mondott Magyarországnak, mivel a nem mindig egyező nézetek ellenére lehetővé tette az EU-n és a NATO-n belül is jelentős döntések meghozatalát. Azt mondta, Olaszország és Magyarország is nagy figyelmet fordít Ukrajna háború utáni újjáépítésére.
Meloni azt mondta, nagyra értékeli a figyelmet, amelyet a magyar elnökség a Nyugat-Balkán uniós csatlakozására kíván fordítani, amelyet az olasz kormányfő a régióval való „európai újraegységesítésnek” nevezett. Jelentős együttműködésről beszélt a védelem és biztonság terén. Kiemelte a magyar parancsnokságú NATO többnemzetiségű dandárban való olasz részvételt, a kiváló együttműködést a stratégiai fontosságú balkáni térségben.
A július elsején induló magyar elnökség programpontjait sorolva Giorgia Meloni kiemelte a népességcsökkenés képviselte kihívást. Úgy vélte, a demográfiai irányváltás „alapfeltétele egy erős Európának, amely főszerepet akar a világban”. Megjegyezte, egyetlen európai nemzet sem képes biztosítani azt a születési létszámot, amellyel biztosítani lehetne a népességi kontinuitást. „Ha nem szállunk szembe ezzel a kihívással, és nem tudjuk megfordítani ezt a tendenciát, közép- és hosszú távon a gazdasági, társadalmi és jóléti rendszereink fenntarthatatlanná válnak” – mondta Meloni. Úgy vélte, az olasz és a magyar félnek együtt kell dolgozni annak érdekében, hogy az EU-ban erősödjék a demográfiai kérdés iránti tudat:
biztos vagyok benne, hogy egyre több szövetségesünk lesz, aki mellénk áll.
Kiemelte, hogy a magyar elnökség fő témái között szerepel az agrár- és a kohéziós kérdések iránti kiemelt figyelem.
Kiválónak nevezte a Róma és Budapest közötti kétoldali kapcsolatokat, hangoztatva, hogy Magyarország Olaszország jelentős európai partnere és NATO szövetségese. Kijelentette, az utóbbi időben még intenzívebbé vált a politikai párbeszéd, erősödtek a gazdasági kapcsolatok. Az olasz vállalatok érdeklődése egyre nagyobb a magyar piac felé – mondta Giorgia Meloni. Végül sok sikert kívánt Orbán Viktornak a magyar EU-elnökséghez.
Mint beszámoltunk róla, az állam- és kormányfők brüsszeli találkozója előtt tartott megbeszélésükön az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) de facto vezetője, Giorgia Meloni kikosarazta Orbán Viktort, mégpedig azért, mert úgy ítélte meg, hogy az összefogásból több hátránya származna, mint előnye. Egy nappal ezután jelent meg Kocsis Máténak, a Fidesz frakcióvezetőjének a nyilatkozata arról, soha nem csatlakoznának egy olyan pártcsoporthoz az EP-ben, amelynek tagja a „radikális magyarellenes álláspontjáról” elhíresült Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR). Egyébként a pártcsalád belga, svéd, cseh és finn tagja is jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne Orbán Viktor pártjának a belépése. (Népszava)