Orbán egyre inkább egy szerencselovag, mint intellektuális próféta

[Orbán Viktor] 2018-ig egy intellektuális próféta volt, az orosz ügyben viszont annyira rossz lóra tett, hogy hosszú távon semlegesíti ezt a képet. Az, ahogy kapaszkodik ebbe a rettenetesen rossz döntésbe, egyre inkább a szerencselovag irányába tolja őt

– fogalmazott Orbán Krisztián közgazdász a hvg360-nak adott terjedelmes interjújában, amelyet a Telex szemlézett. Az elemző azt mondta, a nagyhatalmi helyezkedésben egy olyan verseny indult el, amelyben nemcsak az a tét, hogy

Ukrajnában háború lesz vagy béke, hanem most fektetjük le a jövő világrendjének szabályait és azt, milyen vörös vonalakat nem lehet büntetlenül átlépni.

Hogy a magyar miniszterelnöknek bejöhet-e, hogy a jelenlegi, Amerika és Kína vezetésével kialakult, kétpólusú világban Kína felé is húz, a közgazdász úgy válaszolt:

Tartósan bizonyosan nem.

Az elemző ekkor Dani Rodrik török–amerikai kereskedelmi közgazdászt idézi, aki szerint „nem lehet azt a három célt egyszerre megvalósítani, amit az elmúlt 30 évben próbáltak, vagyis nincs egyidejűleg nagyvállalati dominanciájú globalizáció, nemzetállami szuverenitás és az emberek számára kedvező szabályokat hozó demokratikus politika.”

Orbán Krisztián szerint az, hogy 1990 után a globalizációra és szuverenitásra helyezték a hangsúlyt, csak a nagyvállalatokat és a nemzeti eliteket hozta előnyös helyzetbe, nem pedig az egyszerű embereket, a populista lázadás pedig éppen ennek az egyenes következménye, a nyugati világ totális atomizációjával együtt, ahol a széles körű piacosítás széttépte a kisközösségeket, az emberek pedig magányosak lettek és félnek.

Az emberek egyértelműen megmondják, hogy a legnagyobb problémájuk a magány. (…) A magány miatt keresnek elképzelt közösségeket. Ezek bár nem nyújtanak napi szintű közösségi tapasztalást, még mindig valamifajta kötődési lehetőséget jelentenek. Az identitás alapú politika ilyenek kreálásáról és életben tartásáról szól.

– fogalmazott az elemző, aki szerint ezt a kötődést emelte vallásos jellegűvé az amerikai MAGA-mozgalom, amelyben Donald Trump is egyfajta vallási vezetőként viselkedik. Hasonlóan a NER-hez, amelyben Orbán Viktor szintén sokak számára egy „tévedhetetlen kvázi-vallási vezető”-ként tűnik fel. Márpedig, mondta később a szakember, a magyarok az átlag nyugati polgárnál jobban szenvednek a magánytól, és nagyon sokan ennek az űrnek a betöltését kapják a NER-től.

Az elemző szerint a trumpi politika továbbra is a nagyvállalati uralomban hisz, miközben erősíteni akarja a szuverenitást, az emberek hiányérzetét pedig pszeudoközösségekkel igyekszik enyhíteni. És ezt csinálja Orbán Viktor is. Az Európai Unió ezzel szemben az európai szintű globalizációt erősítené, viszont közvetlenül és nem a nemzeti bürokráciákon keresztül próbálnák az emberek érdekeit képviselni, amihez gyengíteni kell a nemzetállamokat.

Egy nagy válságot él át a Nyugat. Miközben az objektív hatalom tekintetében összehasonlíthatatlanul erősebb a másik pólusnál, nincs egyenesben önmagával. Önmagát tépi, és próbálja definiálni saját magát

– mondta a közgazdász, és hozzátette, míg a szuverenitáspártiak egy-egy lánglelkű vezetőben látják összes társadalmi probléma megoldását, addig a fősodor kezdi felismerni, hogy migráció tekintetében tarthatatlan az eddigi álláspontja.

Orbán Viktor politikai helyzetfelismeréseivel kapcsolatban az elemző úgy gondolja, hogy a kormányfő „fantasztikusan játszott” 2018-ig, amikor sokkal előbb ráérzett a folyamatokra, mint a nyugati mainstream, azóta viszont „folyton mellé nyúl” és azóta a „kikacsintás logikája” sem működik, az ukrán háborúval ugyanis a kikacsintás az árulással lett egyenlő.

Orbán Krisztián szerint a miniszterelnök viszont azt jól érzi, hogy a Nyugat iránya nem kompatibilis a NER-rel, ezért próbálja azt is befolyásolni. „Meggyőződésem, hogy Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásának megvétózásában is fontos szerepet játszott, hogy az Európai Parlamenti választásokon valamiféle zászlóvivő lehessen, a szélsőjobboldali tömbön belül trendsetter legyen, ezzel nőjön a tekintélye.

Kicsi ország vezetőjeként az egyetlen ereje az, hogy ő beszélt valamiről először.

Orbán szerinte nem a NER védelme miatt játszik ennyire orosz irányba, hanem mert azt gondolja, hogy az EU-n belül a globalizáció-szuverenitás kombinációnak az orosz szövetség fontos politikai sarokpontja lesz.

A közgazdász úgy véli, az idei év egyik nagy kérdése az lesz, hogy sikerül-e egy inkább negatív világgazdasági környezetben egy többé-kevésbé elzötyögő modellt kialakítani Magyarországon, ami „nem robbantja fel a költségvetést”. Úgy fogalmaz, a legfontosabb mondat, amit Orbán kapcsán tanult, hogy ne azt nézzük, amit mond, hanem amit tesz, és „amit tesz, az a magyar vállalkozások ellehetetlenítése, a bérek mesterséges felhajtásán keresztül.” Szerinte régen túl vagyunk már azon a ponton, amikor hasznos az országnak az újabb hatalmas gyárak érkezése.

Hogy az idei kiugróan magas infláció miért nem tudta megrengetni a kormány hatalmát, arra a szakember azt válaszolta, az infláció is csak lassan ölő méreg lehet, a Kádár-rendszer sem ekkor omlott össze, egy idő után viszont a nehéz gazdasági helyzet aláássa az emberek hitét abban, hogy jó üzlet nekik a rendszer.

Van az a pont, mikor a dolgok belülről, az önsúlyuk alatt összeomlanak. Azt senki sem tudja, hogy mikor, és nem is tartunk itt.

(Telex)