Özönlenek Magyarországra a vendégmunkások
Mindenképpen szigorításra szorul az új idegenrendészeti törvény, ha a hazai hatóságok nem szeretnének újabb és újabb kellemetlen ügyekbe belefutni a külföldiek magyarországi foglalkoztatása terén. A harmadik országokból (EU-n kívülről) érkező külföldi munkaerő mosolyogva vállalja a rengeteg túlórát, így egyre nehezebb velük versenyezni a hazai dolgozóknak. Habár a külföldiek felvétele valóban költséges (utaztatás, szállásnyújtás), de amikor már itt vannak, akkor számos érv szól amellett, hogy inkább őket tartsák meg a cégek, ha leépítésre kerül sor. Vannak azonban pozitív példák is a külföldiek alkalmazása terén, igaz, jobbára folyamatos növekedésben lévő vállalatoknál.
Verseny a fülöp-szigetekiekkel
„Először csak 1-2 filippínót kellett betanítanunk, pár hét múlva már újabb 5-10 embert, végül 30-40-et. Nem volt velük konfliktusunk, mert angolul jól beszélnek, tanulékonyak és nagyon szorgalmasak. A gondok akkor kezdődtek, amikor a vezetőség újabb és újabb túlórákat kért, amiket ők mosolyogva vállaltak el, hiszen a szállásaikon nem tudtak sok mindent kezdeni magukkal, és egyébként is, a kétéves ittlétük alatt a lehető legtöbb pénzt szeretnék keresni” – mondta a Portfolio-nak Lóránt (a nevét megváltoztattuk), akit nemrég bocsátottak el.
Az 50-es évei végén járó férfi több mint 15 évig dolgozott egy 2000 embert foglalkoztató, amerikai tulajdonú cég budapesti gyáránál. Elektronikai szereléseket, javításokat végzett hol operátorként, hol technikusként. Lóránt szorgalmas munkaerő volt a cégnél, és az sem kényszerítette állásváltoztatásra, hogy nem volt ritka a heti 3-szor 12 órás műszak. Állítása szerint addig nem volt baj, amíg csak az ukrán munkaerővel kellett versenyezni, mert a 70-80 százalékuk 2-3 hónap után eltűnt, sőt, volt olyan is, aki csak 1-2 hétig maradt, látva a nagy hajtást.
A MAGYAR DOLGOZÓK SZÁMÁRA A MEGPRÓBÁLTATÁSOK AKKOR KEZDŐDTEK, AMIKOR MEGJELENTEK A FÜLÖP-SZIGETEKIEK.
A cégvezetés azonban az évtizedek óta a vállalatnál dolgozó magyaroktól is ugyanazt a munkatempót követelte, ami – nem csak kétéves távlatban tervezve – nehezen kivitelezhető, főképp azoknak, akiknek családjuk van. Amikor átmenetileg visszaestek a megrendelések, a cégvezetés a magyarok leépítése mellett döntött; egészen pontosan olyan helyzetbe hozták a hazai dolgozókat, hogy végül elfogadják a közös megegyezést. „Nem mondtam fel, de végül elém tettek több papírt, amiből az előnyösebbet fogadtam el. Többhavi végkielégítést adtak. 10-15-20 éve foglalkoztatott embereket küldtek el így, összesen 36 magyar dolgozót tavaly” – összegezte történetét Lóránt. Tudomása szerint egyébként ennek a cégnek a vidéki telephelyein is volt hasonló elbocsátásokra példa, a magyar dolgozók kárára.
A kormány szigort ígér
Vagyis egyre inkább úgy tűnik, hogy a salgótarjáni Bumchun Precision Hungary Kft. 60 fős létszámleépítése nem egyedi eset. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelezte, hogy kivizsgálja a dél-koreai cég döntését, amelyik állítása szerint nemcsak magyar, hanem vietnámi, kirgiz és ukrán munkaerőt is elküldött. A vállalat a mai napig azt állítja, hogy a létszám csökkentése az átmeneti termeléscsökkenés miatt történt, és tavasszal mind a létszám, mind pedig a termelés szintje visszaállhat a korábbi szintre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium még azt is megjegyezte, hogy a kidolgozás és elfogadás alatt álló, az új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok a hasonló helyzeteket a jövőben szigorúan büntetni fogják. A minisztérium közleményében a kulcsszó az, hogy "a jövőben", merthogy jelenleg alapvetően még a korábbi jogszabály van érvényben, ez pedig sok mindenre lehetőséget ad, amivel a cégek élnek is.
Igencsak valószínű, hogy a kormányzatnak egyre több dolga lesz hasonló ügyekben. A külföldi dolgozók száma ugyanis megközelíti a 100 ezret Magyarországon, miközben néhány éve még alig több mint fele ennyien voltak. Ahogy az alábbi ábrán látszik, a növekedés kizárólag harmadik országokból érkező dolgozók beáramlásának az eredménye. A létszámuk növekedése azt követően gyorsult fel, hogy a külföldi munkavállalók behozatala egyszerűbbé vált több országból.
A kormányzat is érzékelhette, hogy nincs minden rendben a munkaerőpiacon, mert január 17-én közel 30, minősített munkaerő-kölcsönző cég képviselőjét fogadta hivatalában Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A megbeszélésen pedig arra hívta fel a munkaerőkölcsönző cégek vezetőinek a figyelmét, hogy elsősorban magyar munkaerővel kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket, ezért csak és kizárólag akkor érkezhetnek külföldi munkavállalók, ha magyar munkaerő már végképp nem áll rendelkezésre. Az államtitkár a megbeszélésen azt is közölte, hogy ennek betartatását a kidolgozás és elfogadás alatt álló új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok fogják garantálni. Mindez egyébként implicit elismerése annak, hogy most nem jó a szabályozás, hiszen szükség van a szigorításra.
A munkaerőkölcsönzők azt mondják, hogy nem a magyarok pótlására hozzák a külföldieket, mert ahhoz az induló költségek drágák. Jobbára akkor érkeznek, amikor a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek. Nem olcsó a külföldi munkaerő ideutaztatása, szállásolása, illetve ügyeik intézése. Viszont ha már itt vannak, akkor nagyon vonzó őket foglalkoztatni, akár a magyarok helyett is (ha leépítésre kerül sor). A külföldiek bére nem valószínű, hogy magasabb, de mivel két évre állapodnak meg velük, nincs rá nagy esély, hogy a következő évben fizetésemelésben részesülnek. Így a sokat túlóráztatható külföldi munkaerőről kevésbé szívesen válnak meg a munkáltatók átmeneti megrendelésingadozás esetén, mint a magyaroktól.
Vannak pozitív tapasztalatok is
Megkerestük a külföldiek alkalmazásával kapcsolatban az egyik gyöngyösi céget. A B. Braun Medical Kft. egyszer használatos orvosi eszközöket állít elő. A cég már több mint 1600 embert alkalmaz, a régió egyik nagy foglalkoztatójának számít. Ők 30 évig találtak magyar munkaerőt, korábban eszükbe sem jutott külföldieket szerződtetni. „Ugyanakkor az elmúlt években a folyamatos toborzási tevékenység ellenére sem tudtuk növelni az operátori létszámot. Ez vezetett oda, hogy – mivel a 2023-as év folyamán a gyártási kapacitásigények dinamikus növekedése markáns létszámemelést tett szükségessé – 150 fő fülöp-szigeteki, bérelt munkaerő felvételéről döntöttünk, saját állományunk mellé” – írta a cég a Portfolio megkeresésére.
Tapasztalataink alapján az intenzív létszámbővítési igényt a regionális munkaerő-kínálat hosszú távon nem képes lefedni, annak ellenére sem, hogy évtizedes gyakorlatunk alapján mindig a helyi munkaerő felvétele élvez prioritást
- hangsúlyozta a vállalat. Azt is közölték, hogy mindeközben a gyöngyösi gyáregységükbe folyamatos a munkaerőfelvétel a hazai munkavállalók számára, saját állományba, határozatlan munkaszerződéssel.
A B. Braun Medical Kft-nél dolgozó filippínó munkavállalókat egyszerűbb összeszerelési feladatokkal bízzák meg. Némi különbség azért lehet a filippínóknak nyújtott és a magyar fizetések között, bár azt nem közölték, hogy milyen mértékű.
Az alapórabér vonatkozásában van eltérés, de minden béren kívüli juttatás ugyanúgy jár a fülöp-szigeteki munkavállalóknak is, mint a hazai munkaerőnek, beleértve a törvény által szabályozott túlórajuttatásokat is
– írta válaszában a cég. Szállásukról a B. Braun költségére a munkaerő-közvetítő cég gondoskodik, míg munkába szállításukat – akárcsak a saját állományban dolgozók esetében – a cég saját költségén intézi. Kiemelték, hogy a magyar munkaerő jól kijön a fülöp-szigetekiekkel. A gyöngyösi cég egyelőre nem tervezi további külföldiek szerződtetését, toborzási csatornáikkal elsősorban a régióban elérhető magyar munkaerőt célozzák meg.
Nem tudnak magyarul, ami gond
A külföldi dolgozók már nemcsak az iparban, hanem más területeken is egyre nagyobb számban vannak. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a Portfolio-nak korábban arról beszélt, hogy a munkaerőpiaci helyzet valamelyest javult, főképp a külföldi munkaerőnek köszönhetően.
Kétharmadnyi bért kérnek a maláj, indonéz, vietnámi és fülöp-szigeteki dolgozók, akik sokszor még többet szeretnének dolgozni, vállalva a túlórákat, hogy még több pénzt tudjanak hazaküldeni
– mondta Kovács László.
Budapesten a leginkább a futárszolgálatoknál érzékelhető, hogy megugrott a külföldiek száma, akik általánosságban nem alkalmazottként dolgoznak. A két nagy ételfutárcégnél egyértelműen érzékelhető ez a trend. Vagy angolul lehet velük kommunikálni, vagy csak a telefonjukat mutatják meg, hogy milyen rendelésért jöttek, vagy éppen milyen megrendelést hoztak. Ha pedig a vásárló megjegyzést írna a futárnak, akkor azt jobban teszi, ha nemcsak magyarul, hanem angolul is megteszi.
A Foodora a Portfolio megkeresésére azt közölte, hogy futárpartnereik toborzása során jelenleg nem állnak kapcsolatban külföldi flotta- és toborzópartnerekkel. Diákként futárkodó partnereik toborzásánál hazai diákszövetkezetekkel működnek együtt. Közlésük szerint a Foodoránál a külföldi futárpartnerek aránya az elmúlt egy évben nem változott, az angol nyelvű felvételi folyamat 2021-es elindítása óta stabilan 4-5 százalék körül mozog. A nagyobb egyetemi városokban, ahol több a cserediák, például Budapesten vagy Debrecenben, magasabb a külföldi nemzetiségű futárpartnerek aránya, mint a kisebb városokban. A Foodora azt is hozzátette, hogy nincs különbség sem a teljesítményekben, sem pedig a vásárlói értékelésekben a magyar és a külföldi futárpartnereik között.
A másik ismert ételfutárcég is azt közölte, hogy futárpartnerei nem a Wolt alkalmazottjai. Jelenleg 8000-nél is több futárpartnerrel dolgoznak havi szinten. „Jelentkezésnél nem kérjük feltüntetni a nemzetiséget, hiszen az nem releváns a feladatok teljesítése szempontjából. Mivel ezt nem tartjuk számon, így a rendszerünk sem tesz különbséget futárpartnerek között származás alapján” – közölte a Wolt. Megjegyezték azt is, hogy minden futárpartner számára azonos díjazási elemek mentén történik a feladatok teljesítésért járó összegek meghatározása, és hogy leginkább a munka jellegéből fakadó láthatóság miatt fordulhat elő, hogy a futárcégeket gyakrabban kötik össze a külföldi munkavállalókkal. (Portfolio)
