Összeültek Budapesten a NATO-tagok nagykövetei.
Csütörtök reggel találkoztak a NATO-tagországok nagykövetei és Svédország Budapestre akkreditált nagykövete, mert aggódnak a magyar-orosz kapcsolatok miatt – számolt be a Szabad Európa. A megbeszélés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég Moszkvában tárgyalt, Orbán Viktor pedig kedden Pekingben találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Mindannyian aggódunk amiatt, hogy a magyar miniszterelnök találkozott Putyin elnökkel, miközben Oroszország agresszorként áll háborúban Ukrajnával,
nyilatkozta a Szabad Európának David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki elmondta azt is, hogy elsősorban a Putyin-találkozó volt a találkozó témája.
Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte. Mindkettő megérdemelte, hogy megvitassuk
tette hozzá Pressman, utalva arra, hogy Orbán „katonai hadműveletnek” nevezte a háborút Putyinnal folytatott tárgyalása során, amely hasonló az Oroszországban használt „különleges hadművelet” megnevezéshez.
A Szabad Európa feltette azt a kérdést a nagykövetnek, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy többé már ne szövetségesként tekintsenek Magyarországra, mire a nagykövet úgy válaszolt: továbbra is szövetségesként tekintenek Magyarországra, de látják azt is, hogy „Magyarország egyre mélyíti kapcsolatát Oroszországgal Ukrajnában vívott brutális háborúja ellenére. Fontosnak tartjuk, hogy ezekről a döntésekről fenntartsuk a párbeszédet a magyar kormánnyal és a magyar emberekkel is.” Hozzátette, hogy rendszeresen tárgyal a magyar kormány különböző minisztereivel az orosz-magyar kapcsolatokat érintő kérdésekről.
Arra a kérdésre, miszerint David Pressman nem tart-e attól, hogy a magyar külpolitikát érintő kritikákat a magyar kormány a saját javára fordíthatja azzal, hogy azokat nemtelen külső támadásnak minősíti, a nagykövet úgy reagált:
Az Egyesült Államok és a szövetségeseink által felvetett biztonsági aggályokról a magyar kormány rendre azzal próbálja meg elterelni a figyelmet, hogy azt állítja: valójában a megosztó kulturális kérdésekben elfoglalt álláspontja miatt támadjuk. De ez természetesen nem igaz. Nem hiszem amúgy, hogy bárkit meggyőznének a kormány ilyen irányú próbálkozásai. De ha jogos biztonsági aggályaink vannak, akkor ezeket az aggályokat közöljük a szövetségeseinkkel, és elvárjuk, hogy komolyan is vegyék.
(24.hu)
Frissítés: Szijjártó Péter is reagált az Orbán–Putyin-találkozó miatt ülésező NATO-nagykövetek hírére
A külgazdasági és külügyminiszter is reagált arra, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozóját követően Budapesten ültek össze a NATO-tagországok nagykövetei.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a spanyolországi Valenciában reagált a budapesti NATO-nagykövetek ülésére, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kétoldalú tárgyalást folytatott Pekingben. A tárcavezető a közösségi oldalára feltöltött videóban azt mondta, reméli, hogy minden részletre kiterjedő tájékoztatás hangzott el ezen az ülésen.
Azt csak őszintén remélni tudjuk, hogy nagykövet úr kihasználta ezt a lehetőséget, és teljes körű tájékoztatást adott a NATO-s nagykövet kollégáinak arról, hogy hogyan jött össze az a 416 tonna urán, amelyet az Egyesült Államok az idei esztendő első felében vásárolt Oroszországból, amely majdnem két és félszer akkora mennyiség, mint tavaly, és akkora mennyiség, amekkora nem volt az elmúlt 18 esztendőben egyetlen fél év alatt sem
– fogalmazott Szijjártó Péter.
A tárcavezető úgy fogalmazott, remélik, hogy „ebben a tekintetben is kimerítő és minden részletre kiterjedő tájékoztatásra került sor ezen a bizonyos értekezleten”. (Index)