Az egyéni kegyelmezés joga kizárólag az államfőé, amivel azonban csak hosszas procedúra után élhet.
Amikor Novák Katalin egy pedofilt segítő embernek adta vissza közfelháborodást kiváltva a szabadságát, ahhoz számos szakértő közreműködésére volt szükség. A családbarát köztársasági elnököt a döntése során vajon megvezették, vagy maga bizonyította a saját alkalmatlanságát?
A napokban derült ki, hogy Novák Katalin még tavaly adott kegyelmet – ismert, az erőszaktól sem visszariadó szélsőjobbosok mellett – a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének. Az intézmény igazgatója 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott, míg helyettesét kényszerítés miatt ítélték több mint három év börtönre. Ő azért került rács mögé, mert megírt egy hamis vallomást az egyik gyerek nevében, amit a pedofil igazgató jelenlétében akart aláíratni a fiúval, és ezért pénzt is ajánlott. A helyettes ráadásul a vádirat szerint mindvégig tisztában volt felettesének a gondozottakhoz fűződő „sajátos” viszonyával.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát, ám az eljárás ennél sokkal bonyolultabb. Kegyelmi kérelmet – megfelelő indokolással – alapvetően a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint hozzátartozója nyújthat be. Kivételesen hivatalból a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően a még végre nem hajtott büntetés, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre a miniszter tehet javaslatot, amit az illetékes bírósághoz kell benyújtani.
A bíróság az ilyen kérelmeket – az esetleg szükséges egyéb iratok beszerzése után – hivatalból továbbítja az Igazságügyi Minisztériumnak, ahol a tárca szervezeti és működési szabályzata alapján a parlamenti államtitkár közvetlen irányítása alatt működik egy kegyelmi főosztály. Ennek a szervezeti egységnek a dolga a kegyelmi kérelmek előkészítése, beleértve azok megalapozottságának vizsgálatát is. Bármi legyen is azonban az apparátus véleménye, a kérelmet továbbítani kell az államfőnek.
Ott van egy újabb szűrő. A Sándor-palota alkotmányossági és jogi igazgatóságának ugyanis feladata előkészíteni a „köztársasági elnök választás és népszavazás kitűzésével összefüggő, kinevezési, kegyelmi és méltányossági, állampolgársági, területszervezési és más határozatait”. Nyilván olyan szakembereket foglalkoztatnak, akik kimagasló tudással rendelkeznek, és a hatáskörükbe tartozó ügyekben képesek helyesen mérlegelni.
A kegyelmi kérelmek tehát legalább két apparátus vizsgálódása után kerülhetnek az államfő elé. Ám mindez mit sem ér, hiszen a végső döntés Novák Katalin diszkrecionális joga, amit még indokolnia sem kell. Így minden magyarázat nélkül figyelmen kívül hagyhatja az esetleges ellenvéleményeket – már ha a konkrét ügyben bárkiben is felmerültek aggályok –, és dönthet saját belátása szerint.
Csakhogy ezzel nincs vége a történetnek. Az államfői kegyelem csak akkor hatályosul, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyzi. A kör persze itt bezárul, mert ha az IM támogatólag terjeszti fel egy, állítólag a Fideszhez közelálló elítélt kérelmét, akkor a tárcavezető aligha fog keresztbe tenni a köztársasági elnöki határozatnak. A port mindenesetre Novák Katalinon verik el, pedig a bicskei pedofil főnököt támogató helyettese szabadlábra bocsátásához az igazságügyi tárca vezetőjének aláírása kellett. A többi „apparatcsik” szerepéről már ne is beszéljünk.
Érdekes egyébként a kegyelmi kérelmek számának alakulása is, mert a számuk 2002 óta egyre fogy: 1150-ről 2023-ra 406-ig csökkent. Ezzel szemben tavaly az államfő csúcsot javított, mert a két-három százalékkal szemben a beadványok kilenc százalékának adott helyt. Ennyit hozott a kérelmezőknek – legyenek köztörvényes bűnözők, pedofilokkal szövetkező tanárok – a pápalátogatás?
A családbarát köztársasági elnököt a döntései során vajon megvezették, vagy maga bizonyította a saját alkalmatlanságát? Vélhetően nem kell őt megvezetni, hiszen a NER hű katonájaként csak teszi a dolgát... (Magyar Ügyvéd Blog)
