Orbán kincstári optimizmussal a gazdaságot dicséri, de az adatok és a szakértők nem mindenben értenek vele egyet.
Nem lehet azt az Orbán-kormány szemére vetni, hogy a társadalom legalsó rétegeit segíti, ehelyett inkább az új nemzeti tőkés réteg kialakítását célozza megkérdőjelezhető módszerekkel.
Ugyan a munkanélküliség a munkahelyteremtésnek és a közfoglalkoztatásnak köszönhetően alacsony szinten van az országban, de ez általános trend Európában. Ráadásul a magyar kormány szándékosan túl is pörgeti a gazdaságot, ezért ott még erősebb a gazdaság munkaerőt felszívó ereje.
Ugyanakkor az embereknek jutó pénz kevés, ezt mutatják azok az adatok, melyek szerint az Európai Unióban a magyarok költötték a legkevesebbet 2023-ban.
Arról is tanúskodnak ezek az adatok, hogy az EU átlagának kevesebb mint felét érik el a magyarországi bruttó átlagkeresetek, és vásárlóerő-paritáson is csak a 64 százalékát, miközben az árak az EU-s átlag 96 százalékára emelkedtek.
Mindemellett a nemzeti jövedelemből a háztartásoknak jutó rész csökkent, ellenben több pénz maradt a vállalatoknál és az államnál. Ezt tetézi az infláció, amely szintén magasabb volt az országban, mint az EU átlaga. De regionális szinten, a cseh, a szlovák, a lengyel és román helyzethez viszonyítva sem jók a magyar adatok.
Ilyen helyzetben tartotta meg gazdasági évnyitóját Orbán, aki persze dicsérte a gazdaság állapotát. A beszédében szakszervezetire és kamaraira osztott gazdaságpolitikák közül szerinte a Nyugat által választott előbbi nem visz előre, de a magyarok a kamarai utat választották. Ezt szépen mutatják a fenti adatok is.
A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy a kamarai nyomvonalon továbbhaladva a válságok után újult erővel pörgetik fel a gazdaságot. Azonban a szakemberek nem látják ennyire optimistán ezt a kérdést, szerintük nem egyértelműen célravezető a felpörgetett gazdaság, amely könnyen ár-bér spirálba lökheti az országot, felboríthatja a fizetési mérleget, és deviza-leértékelődést okozhat.
Itt most nincs hely kitérni a józan paraszti ész és Trump bűvöletében fogant évnyitó Nyugat-kritikájára és annak gazdaságpolitikai következtetéseire, de arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy Orbán az oroszokkal való gazdasági kapcsolatok erősítéséről is beszélt.
Miközben éppen az ehhez hasonló politikai döntések azok, amik megbosszulják magukat gazdasági szinten is. A Népszava nézett utána annak, hogy mekkora veszteséggel jár az oroszokkal kötött földgázszerződés.
Azt mutatták ki a KSH adatai alapján, hogy az elmúlt két év során 564 milliárd forint (mai árfolyamon körülbelül 1 431 millió euró) kára származott az országnak a magyar–orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből.
A magyar kormány ezzel a 2021-ben kötött, 15 éves szerződéssel a Putyin-rezsim egyik fontos gazdasági támogatójává lépett elő, a saját kárára.
Orbán pedig ezeken az utakon szeretne továbbhaladni. (NAPUNK)
